Nem hiszed el, hol bukkant fel az elveszettnek hitt Esterházy porcelántál

Nem csoda, hogy nagy volt az öröm, amikor megkerült az elveszettnek hitt Esterházy porcelántál! A második világháború után ugyanis súlyos veszteségek érték Eszterháza nagyszerű kastélyegyüttesét, benne a család műgyűjteményével. A kastélyt kifosztották, az ott őrzött műtárgyak nagy része elveszett, vagy megsemmisült.

Ugyanakkor reményt ad, hogy a kastély eredeti berendezésének darabjai rendkívül ritkán, de felbukkannak a műkereskedelemben is. Ez történt akkor is, amikor a BÁV szakértőit egy imari porcelántállal keresték meg. Maga az imari elnevezés a Japánban, Kyushu szigetén található Arita városában és környékén kézzel készített és festett porcelánokat takarja. Ezeket a darabokat Imari kikötőiben tették hajóra, ezért az európai gyűjtők, majd később a japánok is az egyszerűség kedvéért imari porcelánként hivatkoztak rájuk.

A közelmúltban felbukkant dísztál már két generáció óta a család birtokában volt, de se a származásáról, se az értékéről nem volt tudomásuk. Az 1690-1730 között Japánban készült, vörös és arany krizantémokkal, hortenziákkal és középen vázával díszített nagyméretű dísztálra azonnal felfigyeltek a szakértők. Nem kis meglepetést okozott azonban a hátán lévő, erősen megrongálódott Esterházy leltári jelzés. A tál pontos meghatározását nehezítette, hogy az Esterházy-kastély gyűjteményét leíró részletes katalógusok nem álltak rendelkezésre. Bár az analógiák és a leltári jelzés papírvizsgálata alapján a BÁV szakértői biztosra vették, hogy az Esterházy-gyűjteményből származik, azt nem tudták pontosan meghatározni, hogy mikor vásárolhatták, és melyik teremben volt eredetileg elhelyezve az aukcióra kerülő darab.

A korabeli, többek között Erős Ágoston szász választófejedelem híres japán porcelángyűjteménye alapján azonban feltételezték, hogy a dísztál már Esterházy „Fényes” Miklós idején Eszterházán lehetett. De azt sem lehetett kizárni, hogy unokája II. Miklós 19. század elején vásárolt, jelentős japán és kínai porcelán anyagához tartozhatott.

A Centenáriumi aukció katalógusának megjelenésével párhuzamosan egy másik kutatás is elkezdődött. A tál felkeltette a fertődi Esterházy-kastély gyűjteményét kezelő Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. figyelmét is, és haladéktalanul kezdeményezték a tárgy védetté nyilvánítását. A védési eljárást egy a közelmúltban befejeződött műkincsper kapcsán végzett levéltári kutatás tette lehetővé. Ennek során ugyanis felfedeztek egy 1938-ban elkészített, kb. 500 oldalas, a fertődi Esterházy-kastély gyűjteményét bemutató leltárat is. A második világháborút megelőzően ez volt az utolsó ismert katalógus, amely még a maga teljességében adott leírást a berendezésről és a kastély 50. számú, több száz darabos gyűjteményt őrző úgynevezett porcelánszobájáról is. A korabeli leltár, amely egy bírósági eljárás kapcsán készült Esterházy Pál herceg (1901-1989) magyar hitbizományi ingóságairól, részletes leírást adott három olyan imari porcelán tálról is, amelyeket ugyanazokkal a virágmintával és vázával díszítettek, mint az árverésre kerülő darabot. Ezzel a puzzle utolsó darabja is helyére került, nem lehetett kétséges, hogy az Esterházy-gyűjtemény egy elveszett darabja bukkant fel.

A dísztálra június 23-án, a BÁV 2021. június 23-i Centenáriumi aukcióján 250.000 forintos kikiáltási árral lehetett licitálni. A tál és a katalógusban megjelent tanulmány minden bizonnyal több gyűjtő figyelmét is felkeltette, hiszen a kivételes darab egy hosszú licitharc végén 660 ezer forintért kelt el. A leütést követően a fertődi Esterházy-gyűjtemény bejelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogával, így bizonyossá vált, hogy a kivételes alkotás visszakerül az Esterházy-gyűjteménybe.

Az árverést követően Egresitsné Firtl Katalin, a fertődi kastélyt fenntartó Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. vezetője elmondta: „Nagy örömmel tölt el minket, hogy egy újabb darabot sikerült visszaszereznünk az elveszett gyűjteményből. Terveink szerint a most megvásárolt dísztálat ugyanabban a teremben állítjuk ki, ahol korábban az Esterházy-család őrizte.”

Mik azok a védett tárgyak?

Az örökségvédelmi törvény értelmében a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan kulturális javakat védetté lehet nyilvánítani. Az eljárást bárki kezdeményezheti, a javaslat alapján a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya és az általuk bevont közgyűjteményi szakértők mérlegelik és folytatják le a védési eljárást. A védett tárgyakat nem lehet külföldre vinni (vagy csak engedéllyel, meghatározott ideig), értékesítésüknél a magyar államnak elővásárlási joga van.