Milyen feltételekkel kapta meg az amerikai segélyt Ukrajna?

A fegyveres erők veszteségeit pótló kemény mozgósítási törvény elfogadása volt a feltétele annak, hogy a NATO-országok újabb fegyverszállítmányokat juttassanak Kijevnek – közölte a TASZSZ-szal egy brüsszeli diplomáciai forrás. Más értesülések szerint Zelenszkijnek személyi változásokról is döntenie kellett.

Az orosz hírügynökség felidézte: Rob Bauer, a NATO Katonai Bizottságának vezetője egy március 21-i kijevi konferencián utalt a mozgósítás és a katonai utánpótlás közötti kapcsolatra. Az admirális hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erőknek „új katonákra van szükségük, mert katonák halnak meg és sebesülnek meg”. Bauer elmondta, hogy megérti, milyen nehézséget jelent a mozgósítás támogatásának biztosítása az ukrán társadalomban, de ez minden ukrán „közös felelőssége”.

Április 16-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a mozgósítás szigorításáról szóló törvényt, amely lehetővé teszi, hogy több százezer újabb ukrán állampolgárt vonultassanak be. Néhány nappal később online ülésezett az Ukrajna-NATO Tanács, amelyen az ukrán védelmi miniszter beszámolt a hadihelyzetről és az ukrán hadsereg toborzási terveiről.

Az ülés után Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „a közeljövőben újabb bejelentésekre számít” a szövetséges országok részéről Kijev támogatásával kapcsolatban, különösen „légvédelmi rendszerek, cirkálórakéták, 155 mm kaliberű tüzérségi lövedékek” tekintetében. Hangsúlyozta, hogy a NATO-országoknak fontolóra kell venniük, hogy fegyvereket és lőszereket szállítsanak Kijevnek saját raktáraikból, „akár a védelmi képességeik rovására is”.

Az EU kül- és védelmi minisztereinek következő ülését a tervek szerint április 22-én tartják Brüsszelben. Josep Borrell, az EU diplomáciai szolgálatának vezetője vitát kezdeményezet az új légvédelmi rendszerek sürgős szállításáról.

Érdemes hozzátenni, más források szerint Volodimir Zelenszkijnek személycseréket is végre kell hajtania a kongresszusi támogatásért cserébe.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint szövetségesei a NATO-ban és Európai Unióban üdvözölték, hogy az amerikai képviselőház elfogadta a Kijevnek szánt 61 milliárdos segélycsomagot, a Kreml viszont bírálta a lépést, amely „még több ukrán halálához vezet majd”.

Az amerikai képviselőház szombaton összesen 95 milliárd dolláros segélycsomagot fogadott el Ukrajna, Izrael és Tajvan számára.

Az elfogadott javaslat „ezrek és ezrek életét menti meg” – üdvözölte a segélyt Volodimir Zelenszkij az X közösségi oldalon. „Nagyon fontos segítségről van szó, amely érezteti a hatását a katonáiknál a frontokon, valamint az orosz terrortól szenvedő városainkban és falvainkban” – tette hozzá.

Denisz Smihal ukrán kormányfő üdvözölte az amerikai képviselők szolidaritását.

Az Ukrajna ellen 2022. február 24-én támadást indító Oroszország bírálta az amerikai döntést, amely Moszkva szerint „várható és előrelátható” volt. A segély „tovább gazdagítja az Amerikai Egyesült Államokat és folytatja Ukrajna csődbevitelét” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője, akit a TASZSZ orosz állami hírügynökség idézett.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője is bírálta a katonai segélytervet, amely „tovább élesíti a világban meglévő válságokat”.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy vélekedett, hogy a Nyugat „világos üzenetet küld a Kremlnek”. Annalena Baerbock német külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „az optimizmus napja ez Európa számára”.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözölte a segélyt, amely szerinte „mindannyiunk biztonságát erősíti mind Európában, mind Észak-Amerikában”.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök köszönetet mondott a döntésért Mike Johnsonnak, az amerikai képviselőház elnökének.

„Remélem, hogy nem túl késő Ukrajna számára” – írta Tusk az X-en.

Petr Fiala cseh kormányfő szintén az X-en köszönetet mondott a házelnöknek az indítvány benyújtásáért. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő úgy vélekedett, hogy a több milliárdos amerikai segély „megvédi a nyugati civilizációt”.

