Az új kormány szerint a kórházak felét be kell zárni

Az egészségügy úgymond "racionalizálását", kórház-és osztálybezárásokat követelt a Tisza-kormány új parlamenti egészségügyi államtitkára, Svéd Tamás egy korábbi nyilatkozatában. Az elkötelezetten baloldali Magyar Orvosi Kamara(MOK)volt főtitkára több értekezésében is arról írt, az alacsony igénybevételű ellátási helyeket meg kellene szüntetni, az intézménybezárással érintett területek ellátását pedig a "terjeszkedő magánszektor és az állami ellátás szinergiáinak összehangolásával" kell elérni. Magyarul: akinek nem jut állami ellátás, annak marad a fizetős egészségügy. Ahogy arról beszámoltunk, a Magyar Orvosi Kamara jelenlegi elnöke a héten már megkezdte az emberek felkészítését a kórházbezárásokra: egy konferencián a másik egészségügyi államtitkár, Ilku Lívia után közvetlenül felszólalva beszélt arról, hogy kórházakat kell bezárni. A Tisza Párt a választási programjában még azt ígérte, hogy minden régióban fejleszt egy szuperkórházat, minden vidéki kórházat megtart, és fejleszti a vidéki, kisebb kórházakat-írja az Ellenpont.

Egészen komoly megszorításokat vetít előre az egészségügyben a kormány új egészségügyi államtitkárának személye. Svéd Tamás a MOK főtitkáraként az elmúlt években rendszeresen nyilatkozott arról, hogy álláspontja szerint széles körű "racionalizációra" lenne szükség az egészségügyi ellátórendszerben.

Egy a Portfoliónak adott interjújában elhangzott érvelése szerint 25 éve nem nyúltak hozzá érdemben a kórházak finanszírozási rendszeréhez, sok tevékenység alulfinanszírozott,

és a "kórházbezárás" ugyan szitokszó, de számos okból logikus lenne.1

Svéd ugyanebben a beszélgetésben a finanszírozási struktúra megreformálásáról is beszélt, és hogy ez pontosan miben nyilvánulna meg, arról már számos tiszás szakértő beszélt2Köztük a Gyurcsány-kormány egykori gazdasági minisztere, Kóka János, aki aktívan bekapcsolódott a Tisza Pártot segítő érdekcsoportok munkájába, már jóval a Tisza Párt gazdasági konvergencia programjának nyilvánosságra kerülése előtt az egészségügyi megszorítások mellett kampányolt. Több interjúban úgy fogalmazott, hogy a magyar embereknek az lenne a jó, ha a kórházak legalább felét bezárnák, a vállalatoktól pedig pluszforrásokat vonnának be. Más alkalommal pedig arról beszélt, hogy már 30 százalékkal kevesebb kórházzal is beérné. 

A kórházakat be kell zárni, akit ez zavar, fizethet az ellátásért

A finanszírozási struktúra reformja tehát plusz adókat és intézménybezárásokat jelenthet a gyakorlatban. Utóbbit egészen egyértelműen ki is jelentette Svéd, szerinte

"a "túlzó mennyiségű kórházakból" a feleslegeseket be lehetne zárni vagy más funkcióra használni, de ehhez előbb az alapellátást, szakrendelést és egynapos ellátásokat kell fejleszteni."3

Az államtitkár azonban nemcsak kórházi ágyakat, hanem egyes szakrendeléseket is felszámolna, így az alacsonyabb születésszámot produkáló régiókban például a szülészeti ellátást számolná fel.

"Nincs létjogosultsága egy olyan szülészeti osztálynak, ahol heti átlagban 5–10-nél több szülést nem vezetnek le. Hiába része az adott város indentitásának a szülészet, ki kell mondani, hogy így nem működhet, mert veszélyes és gazdaságtalan"

-jelentette ki a "működő és igazságos" Magyarország-projekt végrehajtásával megbízott államtitkár a 24.hu-nak. 4

Itt azonban nem állt meg, szerinte annak, aki olyan helyen lakik, amit érint az intézménybezárás, annak annyit tud felajánlani, hogy utazzon távolabb.

