Újabb nehéz időszakra számít a fronton Ukrajna

„Nehéz időszakra” számít Ukrajna a fronton május közepe és június eleje táján, ebben az időben várhatóan rosszabbodni fog a helyzet – figyelmeztetett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a BBC ukrán nyelvű szolgálatának adott interjúban hétfőn.

Budanov szerint az orosz hadsereg „komplex műveletet folytat”, és Ukrajna azzal számol, hogy a közeljövőben nehéz időszak vár rá, de a helyzet „azért nem lesz katasztrofális”.

„Az Armageddon nem fog bekövetkezni, ellentétben azzal, amit jelenleg sokan jósolnak. De problémákra számítani kell május közepétől”

– mondta Budanov.

Az ukrán hadsereg már most sok nehézséggel küzd, súlyos hiányok mutatkoznak az utánpótlásban, nagy késések vannak a nyugati fegyverek szállításában is. A jobban felszerelt és sokkal több katonával rendelkező orosz hadsereg pedig szünet nélkül nyomul előre Kelet-Ukrajnában, és sorra von ellenőrzés alá kisebb településeket a Donyec-medencében.

Februárban foglalták el Avgyijivkát, és jelenleg a stratégiai fontosságú Csasziv Jar város meghódítására törekszenek.

Csasziv Jar kevesebb mint 30 kilométerre fekszik Kramatorszktól, amely az ukrán hadsereg számára fontos vasúti és logisztikai csomópont.

Olekszandr Pavljuk, a szárazföldi erők parancsnoka március végén úgy nyilatkozott, „lehetséges”, hogy Oroszország nyáron még intenzívebb offenzívát fog folytatni. Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka április közepén ismerte el, hogy a közelmúltban „jelentősen romlott” a helyzet a fronton, március óta az orosz támadások érezhetően intenzívebbé váltak, és sikerült is „taktikai sikereket” elérniük.

Megalázó fiaskóval fenyegeti az Egyesült Államokat az, hogy egyre mélyebbre merül az ukrajnai konfliktusban – írta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője vasárnap arra reagálva, hogy az amerikai képviselőház megszavazta az ukrán katonai szükségletek finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot.

„Ebben az összefüggésben megerősítjük, hogy az Egyesült Államoknak a konfliktusban de facto részes félként való fellépése nem marad egyértelmű és határozott válasz nélkül, és az, hogy Washington egyre mélyebbre merül az Oroszország elleni hibrid háborúba, ugyanolyan hangos és megalázó fiaskóba fordul majd az Egyesült Államok számára, mint annak idején Vietnam és Afganisztán” – fogalmazott Zaharova az orosz diplomáciai tárca honlapján megjelent kommentárjában.

A (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) neonáci rezsimjének megmentésére irányuló lázas kísérletek kudarcra vannak ítélve. A különleges hadművelet céljai és feladatai teljes mértékben teljesülnek majd – tette hozzá.

A diplomata szerint a képviselőházi szavazás világossá tette, hogy az amerikai uralkodó elit pártállástól függetlenül kész fegyverezni a kijevi rezsimet annak érdekében, hogy képes legyen az utolsó ukránig harcolni, az orosz területen folytatva a polgári objektumok elleni terrortámadásokat, diverzánsakciókat és újságírók gyilkolását.

Ehhez Zaharova szerint Washington a befagyasztott orosz vagyonok banális ellopásához folyamodik, amihez a kongresszus zöld utat ad a Joe Biden-adminisztrációnak. A szóvivő hangot adott álláspontjának, miszerint a Fehér Ház az amerikai belpolitikai viszályban nem az általa ellenőrzés alatt tartott kijevi rezsim győzelmére tette a tétet, hanem arra, hogy az ukrán hadsereg legalább a novemberi elnökválasztásig kitartson és ne rontsa Joe Biden elnök imázsát.

