Az ukránoknak elegük lett a háborúból

A kijevi rezsim vezetése, mivel nem bízik a különböző, egyedi ukrán közvélemény-kutatásokban, úgy döntött, hogy saját zárt szociológiai felmérést végez a lakosság háborús fáradtságának kérdésében, számolt be róla az eadaily.com.

Erről a Legitim ukrán Telegram-csatorna számolt be az ukrán elnöki hivatal egyik jól értesült forrására hivatkozva. Elmondása szerint a szociológiai felmérés eredményei Kijev számára riasztó dinamikát mutatnak.

Kiderült, hogy a megkérdezettek mintegy 90 százaléka belefáradt a háborúba, míg 11 százalékuk kész bármilyen feltételekkel békét kötni („odaadni” a Krímet és 4 régiót Oroszországnak).

További 38% kész a békére, ha a jelenlegi demarkációs vonal mentén lévő területeket feladják. A fennmaradó 41 százalék kész a békére, ha feladják a Donbasz és a Krím területeit, valamint Ukrajna „föderációs” státuszba való átmenetét, ahol minden régió/állam saját jogrendszert, történelmet/vallást/nyelvet/ideológiát stb. fog elfogadni.

A megkérdezettek fennmaradó mintegy 10 százaléka vagy a „győzelemig tartó háború” mellett van, vagy bizonytalan.

Mint a Bankova képviselője kifejtette, nem is maguk az eredmények adnak okot aggodalomra, hanem az ukrán társadalom hangulatváltozásának dinamikája.

Ha ez változatlan marad, és a háborús fáradtság továbbra is ugyanolyan ütemben halmozódik, akkor egy év múlva ötszörösére-hatszorosára fog nőni azok száma, akik bármilyen feltételekkel beleegyeznek a békébe, és ők lesznek többségben.

„Ukrajna a teljes káosz és a globális gazdasági válság felé tart a hitelkeretek megnyirbálása és az államon belüli növekvő problémák közepette. Ez természetesen keményen sújtja a hadsereg motivációját és az ország védelmi képességét” – állapítják meg a bennfentes szerzői.

Kedden a délutáni órákban ballisztikus rakétákkal támadták az orosz erők Poltava városát. Ez lehet az egyik legnagyobb áldozatszámmal járó támadás az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kezdete óta.

Két orosz ballisztikus rakéta csapódott be egy katonai kiképző létesítménybe és egy közeli kórházba az Ukrajna közép-keleti régiójában fekvő Poltavában,

legalább 47 ember halálát okozva és több mint 200 főt megsebesítve

– jelentették be kedd délután hírügynökségek.

Váratlanul a romok alatt

Az AP által idézett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először 41 főről beszélt, később a BBC arról írt, hogy az államfő felesége Olena Zelenszka már 47 áldozatot említett.

A csapás Poltava városában, az azonos nevű régió fővárosában történt – erősítették meg az AP amerikai hírügynökség szerint ukrán tisztviselők. A város Kijevtől mintegy 350 kilométerre délkeletre fekszik. Poltava Ukrajna második legnagyobb városa, az orosz határhoz közeli Harkiv felé vezető főút- és vasútvonalon fekszik.

Ez lehet az egyik legnagyobb áldozatszámmal járó támadás

az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kezdete óta.

„A poltavai katonai kommunikációs intézet egyik épülete részben megsemmisült: az emberek a romok alatt találták magukat. Sokakat sikerült megmenteni” – számolt be Zelenszkij a Telegram-csatornáján közzétett videóban.

„Nagy tragédia egész Ukrajna számára”

„Minden szükséges szolgálat részt vesz a mentési műveletben” – tette hozzá. Elmondta, hogy elrendelte a történtek „teljes körű és gyors kivizsgálását”.

A mentőcsapatoknak és

a mentősöknek 25 embert sikerült kimentenie, közülük 11-et a romok közül ástak ki

– áll a védelmi minisztérium közleményében. Filip Pronin poltavai kormányzó szerdától háromnapos gyászt hirdetett. „Nagy tragédia Poltava régió és egész Ukrajna számára” – írta Pronin Telegram-oldalán. „Az ellenségnek minden bizonnyal felelnie kell minden emberiség elleni bűntettéért” – tette hozzá.

