kulcsár edina
Igazi gyógyír az őszi-téli időszakban, és nem mellesleg nagyon finom is. Régen minden hétvégén elkészítették az asszonyok, a vasárnapi ebéd elengedhetetlen része volt. De mikor kell leszedni a levesről a keletkező habot? Parázs vita indult az ügyben a háziasszonyok között...
Aki készített már valaha húslevest, tudja, hogy kulcsmozzanat a receptben a „lehabozás” – vagyis, amikor elkezd forrni, közben hab jelenik meg a lé tetején, és ezt célszerű szűrővel vagy evőkanállal leszedni. Ugyanis ez a biztosíték arra, hogy szép, tiszta legyen a kész húsleves, ne legyen zavaros. Egy Facebook csoportban egy háziasszony ezzel kapcsolatban tett fel kérdést, és kiderült, hogy nem mindenki egyformán csinálja a habozást.
1. Felforrás után
Az egyik tábor szerint kis idővel azután kell leszedni a habot, hogy felforrt a leves. Rengeteg asszony írta, hogy hogy még az édesanyjától, van, aki a nagymamájától tanulta így, és ezzel a módszerrel mindig gyönyörű, tiszta volt a lé. Sőt, van, aki kétszer szedi le a habot: egyszer sózás előtt, egyszer sózás után.
2. Vizet cserélve
Van, aki nem vacakol a habbal, hanem amint felforrt a leves, leveszi a lábost a tűzről, leönti a levet, és új vízzel főzi meg a húslevest. A módszert használó háziasszonyok szerint ez sokkal egyszerűbb, ráadásul sokkal tisztább lesz a leves, mint a szűrővel szedegetés után; és a módszer a húsleves ízén semmit nem változtat.
3. Habozás nélkül
A harmadik módszert is sok asszony alkalmazza, miszerint egyáltalán nem szedik le a habot, de cserébe végig alacsony lángon dolgoznak, lassan forralják fel a levest, és nem 4-5, hanem akár 10-12 órán át főzik. A titok nyitja, hogy éppen csak gyöngyözzön végig a leves, gyorsan főzni, forralni nem szabad. Így az a kevés hab, ami esetleg ki is alakul az elején, elfő a végére, és szép, tiszta lesz a húsleves.