"Helyette egy távolabbi, de nagyobb és felszereltebb szülészetet kellene kijelölni. Ugyanez igaz kisebb sebészeti osztályokra, de sok más egyéb ellátásra is"

-fogalmazott Svéd.

Ez egy szülő nő, vagy egy komolyabb sebészeti beavatkozásra váró páciens esetében aligha életszerű "megoldás".

De vajon mi marad azokon a területeken, ahol a Svéd által felvázolt "racionalizáció" megtörténik? Erre maga az államtitkár adja meg a választ: itt jön a képbe a fizetős magánszolgáltatók.

"Meg kell találni a rendszerben a kalapba vissza már nem gyömöszölhető, drasztikusan növekvő magánszektor helyét is, a közellátással nem konkuráló, hanem azt kiegészítő, azzal szinergista viszonyt kiépítve. Ehhez biztosan kell politikai bátorság, szemléletváltás, az egészségügyben dolgozók együttműködésének megnyerése, idő - és nagyon nem utolsósorban sok pénz!"

-írja Svéd egy szintén 2024-es publikációjában.5

Ez magyarul azt jelenti, hogy ahol az állam nem tud szolgáltatást nyújtani, ott nagyobb teret kapnak a magánszolgáltatók. Vagyis egyes szakágakban gyakorlatilag megszűnne az ingyenes egészségügy a kevésbé kihasznált területeken, helyette pedig marad a fizetős magánellátás. 

Egy szakmai konferencián az egészségügyi minisztérium közigazgatási államtitkárának jelenlétében-közvetlenül utána felszólalva-a Tisza Párthoz nagyon közel álló Magyar Orvosi Kamara elnöke váratlanul kórházbezárásokról kezdett el beszélni. Ez is arra utal, hogy kórházbezárásokat készíhetnek elő.

A Tisza nkorábban kiszivárgott tervei szerint a nyugdíjhoz és egészségügyi ellátáshoz már nem az állam biztosítaná a hátteret, hanem kizárólag magánnyugdíjpénztárak és biztosítók - ráadásul jóval drágábban. A jelenlegi szintű ellátásért akár a bruttó jövedelmek egyharmadát is ki kellene fizetniük az embereknek.

Aki nem tudja fizetni a havidíjat, silányabb ellátásban részesülhet, de akár el is utasíthatják a kórházakból, vagy teljes árat számolnak fel neki, amit ki kell fizetnie. Ráadásul a gyerekek ellátása is veszélybe kerülne. 

A jelenlegi gyakorlat szerint minden 18 év alatti gyerek automatikusan kap TAJ-kártyát, ha a szülőknek érvényes társadalombiztosítása van - így a gyerekek ingyen jutnak ellátáshoz. 2

A Tisza baloldali megszorító csomagja elvenné ezt a lehetőséget. 

Ahogy arról az Ellenpont már korábban beszámolt: a Tisza egészségügyi terve a legsérülékenyebb társadalmi csoportoknak: az időseknek, a gyerekeknek és a krónikus betegeknek lenne a legveszélyesebb. A jelenlegi TB-rendszer éppen ezt a kitettséget gátolja: vagyis, a TB-alapú ellátás nem a piaci nyereség, hanem a rászorultság alapján dönt. A magánbiztosításokon alapuló egészségügy lényege a profit. Az idősek, a gyerekek és a krónikus betegek egészségügyi igénye magasabb - ezt tudja minden biztosító -, így a piaci rendszerben a díjképzéskor ezeket mind figyelembe veszik. 3

A Tisza Párt kórházakat zárna be és fizetős egészségügyet vezetne be

Magyar Péter mellett januárban új egészségügyi tanácsadó bukkant fel. Rékassy Balázs állandó résztvevője a Király Júlia volt MNB-alelnök lakásán ülésező tanácsadói testületnek, akik megalkották a Tisza-csomagot. Rékassy az egyik nyilatkozatában arról beszélt, hogy úgy akarná “modernizálni” az egészségügyet, hogy kórházakat zárna be. 

