Moszkva nem hajlandó engedményeket tenni Ukrajnának

Oroszország továbbra sem hajlandó engedményeket tenni Ukrajnának, és ragaszkodik Vlagyimir Putyin elnök konfliktusrendezési javaslatainak végrehajtásához – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Donald Trump megválasztott amerikai elnök vasárnapi nyilatkozatára reagált, amelyben Trump azonnali tűzszünetet és tárgyalásokat sürgetett Ukrajna és Oroszország között. Zaharova hangsúlyozta:

Moszkva kész együttműködni az új amerikai adminisztrációval, ám eddig nem érkezett olyan megvalósítható javaslat, amely érdemben kezelné Oroszország biztonsági aggályait,

illetve az ukrajnai orosz ajkú lakosság jogainak helyzetét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – aki határozottan szorgalmazza Ukrajna NATO-tagságát – Trump nyilatkozatára reagálva kiemelte, hogy Kijevnek hosszú távon szavatolt biztonsági megállapodásokra van szüksége. Zaharova kijelentette: Oroszország nem hajlandó engedményeket tenni Ukrajna ügyében. „Aki azt gondolja, hogy Oroszország engedményeket fog tenni, annak vagy rossz a memóriája, vagy nem érti a helyzetet” – fogalmazott.

Zaharova szerint a béke megteremtésének feltétele Putyin javaslatainak elfogadása. Ezek közé tartozik, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, valamint az, hogy Oroszországnak szüksége van annak a négy elfoglalt ukrán régiónak a teljes területére, amelyek szavai szerint ma már Oroszország részei. A Kreml álláspontja szerint ez elengedhetetlen a tartós békéhez és stabilitáshoz.

Elegendő mennyiségű Oresnyik hiperszonikus közepes hatótávolságú rakéta gyakorlatilag megszünteti a nukleáris fegyverek bevetésének szükségességét – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztési Tanácsának moszkvai ülésén.

„Lényegében nekünk most nem a nukleáris doktrínánkat, hanem az Oresnyiket kell tökéletesítenünk” – mondta Putyin.

„Ha meggondoljuk, akkor ezeknek a modern fegyverrendszereknek a kellő mennyisége egyszerűen eléri azt a határt, amikor gyakorlatilag nincs szükség nukleáris fegyverek alkalmazására” – tette hozzá.

Mint fogalmazott:

Oroszország minden irányban meglehetősen óvatos, sőt visszafogott magatartást tanúsít.

„De ott, ahol szükségszerű, megjelenítjük a szükséges akaratot állami szinten és az Oroszországi Föderáció polgárainak szintjén, akik itt élnek és azt akarják, hogy gyermekeik itt éljenek, akik Oroszországot hazájuknak tekintik, és készek mindent megtenni megerősítése érdekében” – nyilatkozott Putyin.

Az orosz elnök korábban arról beszélt, hogy az Oresnyik csoportos bevetése egy nukleáris csapás erejéhez mérhető, de nem hagy maga után radioaktív sugárzást.

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter szerint Ukrajnának van elegendő fegyvere és pénzügyi forrása ahhoz, hogy fenntartsa védelmét legalább a jövő év első felében, még akkor is, ha az Egyesült Államok megtagadja a támogatást. Erről a tárcavezető az El País című spanyol lapnak adott nyilatkozatában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Marcsenkót arról kérdezték, hogy szerinte mi történne, ha az Egyesült Államok leállítaná az Ukrajnának nyújtott segítségét. A pénzügyminiszter erre válaszolva kifejtette, hogy a segítségnyújtás esetleges leállítása komoly kihívást jelentene Ukrajna védelmi képességére nézve, de nem jelent elkerülhetetlen összeomlást. „Ukrajna természetes érdeke az együttműködési bizalom kialakítása az új adminisztrációval, szerintem ez Ukrajna és Európa számára is kiemelt stratégia kell, hogy legyen” – figyelmeztetett.

A miniszter szerint a segítségnyújtás folytatása körüli bizonytalanság leküzdése érdekében

Ukrajnának „nagyon bölcsen” kell felhasználnia az időt, és képesnek kell lennie tárgyalni az új amerikai kormányzattal.

„Úgy gondolom, van elég pénzünk, elegendő fegyverünk, elegendő rakétánk és tüzérségi lövedékünk ahhoz, hogy legalább 2025 első feléig ellenálljunk. 2025-ben biztosítunk elegendő költségvetési forrást a lőszer és a szükséges katonai felszerelés beszerzésére” – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna most még elegendő fegyvert kap az Egyesült Államoktól. „Eszerint legalább az év első felében, de még azon túl is jól fel vagyunk fegyverkezve ahhoz, hogy ellenálljunk az orosz agressziónak” – összegezte a miniszter.

Az Ukrinform ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy

a kanadai parlament alsóháza csaknem 600 millió dollár katonai segély elkülönítését hagyta jóvá Ukrajna számára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a telegramon arról tájékoztatott, hogy jelentést hallgatott meg Olekszandr Szirszkijtől, a fegyveres erők főparancsnokától. Az államfő megjegyezte, hogy a védelmi erők fő célja most az orosz katonai képességek csökkentése. Elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében, Kurahove és Pokrovszk térségében a legforróbb a helyzet, de kijelentette azt is, hogy novemberben és decemberben az orosz hadsereg rekordveszteségeket szenvedett el.

