kulcsár edina
Márton napján még az is libát akar enni, akinek egyébként nem ez a kedvenc étele. Vessük hát bele magunkat az ízek kavalkádjába, süssünk-főzzünk, kóstoljunk! Összeszedtünk néhány remek receptet.
Nagyanyáink úgy tarották, aki ezen a napon libát nem eszik, egész évben éhezik. Így aztán még most sem késő betérni egy henteshez és venni egy jó adag libahúst, amiből bizony rengeteg finomságot készíthetünk. Lássunk néhány remek receptet, nem telhet el e nélkül a Márton nap.
ELKÉSZÍTÉS:
A libanyakat hideg vízben átöblítjük, majd egy nagy fazékba tesszük a negyedelt zellergumóval, az egész karalábéval és a félbevágott hagymával és burgonyával együtt.
Hozzáadjuk a babérlevelet és a szemes borsot, felöntjük bő vízzel, és lassú tűzön, fedő alatt főzni kezdjük. Ha felforrt, megsózzuk, és további 45 percig főzzük.
Ezután hozzáadjuk a feldarabolt fehérrépát, a sárgarépát és a zeller felaprított zöldjét, majd puhára főzzük a libanyakkal együtt. A levest a libanyakkal és a zöldségekkel és főtt tésztával együtt tálaljuk.
Hozzávalók:
ELKÉSZÍTÉS:
Tisztítsuk le a libamájat és egy éjszakára áztassuk be 1 liter hideg víz és 1 liter hideg tej keverékébe – lefedve tegyük hűtőbe. Másnap öntözzük meg tokajival. Hagyjuk állni még egy órát. A sütőt melegítsük elő 130 fokra. 1 kg májhoz 12 g sót, 3 g borsot, csipetnyi szerecsendiót, késhegynyi fahéjat és csipetnyi porcukrot szórjunk – mindkét oldalára. A májdarabokat szorosan egymás mellé illesztve tegyük egy cserépedénybe, majd fedjük le. Tegyük be a sütőbe. (1kg máj sütési ideje1 óra). Hagyjuk kihűlni, majd 1 napra tegyük hűtőbe. Másnap szedjük le a fagyott zsírt, olvasszuk fel, majd kanalazzuk vissza a pástétomra. 3-7 napig pihentessük a hűtőben.
A liba húsa rendkívül ízletes, így a fűszerezése igen egyszerű: néhány jól eltalált zöld fűszer, egy kevés só és már mehet is a sütőbe a hús. A libát általában sütjük. Ha valóban jót szeretnénk enni, akkor érdemes konfitálni is a húst, ami messze nem olyan bonyolult művelet, mint ahogy hangzik. A dédanyáink által is sűrűn alkalmazott eljárás során a mélyen zsírba fektetett húst alacsony hőfokon, hosszan készítjük. Az eredmény szaftos, omlós libacomb vagy mell, amelyet a konfitálás végén célszerű lesütni, körbe pirítani.
HOZZÁVALÓK:
ELKÉSZÍTÉSE:
A megtisztított libaaprólékot és a mellehúsát nagyobb darabokra vágjuk. Mélyebb lábosban 5 dkg zsíron finomra vágott hagymát, fokhagymát pirítunk, hozzátesszük a libát, felöntjük vízzel, sózzuk, borsozzuk, majoránnát és reszelt gyömbért teszünk bele. Fedővel letakarjuk, és félpuhára pároljuk. Hozzáadjuk a felaprított zöldséget, a szeletelt gombát, és fedő alatt még tovább főzzük. Egy serpenyőben 5 dkg zsíron megforrósítjuk a gerslit vagy a rizst, majd hozzátesszük a libaraguhoz, és annyi vízzel öntjük fel, hogy megfőjön benne. Ha felforrt, tovább ízesítjük, és fedő alatt forró sütőben készre pároljuk.
A Márton-napi lakomáról
A néphagyomány szerint Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, az éves gazdasági munkák zárásának és a téli pihenésnek a kezdetét. Az egész nyári, földeken való munka után, a mezőgazdaságban dolgozók – sok esetben – egy vágósúlyban lévő libát is kaptak a bérük mellé és innen ered a libaevés hagyománya. De ezen kívül a Márton-nap egy egyházi ünnep is. Ilyenkor van a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó olyan nap, amikor jóízűen és gazdagon be lehet lakmározni, de ilyenkor lehetett a tömött libát is levágni. Régen úgy gondolták, hogy minél többet isznak és esznek, annál erősebbek és egészségesebbek lesznek. Egy másik hiedelem szerint azért illik Márton-napon ludat enni, mert aki ilyenkor nem eszik libát, az egész évben éhezni fog.