Orbán Viktor: az orosz–ukrán háború jövőre véget ér

„Ilyen rosszul még nem álltak a csillagok az égen, a mögöttünk hagyott négy év volt a legnehezebb időszak, amióta a rendszerváltás szele besodort engem a politikai életbe” – mondta a Magyar Nemzetnek adott évértékelő interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a világ nyugati felén több életidegen, veszélyes eszméknek hódoló, országaikat megvédeni képtelen vezető van egy időben hatalomban.

„Könnyű év az én szakmámban nincs. Az viszont igaz, hogy ilyen balszerencsés időszak sem volt még. A világ nyugati felén több életidegen, veszélyes eszméknek hódoló, országaikat megvédeni képtelen vezető van egy időben hatalomban. A 2020-as választás után, amit nyilvánvalóan elcsaltak, hogy megfosszák Donald Trumpot az elnökségtől, egy éven belül távozott Angela Merkel, a németek erős és stabil kancellárja, és Franciaország bonyolult politikai rendszere is a csúnyábbik arcát kezdte mutatni” – sorolta a problémákat a kormányfő, aki úgy vélte,

az orosz-ukrán háború jövőre véget ér, „vagy úgy, hogy sikerül béketárgyalással lezárni, vagy úgy, hogy az egyik harcoló fél megsemmisül”,

visszatér a „békeévek politikája”, ezért 2025-ben repülőrajtot fog venni Magyarország.

Orbán Viktor a háborúról azt mondta, hogy 300 milliárd eurót költött el rá Amerika és Európa, „ebből a pénzből az életszínvonal gyors emelkedését lehetett volna elérni egész Európában. Az európai fejlettség szintjére felhozhattuk volna a teljes Balkánt. Megfékezhettük volna a migrációt, lehetett volna építeni egy teljesen új európai védelmi rendszert”.

A Magyar Péter és a Tisza Párt okozta új helyzet kapcsán arról beszélt, jó az országnak, ha a politikai viták tényekről és fontos dolgokról szólnak, lehetőleg intelligens módon és megoldásokat felkínálva.

„Ha pedig az agresszív hőbörgés válik uralkodóvá, amit most az új ellenzéki stratégia hozott magával, az biztosan nem jó.

De hát gyenge az a versenyző, amelyik arra panaszkodik, hogy milyen eszközöket vet be vele szemben az ellenfele. Mindent bevet, nem kérdés” – mondta, hozzátéve, hogy „Brüsszelből ezúttal olyan megbízottakat jelöltek ki a leváltásunkra, akik ezt a fegyvernemet választották”. Magyar nevét Orbán nem mondta ki.

Végezetül arról beszélt, meg kell őrizni az uniós tagságunkat, keresni is kell az együttműködést Brüsszellel, de

„nem szabad Brüsszel útján haladni”.

„Ha így tettünk volna, „a magyar családoknak az energiáért háromszor-négyszer annyit kellene fizetniük, mint most, akkor a magdeburgi jelenetek magyar városokban is előfordulhatnának, és a 300 milliárd euróban, amit elvittek a nyugatiak Ukrajnába, a mi pénzünk is benne lenne, és közben nem tudnánk, hogy miként keveredjünk ki egy háborúból, amit lehetetlen megnyerni” – mondta.

– Van olyan év, amikor az is siker, ha életben maradunk, az is jó, ha nem csúszunk vissza. A háborús évek ilyenek. A háború három évét Magyarország kibekkelte. Próbáltunk a kanyarban előzni, és még a háborús helyzetet is valamennyire a javunkra fordítani, de ez Európában senkinek sem sikerült. A háborúban mindenki rosszul járt, minden gazdaság. Komoly teljesítmény, hogy Magyarország nem süllyedt vissza, és nem került olyan állapotba, különösen a versenyképesség szempontjából, mint a legtöbb európai gazdaság. Így most, amikor vége lesz a háborúnak, repülőrajtot vehetünk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

– Természetesen szeretnénk minden évben előre lépni. De van olyan év, amikor az is siker, ha életben maradunk, az is jó, ha nem csúszunk vissza. A háborús évek ilyenek. A háború három évét Magyarország kibekkelte. Próbáltunk a kanyarban előzni, és még a háborús helyzetet is valamennyire a javunkra fordítani, de ez Európában senkinek sem sikerült. A háborúban mindenki rosszul járt, minden gazdaság. Komoly teljesítmény, hogy Magyarország nem süllyedt vissza, és nem került olyan állapotba, különösen a versenyképesség szempontjából, mint a legtöbb európai gazdaság. Így most, amikor vége lesz a háborúnak, repülőrajtot vehetünk. Repülőrajtot az tud venni, aki a felkészülést, az alapozást elvégezte, bemelegített, tudja, hogy melyik rajtkockába kell beállni, és tudja, hogy mikor fog eldördülni a startpisztoly. Mi felkészültünk, és 2025-ben repülőrajtot fogunk venni. Visszatér a háborús politika helyett a békeévek politikája, és megint lesznek nagy gazdasági sikereink.

