Egymásra licitálnak Európában a háborúpárti politikusok, Brüsszel a tűzzel játszik

Szombaton Washington Ukrajna 61 milliárd dolláros támogatásáról döntött, hétfőn pedig az EU külügyminiszterei Ukrajna további támogatásáról egyeztettek Luxembourgban. 

Luxembourgba utazása előtt Szijjártó Péter közösségi oldalán úgy fogalmazott: Egyre erőteljesebb a világháborús készülődés Brüsszelben, most már szinte egymásra licitálás zajlik az amerikai baloldal, a NATO és Brüsszel között ahelyett, hogy a béke megteremtésére koncentrálnánk és keresnénk a diplomáciai megoldásokat.  Újabb fegyverszállítások és eurómilliárdok vannak napirenden. A találkozó szünetében a magyar külügyminiszter elmondta, hogy mára kritikussá vált a harctéri helyzet Ukrajna szempontjából, egyre nagyobb hátrányban vannak Oroszországgal szemben, amiből Brüsszelben igen veszélyes következtetést vonnak le, s világháborús készülődéssel reagálnak, ekként az ülés majdnem minden résztvevője is a fegyverszállítások jövőjéről, egyfajta "kétségbeesett raktárkisöprésről" beszélt. " Holott a fegyverszállítások nem vittek közelebb a békéhez, nem javították Ukrajna helyzetét a hadszíntéren, sőt, épp ellenkezőleg. A fegyverszállítások csakis a háború meghosszabbításával járhatnak, illetőleg tovább növelik a világháborús eszkaláció kockázatát - tette hozzá. Leszögezte: ezért a kormány következtetése teljesen eltérő,  a béketörekvések megerősítésére lenne szükség, a diplomáciának kell átvennie a fegyverszállítások helyét, kizárólag így lehet elejét venni az újabb áldozatoknak és pusztításnak. Szijjártó Péter közölte, hogy a brüsszeli nyomásgyakorlás erősödésére lehet számítani, s ennek kapcsán aláhúzta, hogy elkezdődött az Oroszországgal szembeni tizennegyedik szankciós csomag előkészítése. " Hangsúlyozta, hogy a büntetőintézkedések nagyobb károkat okoztak Európának, mint Oroszországnak, ezek árát a kontinens lakóinak kellett megfizetniük, így a magyar embereknek is, miközben semmifajta felelősségük nem volt a háború kitörésében. "Ezért világossá tettem ismételten, hogy minden nyomás ellenére mi egyetlenegy olyan szankciót sem fogunk támogatni, amely a magyar emberekkel fizettetné meg a jövőben is ennek a háborúnak az árát" - mondta. A miniszter a szögesen eltérő helyzetértékelések okaként azt jelölte meg, hogy Brüsszelben, illetve sok más európai fővárosban azt gondolják, hogy ez az ő háborújuk is. "Én azt gondolom, hogy ez egy nem csak nagyon veszélyes, de hamis megközelítés is, mert Európa nem áll háborúban. Európát nem érte támadás. Egyetlenegy európai uniós vagy NATO-tagországot sem ért támadás" - jegyezte meg. Hozzáfűzte, hogy Magyarország nem így látja a helyzetet, és elsődleges fontosságúnak tartja, hogy kimaradjon a fegyveres konfliktusból. Emellett szavai szerint az EU-ban jelenleg egyfajta "licitálási hangulat" van, megpróbálnak rálicitálni a NATO-ra és az Egyesült Államokra, s "rossz versenyként" fogják fel az Ukrajnának nyújtandó segítséget, ami óriási baj. a helyzet nem javul, sőt egyre rosszabb. Egy lépésre vagyunk attól, hogy a Nyugat katonákat küldjön Ukrajnába. Ez egy háborús örvény, amely a mélybe ránthatja Európát. Brüsszel a tűzzel játszik.

További fegyverszállításokat tervez az EU

Egyes európai vezetők az amerikai döntés után felszólították Európát, hogy a támogatások terén kövessék az Egyesült Államok példáját – írta a Politico. "Remélhetőleg ez a szavazás arra ösztönöz minden szövetségest, hogy nézze át a raktárait, és tegyen többet " – mondta Kaja Kallas észt miniszterelnök. "Az EU-nak növelnie kell saját fegyver- és lőszergyártását Ukrajna hosszú távú megsegítése érdekében " – közölte Tobias Billström svéd külügyminiszter.  A cseh külügyminiszter Jan Lipavský svéd kollégájához hasonlóan nyilatkozott. 
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken úgy fogalmazott, hogy a szövetségeseknek „mélyen bele kell nyúlniuk” készleteikbe, és fel kell gyorsítaniuk a rakéták és a lőszerek szállítását.
„Ukrajna az általunk biztosított fegyvereket az orosz harci képességek megsemmisítésére használja. Ez mindannyink biztonságát jelenti. A Kijevnek nyújtott támogatás nem jótékonyság, hanem befektetés a saját biztonságunkba” – hangoztatta.

Mire elég a 61 milliárd dollár?

A hétvégén megszavazott 61 milliárd dolláros támogatásból Ukrajna megerősítheti az oroszokkal szembeni védelmét. Nagyobb hatótávolságú fegyverekhez juthat, melyekkel Oroszország mélységi területeit is erőteljesebben támadhatja. Zelenszkij ukrán elnök már a háború megnyeréséről beszél, de ez katonai szakértők szerint nem valószínű. Orosz részről ellenben még intenzívebb támadások várhatóak Ukrajna ellen. Jól látható, hogy amint az oroszok előnybe kerülnek a fronton, a Nyugat is nagyobb és erősebb fegyverekkel látja el Ukrajnát. Ezt hívják fegyverkezési spirálnak, ami jó a hadiipari beszállítóknak, leginkább az Egyesült Államoknak. Az Ukrajnának szánt uniós támogatások jelentős részét is Amerika szállítja, vagyis az egyes uniós államok fizetik a számlát. Ukrajna most lélegzetvételhez jut, és az is nyilvánvaló, hogy további emberáldozatokat fog követelni a háború. Újabb négyszázezer ember behívására kerülhet sor Ukrajnában.

Ez nem a mi háborúnk

A Nézőpont szerint az Európai Parlament megrendelésére készített Eurobarometer-kutatás is azt mutatja, hogy az európaiak többsége elégedetlen az EU fellépéseivel az orosz-ukrán háború (58 százalék) kérdésében. A kutatásból az is kiderül, hogy az európaiak a legnagyobb arányban a béke védelmét (47 százalék) várják az újonnan megválasztott Európai Parlamenttől a következő öt évben. Az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából pedig az látszik, hogy a választókorú magyarok túlnyomó többsége, 83 százaléka elutasítja azt, hogy európai katonákat küldjenek egyes nyugati és magyarországi ellenzéki politikusok Ukrajnába.
Vagyis a magyar álláspont világos:  

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök.