22 ezer milliárdot kap újabb fegyverekre Ukrajna

Hónapokig tartó vita után az amerikai képviselőház is megszavazta az Ukrajnának szánt segélycsomagot. A javaslat jövő héten kerül a demokrata többségű szenátus elé, ahol várhatóan zöld utat kap. A törvény aláírásával Joe Biden egy 22 ezer milliárd forintnak megfelelő alapot hozhat létre Ukrajna fegyveres támogatásához. Kijev üdvözölte a döntést, Moszkva szerint viszont az újabb fegyverszállítások csak meghosszabbítják a konfliktust.

A képviselők 311 igen és 112 nem szavazat mellett elfogadták a törvényjavaslatot – hangzott el a bejelentés az Egyesült Államok képviselőházában. Az alsóházi tagok közül sokan ukrán zászlókat lengetve ünnepelték az Ukrajnának küldendő fegyvertámogatási pénzek megszavazását.

A Fehér Ház közleményben reagált a döntésre. Joe Biden elnök arra kérte a demokrata többségű szenátust, hogy a lehető leggyorsabban továbbítsák neki a törvényt, hogy minél hamarabb aláírhassa azt.

A javaslatot a republikánus képviselők többsége most is elutasította.

Sokan ugyanis nem értenek egyet azzal, hogy a rekord államadósság ellenére az Egyesült Államok átszámolva 22 ezer milliárd forintnak megfelelő hadi segéllyel támogassa Ukrajnát. Az amerikai segélyek hiánya miatt az ukrán katonák hónapok óta lőszerhiánnyal küzdenek.

„Mi Kliscsijivkánál és Andrijivkánál tartjuk a frontot. Jelentős előrenyomulás egyik oldalon sincs. Az oroszok folyamatosan próbálkoznak, de csak kisebb eredményeket tudnak felmutatni. Ahhoz, hogy ez a front többi szakaszán is így maradjon, több lőszerre van szükség” – mondta egy ukrán katona.

Az ukrán vezetők abban bíznak, hogy az amerikai pénzek ellensúlyozhatják az oroszok technikai és létszámbeli fölényét.

„Megszületett a döntés, amire vártunk. Ezt a tekintélyes összeget a fronton harcoló katonáink és minden, az orosz terrortól szenvedő ukrán érezni fogja. Minden képviselőnek köszönöm, aki a segélycsomag mellett döntött. Remélem, hogy az amerikai szenátus hamarosan továbbítja az ügyet Biden elnök úr elé” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök szerint az orosz csapatok a tavasz második felében több frontvonalon is komoly offenzívára készülnek. A támogatást ezért a szárazföldi csapatok és a légvédelem megerősítésére fordítanák. Szombaton újabb orosz rakétatámadást jelentettek a tengerparti Odesszából. Bár a kikötőváros felett a lövedékeket állítólag még idejében felrobbantották, a lehulló törmelék miatt nyolcan így is megsebesültek.

A moszkvai vezetők szerint Ukrajna további fegyveres támogatása csak elnyújtja a konfliktust, de nem változtathatja meg a háború kimenetelét.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a nyugati fegyverszállítmányok nem Ukrajna függetlenségét, hanem a terrorista kijevi kormány hatalmon maradását szolgálják.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint szövetségesei a NATO-ban és Európai Unióban üdvözölték, hogy az amerikai képviselőház elfogadta a Kijevnek szánt 61 milliárdos segélycsomagot, a Kreml viszont bírálta a lépést, amely „még több ukrán halálához vezet majd”.

Az amerikai képviselőház szombaton összesen 95 milliárd dolláros segélycsomagot fogadott el Ukrajna, Izrael és Tajvan számára.

Az elfogadott javaslat „ezrek és ezrek életét menti meg” – üdvözölte a segélyt Volodimir Zelenszkij az X közösségi oldalon. „Nagyon fontos segítségről van szó, amely érezteti a hatását a katonáiknál a frontokon, valamint az orosz terrortól szenvedő városainkban és falvainkban” – tette hozzá.

Denisz Smihal ukrán kormányfő üdvözölte az amerikai képviselők szolidaritását.

Az Ukrajna ellen 2022. február 24-én támadást indító Oroszország bírálta az amerikai döntést, amely Moszkva szerint „várható és előrelátható” volt. A segély „tovább gazdagítja az Amerikai Egyesült Államokat és folytatja Ukrajna csődbevitelét” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője, akit a TASZSZ orosz állami hírügynökség idézett.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője is bírálta a katonai segélytervet, amely „tovább élesíti a világban meglévő válságokat”.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy vélekedett, hogy a Nyugat „világos üzenetet küld a Kremlnek”. Annalena Baerbock német külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „az optimizmus napja ez Európa számára”.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözölte a segélyt, amely szerinte „mindannyiunk biztonságát erősíti mind Európában, mind Észak-Amerikában”.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök köszönetet mondott a döntésért Mike Johnsonnak, az amerikai képviselőház elnökének.

„Remélem, hogy nem túl késő Ukrajna számára” – írta Tusk az X-en.

Petr Fiala cseh kormányfő szintén az X-en köszönetet mondott a házelnöknek az indítvány benyújtásáért. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő úgy vélekedett, hogy a több milliárdos amerikai segély „megvédi a nyugati civilizációt”.

Európában és az észak-atlanti szövetségben egyfajta világháborús készülődés zajlik – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Szijjártó Péter hozzátette, az európai észak-atlanti vezetők jelentős része háborús pszichózisban szenved, úgy érzik, mintha háborúban állnának Oroszországgal. Mi úgy gondoljuk, hogy az, ami Ukrajnában zajlik, nem a mi háborúnk, ez a legnagyobb különbség a magyar és az észak-atlanti politikai vezetők között – jegyezte meg.

Kiemelte, arra kell koncentrálni, hogy a háborúnak minél előbb vége legyen, minden egyes nap újabb halálos áldozatokat, pusztítást jelent, és a világháború kitörésének veszélyét hozza el.

„Minden egyes békeszerető ember lélegzetvisszafojtva várja a novembert, az amerikai elnökválasztást, és azt, hogy az Egyesült Államokban egy béketeremtő elnök nyerje a választást”

– mondta, hozzáfűzve, hogy az európai parlamenti választáson egy jobboldali fordulat és egy békepárti amerikai elnök jelenti a legnagyobb esélyt a békére.

A miniszter emlékeztetett: korábban az volt a NATO álláspontja, hogy a szövetség nem része az orosz-ukrán háborúnak, és mindent el kell követni a NATO és Oroszország közötti összeütközés elkerüléséért. Most a NATO több tagállama ezt elkezdte megváltoztatni, és a szövetség koordináló szerepét erőltetik az Ukrajnának történő fegyverszállításban és az ukrán katonai kiképzésben.

„Mi nem akarunk részt venni abban, hogy Magyarország területén ilyen műveletek történjenek. A következő hetek azzal fognak eltelni, hogy Magyarország adja be a derekát, vegyen részt a fegyverszállításban és a kiképzésben, de amíg mi kormányzunk, erre nem kerülhet erre sor” – hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy

már a háború kezdete óta „vetélkedési, megfelelési kényszer” van Brüsszelben az Európai Unió részéről, és a NATO számos külügyminiszteri tanácsülésen is elhangzott az az önkritika, hogy az európaiak nem tudnak annyi segítséget adni Ukrajnának, mint az amerikaiak.

Elmondta, külügyminiszterként azt az álláspontot képviselte, hogy a világ első katonai szuperhatalmával nem szerencsés versenyezni, és a fegyverszállítások csak meghosszabbítják a háborút, újabb halálos áldozatokat, eszkalációt hoznak magukat.

Kifejtette: a fegyverszállításokkal nem sikerült dűlőre vinni a háborút, csak a fegyver mennyiséget növelték drámaian. Ezt a háborút egyik fél sem tudja megnyerni, annak csak tárgyalásokkal lehet véget vetni. A kérdés, mikor kezdődnek meg a tárgyalások, minél előbb, annál jobb.

„Kormányzati felelősséget viselő döntéshozóknak első számú feladatunk megőrizni a magyar emberek biztonságát, ezt az jelenti, ha ki tudunk maradni a háborúból”

– jelentette ki. Ez két éven át elképesztő erőfeszítések árán sikerült, és ennek így kell maradnia a jövőben is – tette hozzá.