A csapás azon a napon történt, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök Mongóliába látogatott – teszi hozzá az AP, megjegyezve: nem volt jele annak, hogy vendéglátói eleget tennének annak a követelésnek, hogy tartóztassák le őt az állítólagos háborús bűnök miatt kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján.

Zelenszkij megragadta az alkalmat, és

újabb légvédelmi rendszereket illetve rakétákat követelt szövetségeseitől

angol nyelvű bejegyzésében a Telegramon.

A Guardian a poltavai csapásról szóló összeállításában hírül adta: az Egyesült Államok közel áll ahhoz a megállapodáshoz, hogy Ukrajnának olyan nagy hatótávolságú cirkálórakétákat biztosítson, amelyek Oroszország mélyébe is elérhetnek, de Kijevnek több hónapot kell várnia, mivel az Egyesült Államok technikai kérdéseken dolgozik a szállítás előtt. A JASSM (Joint Air-to-Surface Standoff Missiles – közös levegő-föld rakéták) Ukrajnába szállító fegyverek közé való felvételét várhatóan idén ősszel jelentik be, mondta a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozó, három forrás. Végleges döntés az ügyben még nem született.

Ismert: Oroszország a poltavai csatában 1709-ben aratott döntő győzelmet Svédország felett, a 12 évvel később befejeződött „nagy északi háború” után a skandináv állam elvesztette nagyhatalmi státuszát. A város népessége 2021 elején 283 ezer fő volt.

Az ukrán külügyminisztérium élesen bírálta Mongóliát amiatt, hogy hatóságai nem veszik őrizetbe az országban hivatalos látogatáson tartózkodó Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancs ellenére.

„Az, hogy Mongólia nem hajlandó teljesíteni a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Putyin elleni kötelező elfogatóparancsát, súlyos csapást jelent a Nemzetközi Büntetőbíróságra és a nemzetközi büntetőjog rendszerére” – hangsúlyozta kedden Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő az X közösségi portálon.

Leszögezte: „Mongólia lehetővé tette egy megvádolt bűnözőnek, hogy elkerülje az igazságszolgáltatást, megosztva ezzel vele a felelősséget háborús bűneiért”. „Együtt fogunk működni a partnerekkel annak érdekében, hogy ennek következményei legyenek Ulánbátorra nézve” – tette hozzá a szóvivő.

Ukrán részről emlékeztettek arra: Putyinnak azóta, hogy a bíróság kiadta ellene az elfogatóparancsot, ez az első látogatása egy olyan országban, amely részes állama a Római Statútumnak. Mongólia 2000-ben írta alá és 2002-ben ratifikálta a római jegyzőkönyvet.

A kijevi külügyminisztérium még az orosz elnök látogatása előtt felszólította Mongóliát, hogy teljesítse a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumában vállalt kötelezettségeit,

és tartóztassa le Putyint, aki ellen ukrán gyerekek törvénytelen elhurcolása miatt adott ki az ICC elfogatóparancsot tavaly márciusban.

A mongolok „elküldték” az Európai Uniót és Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) azzal, hogy semmibe vették az elfogatóparancsot, amelyet a testület Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen adott ki, aki Ulánbátorba látogatott – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese keddi Telegram-bejegyzésében.

Medvegyev kommentárjában az Európai Unió nyilatkozatára reagált, amelyben Brüsszel „aggodalmát” fejezte ki amiatt, hogy orosz vezetőt meghívták Mongóliába, amely tagja az ICC-nek.

„A mongolok elküldték az ICC-t és az eurodegeneráltakat a XIII. század óta ismert orosz-mongol irányba. Én, ha ennek a tökéletlen »bíróságnak« a bírái és ügyészei helyében lennék, leginkább attól félnék, hogy néhány őrült megpróbálja végrehajtani a törvénytelen parancsot. Ebben az esetben az életük nem érne többet, mint ez a (…) papírdarab” – írta Medvegyev.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC ) tárgyalás-előkészítő kamarája tavaly március 17-én elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyerekjogi biztos letartóztatását,

azzal vádolva meg őket, hogy „törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából”.

Moszkva ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy – egyébként Washingtonhoz és Pekinghez hasonlóan – nem ismeri el az ICC joghatóságát, és számára jogi szempontból e bíróság minden döntése semmis. Moszkva több közvetett megnyilvánulásában a vádat is valótlannak minősítette.