A diplomata szerint ennek érdekében hosszabbítják meg Zelenszkij és környezete agóniáját, miközben az egyszerű ukránokat erőszakkal vágóhídra terelik, és az Ukrajnának szánt juttatások oroszlánrészét az amerikai hadiipari komplexum kapja, amiért pedig az ellenzéki republikánusok lobbiztak.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke vasárnapi Telegram-bejegyzésében szintén azt írta, hogy az amerikai képviselőház által megszavazott segélycsomag arra ösztönözi Ukrajnát, hogy az utolsó ukránig harcoljon, de a harctéri helyzetet nem fogja megváltoztatni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elfogadott 61 milliárd dollárból 23 milliárdot az amerikai arzenálok feltöltésére, további 11,3 milliárd dollárt pedig a térségben zajló amerikai katonai műveletekre fognak fordítani.

„De a lényeg más: még azt a pénzt is, amely Kijevbe eljut, vissza kell majd fizetni. Ez olyan adósrabság, amelyből nincs kiút” – vélekedett az Állami Duma elnöke.

Az elfogadott javaslat „ezrek és ezrek életét menti meg” – üdvözölte a segélyt Volodimir Zelenszkij az X közösségi oldalon. „Nagyon fontos segítségről van szó, amely érezteti a hatását a katonáiknál a frontokon, valamint az orosz terrortól szenvedő városainkban és falvainkban” – tette hozzá.

Denisz Smihal ukrán kormányfő üdvözölte az amerikai képviselők szolidaritását.

Az Ukrajna ellen 2022. február 24-én támadást indító Oroszország bírálta az amerikai döntést, amely Moszkva szerint „várható és előrelátható” volt. A segély „tovább gazdagítja az Amerikai Egyesült Államokat és folytatja Ukrajna csődbevitelét” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője, akit a TASZSZ orosz állami hírügynökség idézett.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője is bírálta a katonai segélytervet, amely „tovább élesíti a világban meglévő válságokat”.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy vélekedett, hogy a Nyugat „világos üzenetet küld a Kremlnek”. Annalena Baerbock német külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „az optimizmus napja ez Európa számára”.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözölte a segélyt, amely szerinte „mindannyiunk biztonságát erősíti mind Európában, mind Észak-Amerikában”.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök köszönetet mondott a döntésért Mike Johnsonnak, az amerikai képviselőház elnökének.

„Remélem, hogy nem túl késő Ukrajna számára” – írta Tusk az X-en.

Petr Fiala cseh kormányfő szintén az X-en köszönetet mondott a házelnöknek az indítvány benyújtásáért. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő úgy vélekedett, hogy a több milliárdos amerikai segély „megvédi a nyugati civilizációt”,

Az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagból mintegy 50 milliárd dollárt az Oroszországgal háborúban álló ország védelmére szánnak – közölte vasárnap Denisz Smihal ukrán kormányfő a Facebookon.

A miniszterelnök szerint mindez több fegyvert jelent Ukrajnának egyebek között több légvédelmi eszközzel és nagyobb hatótávolságú lövedékekkel.

A fennmaradó összeg egy részét, 7,8 milliárd dollárt az államháztartás támogatására szánják. További 1,57 milliárd dollárt gazdasági segélyként használnak fel, 400 millió dollárt pedig határvédelemre és aknamentesítésre fordítanak – részletezte Smihal.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a forrásokból pénzt szánnak a létfontosságú infrastruktúra helyreállítására is.

Oroszország az utóbbi időben fokozottan célozta Ukrajna energetikai létesítményeit, komoly károkat okozva.

Az amerikai képviselőház hosszú viták után szombaton demokrata párti és republikánus támogatással elfogadta az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomagról szóló törvényjavaslatot. Ebből az összegből 61 milliárd dollárt szánnak a kijevi vezetés támogatására. Az amerikai törvénytervezet még szenátusi jóváhagyásra vár.

Az utóbbi 24 óra alatt összesen 15 települést ért orosz ágyútámadás a kelet-ukrajnai Harkiv megyében, két civil meghalt, hárman megsebesültek – közölte a megye kormányzója, Oleh Szinyehubov vasárnap.

A tájékoztatás szerint több épület megsemmisült vagy megrongálódott. Mindeközben ismét orosz légitámadás érte a Donyeck megyei Csasziv Jar térségét.

A megye ukrán kézen lévő területének legnagyobb városától, Kramatorszktól nem egészen 30 kilométerre fekvő Csasziv Jar az ukrán hadsereg számára fontos vasúti és logisztikai csomópont, Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka pedig a múlt héten azt mondta, az orosz erők a szimbolikus jelentőségű dátumig, május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jart.