Hallgassanak el a fegyverek karácsonykor Ukrajnában

Hallgassanak el a fegyverek és karácsonyi énekek csendüljenek fel Ukrajnában – hangoztatta Ferenc pápa, azonnali tűzszünetet is sürgetve minden háborús fronton, abban a beszédében, amelyet advent negyedik vasárnapján a vatikáni Szent Márta-házban mondott el.

Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy a „mártír” Ukrajna városait folyamatos támadások érik, amelyek iskolákat, templomokat és kórházakat találnak el.

„Hallgassanak el a fegyverek, és karácsonyi énekek csendüljenek fel” – kérte a katolikus egyházfő.

A világ minden háborús frontján tűzszünetet sürgetett Ukrajnától a Közel-Keleten át egészen a Szentföldig.

A pápa hangoztatta, fájdalommal gondol a palesztinok lakta Gázai övezetre, az elhunyt gyermekekre, iskolák és kórházak bombázására. „Mennyi kegyetlenség!” – ismételte meg többször.

Hozzátette, hogy figyelemmel és aggodalommal kíséri a Mozambikból érkező híreket is, és az afrikai országnak is a remény, a béke és a megbékélés üzenetét küldi.

„Azért imádkozom, hogy a párbeszéd és a közös jó keresése kerekedjék felül, a hit és a jó szándék segítségével, a csüggedésen és az ellentéteken”

– mondta az egyházfő.

Ferenc pápa vasárnapi beszédét nem az apostoli palotáknak a Szent Péter térre néző ablakából mondta el, hanem a vatikáni lakhelyeként ismert Szent Márta-házból jelentkezett be. A téren levő hívők egyenesben, kivetítőkön keresztül követték a pápa szavait.

A megfázás miatt gyengélkedő Ferenc pápa orvosainak tanácsára nem jelent meg a téren, annál is inkább, mivel kedd estétől intenzív program vár rá az ünnepi szertartások és a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitása miatt.

A pápa a délelőtti órákban római gyerekekkel találkozott, akik a jászolba teendő gyermek Jézust ábrázoló szobrocskákat vitték hozzá áldásra.

„Egy gyermek sem számít tévedésnek, minden gyermek az élet ajándéka”

– hangoztatta a pápa. Kijelentette, az élet szentségének védelme a fogantatás pillanatától kezdődik.

Ferenc pápa engedélyezte annak a dekrétumnak a közzétételét, amely elismeri, hogy Márton Áron püspök az életszentséget hősies fokban gyakorolta, így a volt erdélyi püspök ezentúl nem az Isten szolgája, hanem a Tiszteletreméltó címet viseli – tudatta  Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke.

„1938 karácsonyán nagy ajándékot kapott a gyulafehérvári egyházmegye: 1938. december 24-én nevezte ki XI. Piusz pápa Gyulafehérvár megyéspüspökévé Márton Áront. 86 év elteltével, más formában ugyan, de újból Áron püspököt kapta karácsonyi ajándékként főegyházmegyénk” – fogalmazott a főegyházmegye vezetője a katolikus egyházfő döntéséről beszámoló közleményében.

Ferenc pápa a Szentek Ügyei Dikasztériumának bíborosokból és püspökökből álló bizottságának pozitív döntése alapján engedélyezte, hogy elkezdődjék a szentté avatás érdekében indított eljárás második szakasza, amelynek folyamán a kezdeményezőknek egy olyan csodás imameghallgatást kell a Szentszék elé terjeszteni, amely Márton Áron püspök közbenjárására történt.

Kovács Gergely köszönetét fejezte ki Ferenc pápának és mindazoknak, akik Márton Áron püspök szentté avatási eljárásának 1990 első napjaiban történt elkezdése óta hozzájárultak az ügy előrehaladásához, közülük is kiemelve Cristiana Marinelli posztulátor asszonyt, akit tavaly bíztak meg Márton Áron püspök szentté avatási eljárásának hivatalos képviseletével.

„Imádkozzunk Tiszteletreméltó Márton Áron püspökhöz, és kérjük, hogy közbenjárására történjen olyan bizonyítható csoda, amely lehetővé teszi mielőbbi boldoggá avatását”

– zárta közleményét a gyulafehérvári érsek.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki.

Márton Áron a kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.

Márton Áron erdélyi római katolikus püspököt már életében szentként tisztelték, és több mint három évtizede kezdeményezték szentté nyilvánítását, de mindeddig boldoggá avatásáról sem született döntés.

Az egyház szolgálatvégzésének és egységének jelentőségét hangoztatta Ferenc pápa, aki 21 egyházi vezetőt emelt bíborosi rangra a Szent Péter-bazilikában, köztük Német László belgrádi érseket.

Ferenc pápa a bíborosi testület új tagjaihoz intézett beszédében hangsúlyozta, hogy szolgálatukat „az utcákon történő megmérettetés, a másikkal való találkozás öröme, a sérülékenyebbekkel való törődés” kell, hogy jellemezze.

Legyetek a közösség és az egység építői – szólította fel a 21 új bíborost az egyházfő. Úgy vélte, a világ eltérő részeit és kultúráit képviselő bíborosok az egyház egyetemességét képviselik. Arra kérte őket, ne engedjenek a versengés csábításának, amely tönkreteszi az egységet.

„Krisztus útját követve legyetek mások: kövessétek a fény útját abban a társadalomban, amely a látszat megszállottja, és nem tesz mást, mint az első helyeket keresi” – mondta Ferenc pápa.

A Szent Péter-bazilikában tartott szertartás során a pápa egyenként a bíborosok fejére helyezte a vörös színű bíborosi süveget, átadta nekik bíborosi gyűrűjüket, és kijelölte címtemplomukat.

A 21 bíboros között öten ázsiaiak, öten latin-amerikaiak, hatan az európai egyházat képviselik, ketten afrikaiak, és van közöttük egy kanadai és egy Óceániában szolgáló bíboros érsek. Közöttük van Német László belgrádi érsek.

Az új bíborosokkal a teljes testület létszáma 253-ra emelkedett. Közülük 140-en számítanak úgynevezett pápaválasztó bíborosnak, vagyis 80 év alattiak. A következő hetekben azonban tizennégyen betöltik 80. életévüket, ami kizárja őket a pápaválasztásból egy esetleges konklávén. A jelenlegi bíborosi testületben hat olyan bíboros van, akiket még II. János Pál nevezett ki, vagyis még 2005 előtt kreálták őket. További 24 bíborost XVI. Benedek avatott fel, a többieket mind Ferenc pápa nevezte ki.

A bíborosavatási szertartáson Ferenc pápa sebes arccal jelent meg: állkapcsán nagyobb véraláfutás volt látható.

Vasárnap a pápa és a bíborosi testület koncelebrációs szentmisét mutat be, majd délután, a szeplőtelen fogantatás ünnepnapján Ferenc pápa felkeresi Szűz Mária fogadalmi szobrát a római Spanyol-lépcsővel szomszédos téren.