Putyin öt év után először látogatott ismét Mongóliába. A hétfő este megkezdődött hivatalos látogatásra Uhnágín Hürelszüh mongol elnök 2023 őszén, egy pekingi találkozón hívta meg orosz hivatali partnerét.

Az ukrán külügyminisztérium pénteken felszólította a mongol hatóságokat, hogy az ICC elfogatóparancsa alapján vegyék őrizetbe az orosz államfőt. A Kreml szóvivője pénteken közölte, hogy az orosz vezetés nem tart ettől.

Az ukrán külügyminisztérium erre reagálva megfenyegette Mongóliát, hogy „együtt fog működni partnereivel” az ország megbüntetése érdekében, és bűnrészességgel vádolta meg Ulánbátort.

Szergej Cekov, az orosz felsőház külügyi bizottságának tagja kedden az RT orosz állami médiaügynökségnek nyilatkozva kifejezte meggyőződését, hogy Mongólia nem fogja elrontani viszonyát első számú barátjával, Oroszországgal „az úgynevezett Nemzetközi Büntetőbíróság borzalmas és marginális döntései miatt”.

Kifejezte meggyőződését hogy „Ukrajnában a legfőbb bűnözők az ukrán államhatóság szervei, az elnökkel együtt”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök mongóliai látogatásának előestéjén olyan ajándékot adott az országnak, amely a nyugati országoknak biztosan nem fog tetszeni – derül ki a Baidu kínai közösségi hálózaton közzétett anyagból – írta a Pravda.ru.

Szerzője úgy véli, hogy Putyin mongóliai útja egy nagy geopolitikai játszma része, amelyben számos világhatalom érintett. Mongólia jelentős természeti erőforrásokkal rendelkezik, és stratégiai helyen fekszik. A Power of Siberia–2 gázvezetéket, amely orosz gázt szállít majd Kínába, a területén keresztül tervezik megépíteni. Ez a projekt valószínűleg Vlagyimir Putyin látogatásának fő témája lesz.

A látogatás előestéjén az orosz elnök a mongol médiának adott interjúban az energetikai együttműködésről beszélt. Különösen azt méltatta, hogy Mongólia kedvező áron juthat orosz gázhoz, amely a területén keresztül jut majd el Kínába. Az anyag szerzője szerint ez a legjobb ajándék Mongólia számára. Ez az ország nagymértékben függ az energiaexporttól. Az Oroszország–Mongólia–Kína-gázvezeték megépítése jelentős bevételeket hozna neki a tranzitdíjakból, és segítene diverzifikálni az üzemanyag-ellátást.

Oroszország új csővezetékeken keresztül igyekszik bővíteni az Ázsiába irányuló energiaexportot, hogy megoldja az európai és amerikai szankciók okozta problémákat. Ezért az USA és szövetségesei valószínűleg elégedetlenek lesznek Putyin Mongóliának szánt ajándékával, mivel az felgyorsítja az orosz gázprojektek megvalósítását – véli az anyag szerzője.

Érdemes hozzátenni, hogy az orosz elnök mongol kollégájával, Ukhnaagiin Khurelsukhval folytatott megbeszélései után elmondta, hogy hazánk mindig is reagált Ulánbátor kéréseire, hogy kielégítse növekvő üzemanyag- és kenőanyagigényét, méghozzá kedvező feltételekkel.

Oroszország régóta és megbízhatóan látja el a köztársaság gazdaságát a keresett energiahordozókkal. Vlagyimir Putyin szerint tavaly a benzin és a gázolaj 90 százaléka Oroszországból érkezett a mongol piacra.

Megjegyezte, hogy Moszkva jó kilátásokat lát a gázágazatban való együttműködésre Ulánbátorral. Putyin emlékeztetett arra, hogy elkészült az Oroszországot, Mongóliát és Kínát összekötő, közel ezer kilométer hosszú Szojuz–Kelet-gázvezeték tervdokumentációja. Most folyik a projekt állami szakértői értékelése és környezetvédelmi vizsgálata.

„Nemcsak az orosz gáz Mongólián keresztül történő tranzitjáról van szó, hanem mérlegeljük annak lehetőségét is, hogy ezt az üzemanyagot a mongol fogyasztóknak is szállítsuk” – jegyezte meg az orosz elnök.

Hangsúlyozta, hogy a Gazprom kész a szükséges támogatást nyújtani Mongólia gázprogramjának gyakorlati kérdéseiben.