kulcsár edina
Miközben „emberbaráti” álarc mögé bújtak, valójában a zsebüket tömték. Ijesztő ez az összegzés.
Az igazságügyi kimutatások szerint a büntetés-végrehajtási törvény 2017-es módosítása és 2019. december 31-e között 8,6 milliárd forintot pereltek ki az államtól a fogvatartottak. Ebből alig valamivel több, mint egymilliárd forint a sértetti kártérítésre és a gyermektartási díjhátralékra kifizetett összeg. A többi a raboké és a zsírosan kereső ügyvédeké!
A leginkább felháborító esetek: A közvélemény óriási felháborodását váltotta ki, hogy az olaszliszkai Szögi Lajos lincselői közül ketten is több millió forintos kártérítést kaptak. H. Dezső elsőrendű vádlott tavaly márciusban 5 millió forintot kapott a rossz tartási körülmények miatt, majd nem sokkal ezután F. György hatodrendű vádlottnak is megítéltek 6 millió forint kártérítést ugyanezen okból. De ez csak két eset, további 12 ezer van folyamatban és már több mint 10 milliárd forint kártérítést fizetett ki a Magyar Állam a pernyertes bűnözőknek. Borzolta a kedélyeket a battonyai rém kártalanítása is, akit tényleges életfogytiglanig tartó szabadságvesztésre ítéltek, mert kegyetlenül megkínozta és megölte fiatal áldozatát, mégis 2,5 millió forintot kapott a „rossz fogva tartási körülmények” miatt. 2018-ban több mint 3 milliárd forintot fizetett ki a magyar állam bűnözők részére, akik mellett leleményes ügyvédek is gazdagodtak a börtönbizniszen. Bár a magyar jogrendszer biztosítja a lehetőséget a kártalanításra, de a törvényt a valódi jogsértésekre találták ki, nem azokra az álügyekre, amelyben a bíróságok alkalmazzák azt. A szakemberek szerint az enyhe uniós szabályozás miatt tudnak futószalagon pereket nyerni a börtönbizniszt működtető ügyvédi irodák.
Azt, hogy ki mennyit kaszál a börtönbizniszen, az ügyvédi titok miatt legfeljebb megbecsülni lehet. Azoknál, akik mindenért felszámolnak ellenszolgáltatást, egy konzultáció általában 30-50 ezer forintba kerül, és a kártérítési eljárások megindításához legalább egy találkozóra szükség van. Ha a fent említett, kerekítve kilencezer olyan ügynek, amiben ügyvéd járt el, csak a felében kértek pénzt a személyes egyeztetésért, akkor az összességében 135-225 millió forint bevételt jelent az érintett jogászok számára – tulajdonképpen egy pár perces beszélgetésért. A büntetés-végrehajtási bírósághoz címzett beadvány elkészítése további több tízezer forintba kerülhet, noha elkészítése a rendelkezésre álló minták, és a kötelező, valamennyi iratban ismétlődő panelek miatt nem igényel többet fél óránál. Az ügyvédek legnagyobb haszna viszont nyilvánvalóan a sikerdíjból származik. Ezek mértéke a megbízótól, a kártérítési összeg várható mértékétől, valamint a jogi képviseletet ellátó nevétől és vérmérsékletétől függően öt-tíz, de akár harminc százalék is lehet. Összességében tehát a fogvatartottakat képviselő ügyvédek együttesen akár kétmilliárd forint körüli hasznot is húzhattak a börtönbizniszen, ami majdnem kétszerese a sértetti kártalanításra fordított pénznek.
Orbán Viktor évkezdő sajtótájékoztatóján egyebek közt arról beszélt, jogosan sérti az emberek igazságérzetét, hogy gyilkosok, gyermekgyilkosok, rablók, csalók, erőszaktevők az ügyvédjeik segítségével milliókat perelnek ki az államtól a börtönkörülményekre hivatkozva. A miniszterelnök ezért utasította az igazságügyi tárcát (IM), hogy vizsgálja felül a kártérítési rendszert, a kártalanítások kifizetését pedig egy kormányhatározattal felfüggesztették.