– Az idei év újdonsága az is, hogy a Fidesz rég nem látott versenyre kényszerült, új kihívó jelent meg, Magyar Péter, illetve a Tisza Párt. Ez meglepte önt? Veszélyesnek tartja, vagy besorolja az eddigi vetélytársak mezőnyébe? 
– A miniszterelnöknek az emberek és az ország ügyeivel, és nem az ellenzékkel kell foglalkoznia. Annyit azért mondhatok, hogy a mostanihoz képest Gyurcsány egy Adenauer volt. Egyébként a verseny jó. Ha nem versenyzel, elkényelmesedsz, és azt hiszed, hogy rutinból is elvégezheted a munkádat. Ez a politikában életveszélyes. Mindig érdeklődéssel figyeltem, amikor az élet új és új kihívókat állított elénk. Hogy az ország számára jó-e, ami az ellenzéki térfélen történik, az már egy másik kérdés. Az biztosan jó az országnak, ha a politikai viták tényekről és fontos dolgokról szólnak, lehetőleg intelligens módon és megoldásokat felkínálva. Ha pedig az agresszív hőbörgés válik uralkodóvá, amit most az új ellenzéki stratégia hozott magával, az biztosan nem jó. De hát gyenge az a versenyző, amelyik arra panaszkodik, hogy milyen eszközöket vet be vele szemben az ellenfele. Mindent bevet, nem kérdés. Brüsszelből ezúttal olyan megbízottakat jelöltek ki a leváltásunkra, akik ezt a fegyvernemet választották. Megküzdünk velük is. Van azonban, ami a sok alakváltozás ellenére is állandó. 2010-ben Magyarország eldöntötte, hogy nem azon az úton halad, amit Brüsszel javasol neki, mert akkor tönkremegyünk. A nagy pénzügyi válság után számomra is ez volt a tanulság. Ezt tovább erősítette a migrációs válság is, még világosabb lett, hogy nem szabad Brüsszellel azonos úton haladni. Visszaigazolta ezt a Covid is, amikor az emberek gyógyítása helyett az unió bürokratáinak az volt fontosabb, hogy nem nyugati vakcinák ne kerülhessenek az európai gyógyszerpiacra. És tovább erősödött most is, hiszen ha Brüsszellel haladnánk, akkor nyakig lennénk a háborúban. 2010 óta pontosan tudjuk, hogy Magyarországnak, bár ­uniós tag, amit meg kell őrizni, és Brüsszellel is keresni kell az együttműködést, nem szabad Brüsszel útján haladnia. Nem szabad megengedni, hogy a brüsszeli bürokraták mondják meg, mi lesz Magyarországon. Mert akkor szegények leszünk, a gazdaságunk versenyképessége leromlik, bejönnek a migránsok, genderőrület terjed el, és a végén még egy háborúban is ott találjuk magunkat. A brüsszeli bürokrácia nagy és erős, sok pénz és eszköz fölött rendelkezik. Aki eltér az irányvonaluktól, annak folyamatosan harcolnia kell a szuverenitásáért. Ezt teszi Magyarország. De ha nem ezt tettük volna, akkor a magyar családoknak az energiáért háromszor-négyszer annyit kellene fizetniük, mint most, akkor a magdeburgi jelenetek magyar városokban is előfordulhatnának, és a 300 milliárd euróban, amit elvittek a nyugatiak Ukrajnába, a mi pénzünk is benne lenne, és közben nem tudnánk, hogy miként keveredjünk ki egy háborúból, amit lehetetlen megnyerni.  

– Miniszterelnök úr, mit üzen a magyaroknak 2024 karácsonyára? 
– Merjenek bizakodni. Nehéz elhinni három év brutális háború után, amely a szomszédban zajlik, az elhibázott brüsszeli politika mellett, a gazdaságokat sújtó szankciós politika elszenvedőjeként, a háborúra adott rossz brüsszeli válaszok miatti magas inflációs évek után, hogy a következő év jó lesz, sőt fantasztikus lesz. Hiszem, ha látom, mondják a magyarok. Hát azt kívánom, hogy lássák meg.