A Magyar Nemzetnek pedig azt nyilatkozta, hogy jónak tartja a Tisza errevonatkozó elképzeléseit. Rékassy évtizedek óta a fizetős egészségügy mellett kampányol, ahogyan a Tisza környékén feltűnő Kóka János és Kincses Gyula is.4 

Kincses Gyula, a vizitdíj atyja továbbra is arról beszélt, hogy a vizitdíj jót tenne rendszerszinten, és kisebb az a kár, amit egy-egy esetleges ellátatlanul maradt személy okozna.

A Gyurcsány-kormány egykori gazdasági minisztere, Kóka János, aki aktívan bekapcsolódott a Tisza Pártot segítő érdekcsoportok munkájába, már jóval a Tisza Párt gazdasági konvergencia programjának nyilvánosságra kerülése előtt az egészségügyi megszorítások mellett kampányolt. Több interjúban úgy fogalmazott, hogy a magyar embereknek az lenne a jó, ha a kórházak legalább felét bezárnák, a vállalatoktól pedig pluszforrásokat vonnának be. Más alkalommal pedig arról beszélt, hogy már 30 százalékkal kevesebb kórházzal is beérné. 

Hasonlóan nyilatkozott Túri Péter is, aki szintén a Tisza feltüntett tanácsadója, nem mellesleg Kóka korábbi munka- és üzlettársa.5

Egy olyan rendszer bevezetése, ami elfogadja azt a tényt, hogy az egészségügy igenis működhet akár üzleti alapon is, ami öngondoskodásra nevel, ami mindenki számára egyforma módon elérhető, kiszámítható, tervezhető, ellenőrizhető, számlázható és végül, de nem utolsó sorban alkalmas lehet akár a paraszolvencia fokozatos kiszorítására is. Úgy hívják: co-payment.
a demagóg "Mert ez nekünk jár!" eszmével leszámolni képes, bár kezdetben kétségtelenül szavazatvesztő rendszer alakulhatna ki.

- fejtegeti Magyar Péter tanácsadója blogjában.

A Tisza Párt tagad - ahogy Gyurcsány is tagadott

A Tisza Párt persze tagad, de mindenki emlékszik arra, amikor Gyurcsány Ferenc néhány héttel a választások előtt ugyanúgy tagadta a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetését, majd amikor kormányra kerültek, bevezették a - lényegében - fizetős egészségügyet. 

Súlyos megszorításokra készül a Tisza - Ukrajnának adnák a magyarok pénzét

A Tisza Párt baloldali megszorító csomagja tele van olyan elemekkel, amelyek a brüsszeli dokumentumokban már korábban szerepeltek. Az Európai Bizottság 2025-öt országjelentése több adóemelést követel, egyebek mellett az SZJA emelését is, de megszűntetnék a 13. és 14. havi nyugdíjat is. Magyar Péterék teljesíteni akarják a brüsszeli utasításokat. 6

Az Ellenpont egy korábbi cikkében összeszedte, milyen megszorításokat tervez a Tisza Párt. 

Több pénzt venne el a dolgozóktól, durván emelnék ugyanis az SZJA-t. Csak egy szűk rétegnek maradna a mostani adószint. Már az átlagbér is 22%-os adósávba esne. 1 millió 250 ezer forintos bruttó havi jövedelem fölött pedig már jönne a 33 százalékos sáv. 

Megsarcolnák a munkaadókat is, emelnék ugyanis a társasági adót. A jelenlegi 9 százalék társasági adót már a kisvállalkozások esetén is 13,5 százalékra emelné, a nagyvállalkozásoknak 21,5 százalékot kellene fizetni, a multiknak pedig 25 százalékot. 

A nyugdíjakat is a brüsszeli követelmények szerint vágnák meg.