Zelenszkij külön köszönetet mondott azoknak a katonáknak, akik szerdára virradó éjjel jelentős csapást mértek oroszországi célpontokra. Kifejtette, hogy orosz területen lévő katonai létesítményeket, valamint az Ukrajna elleni agressziót szolgáló üzemanyagtárolókat és energetikai létesítményeket találtak el. Az államfő szerint „az ilyen távolságból precízen végrehajtott csapások lépésről lépésre viszik vissza Oroszországot ahhoz a valósághoz, hogy a háborút be kell fejeznie”.

A miniszterelnök közösségi oldalán Orbán Viktor azt írta, hogy Zelenszkij elnök a mai nap során egyértelműen elutasította és kizárta a karácsonyi tűzszünetre vonatkozó javaslatot.

„A magyar EU-elnökség végén újabb erőfeszítéseket tettünk a béke érdekében. Javaslatot tettünk egy karácsonyi tűzszünetre és egy nagyszabású fogolycserére. Milyen szomorú, hogy ezt Zelenszkij elnök a mai nap során egyértelműen elutasította és kizárta. Mi megtettük, amit lehetett!” – fogalmazott Orbán Viktor.

Az orosz erők kétszer is csapást mértek  a harkivi régióban található Zlatopil városára Iskander–M ballisztikus rakétákkal, a támadásban az eddigi információk szerint tízen sebesültek meg – közölte Oleg Szinyehubov, a megye kormányzója a Telegramon. Később hír érkezett arról, hogy az orosz hadsereg csapást mért Zaporizzsja városában egy magánklinikára, amelyben többen meghaltak, illetve megsebesültek.

A tisztségviselő hozzátette, hogy becsapódást rögzítettek egy bankintézet mellett, és károk keletkeztek egy hivatali épületben is.

A déli Herszon megyei ügyészség közölte, hogy reggel az oroszok robbanóeszközöket dobtak le drónokról a régióban, aminek következtében egy ember meghalt, öten pedig megsérültek.

Ivan Fedorov, a dél-ukrajnai Zaporizzsja polgármestere arról adott hírt, hogy a megyeszékhely elleni keddi orosz támadás következtében négyen sebesültek meg, egy magánklinika megsemmisült, a közeli épületek pedig megrongálódtak.

Andrij Sibiha külügyminiszter a tárcájához tartozó emberi jogi és esélyegyenlőségi tanács ülésén elmondta, hogy

a háború kezdete óta idén júniusig Ukrajnában több száz, oroszok által elkövetett nemi erőszakot rögzített az ENSZ. Az áldozatok többsége férfi volt.

„Az ENSZ jelentése szerint ez év júniusáig 342 oroszok által elkövetett szexuális erőszakot dokumentáltak Ukrajnában, s az áldozatok között 236 férfi, 94 nő, 10 lány és két fiú volt. Ezek csak a hivatalos adatok. Sajnos, ezeknek a bűncselekményeknek a valódi mértéke sokkal nagyobb, és még elképzelni is nehéz annak a borzalomnak a teljes mértékét, amelyet az orosz bűnözők követnek el a megszállt területeken” – hangsúlyozta a miniszter. Kijelentette, hogy Oroszország olyan pusztítást hozott Ukrajna földjére, amilyet Európa nem látott a második világháború óta. „Szexuális erőszak és nemi alapú erőszak, kínzás, gyermekek elrablása és agymosása, népirtás, zaklatás, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés korlátozása, mindez az orosz agresszió szerves része, ez terrorpolitikájuk egyik eleme” – részletezte Szibiha.

Volodimir Zelenszkij az X-en tett bejegyzésében elárulta: múlt szombati párizsi találkozójukon azt mondta Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek, hogy Vlagyimir Putyin „csakis tőle és talán Kínától tart”.

„Mély hálámat fejeztem ki Trump elnöknek azért, hogy határozottan eltökélt szándéka, hogy igazságosan fejezze be ezt a háborút. Ez a helyes megközelítés, és fontos, hogy minden részletet gondosan kidolgozzanak a valóban tartós béke biztosítása érdekében. Tudjuk, hogy Amerika rendkívüli eredményeket tud elérni, olyan dolgokat, amelyekre mások nem képesek. Ahhoz, hogy sikeresen lezárjuk ezt a háborút, egységre van szükségünk, Amerika, Európa és mindenki egységére a világon, aki értékeli a biztonságot, valamint erős pozícióra és a béke garanciáira. Most kell cselekednünk a megfelelő nemzetközi rend helyreállítása érdekében” – sürgette az államfő.

Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna rakétákkal való ellátását és Oroszország katonai potenciáljának csökkentését elsődleges fontosságúként kell kezelni, nem pedig az ukrán hadkötelezettség korhatárának leszállítását a mostani 25-ről 18 éves korra. Leszögezte, hogy fiatal katonákkal nem lehet kompenzálni a felszerelés és a kiképzés hiányát. „A cél az legyen, hogy minél több életet megmentsünk, és ne az, hogy fegyvereket őrizzünk raktárakban – tette hozzá az elnök.

Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője a Telegramon közölte, hogy

további öt ukrán gyermek tért vissza Oroszországból és az ideiglenesen megszállt területekről a Kijev által ellenőrzött országrészbe.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt 24 órában 175 katonai összecsapás zajlott le a fronton. Az orosz csapatok több mint száz rohamát verték vissza Donyeck megyében, Pokrovszk, Kurahove és Vremivka térségében, és az oroszok 11 alkalommal próbálták áttörni az ukrán fegyveres erők védelmét az oroszországi kurszki régióban. A kijevi katonai vezetés összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 756 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, három tüzérségi fegyvert és 14 drónt.