Az amerikai képviselőház hosszú és nehéz viták után szombaton demokrata párti és republikánus támogatással elfogadta az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomagról szóló törvényjavaslatot.

A Joe Biden elnök által hónapok óta szorgalmazott segélyterv

61 milliárd dollárt irányoz elő az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna számára, Izrael pedig több milliárd dollárra számíthat egyebek mellett a Vaskupola néven ismert rakétavédelmi rendszere megerősítéséhez.

A képviselők támogatást szavaztak meg Tajvannak, hogy segítsék Kínával szemben, és intézkedést hoztak, amellyel ultimátumot szabnak a TikTok kínai videómegosztó szolgáltatásnak: megtiltják az alkalmazás használatát az Egyesült Államokban, ha a közösségi portál nem szakít a ByteDance nevű anyavállalatával és Kínával.

A törvényjavaslatról még a szenátusnak is döntenie kell.

Chuck Schumer, a demokrata pártiak szenátusi vezetője szerint a felsőház már kedden tárgyalhatja a jogszabályt.

Az ukrán elnök szerint Ukrajnának esélye nyílhat a győzelemre, miután az Egyesült Államok törvényhozásának alsóháza elfogadta a támogatási csomagot.

Volodimir Zelenszkij az NBC televíziónak adott interjúban sürgette a Kongresszus felsőházát, hogy mielőbb szavazzon a katonai segítséget tartalmazó jogszabályról, és azt hangoztatta, hogy a szükséges fegyverrendszereknek minél előbb el kell jutniuk országa katonaságához. Óvott attól, hogy a segítségnyújtás további hat hónap haladékot szenvedjen, és kijelentette, hogy pontot kell tenni a támogatási csomag elfogadásának végére, hogy országa katonái amilyen gyorsan csak lehet kézzelfogható segítséget kapjanak a harctéren.

Ukrajna katonai szükségleteit illetően kiemelte, hogy nagy hatótávolságú fegyverekre és légvédelmi eszközökre van most legnagyobb igény, és úgy vélte, hogy az új támogatással képesek lesznek stabilizálni a helyzetet a harctéren és visszavenni a kezdeményezést.

A háború pontos ütemtervét illető kérdésre az ukrán elnök azt mondta, hogy ez attól függ, milyen gyorsan érkezik a segítség, de megjegyezte, hogy rengeteg tényező befolyásolja a továbbiakat.

A háború lezárásának stratégiáját illetően úgy fogalmazott, hogy annak nem Putyin és környezetének szavain kell alapulnia, hanem valamin, ami részletes és kézzelfogható egy független és demokratikus Ukrajna számára.

Szóbeszédként jellemezte azokat a feltételezéseket miszerint Donald Trump, ha novemberben amerikai elnökké választják, nyomást gyakorol majd Ukrajnára, hogy a háború lezárása érdekében területi engedményeket tegyen Oroszország számára, és hozzátette, hogy ebben nem hisz.

Zelenszkij állítása szerint az országában zajló háború azt jelenti, hogy az Egyesült Államoknak nem kell harcolnia a NATO-országok védelmében, mert ezt az ukránok megteszik, a civilizált világnak pedig egyedül a harchoz szükséges felszerelést kell rendelkezésre bocsátania. Úgy vélte, hogy az ukrán háborúra fordított pénz nem kidobott összeg, mert az amerikaiak mindenekelőtt Európa szabadságát és demokráciáját védelmezik.

Az Egyesült Államok képviselőháza szombaton fogadta el az ukrajnai támogatás folytatásáról szóló 60,8 milliárd dollárt (mintegy 23 ezer milliárd forint) tartalmazó törvényt, ami lehetővé teszi, hogy csaknem 4 hónap szünet után újrainduljanak a rendszeres amerikai katonai szállítások az ukrán haderőnek.

A Kongresszus alsóháza a szombati ülésén ugyancsak elfogadta az Izrael katonai támogatásáról szóló jogszabályt, és az Egyesült Államok délkeleti-ázsiai szövetségeseinek szánt támogatást. A törvénycsomagban szerepelt a TikTok kínai tulajdonú videómegosztó alkalmazás betiltását lehetővé tevő jogszabályt is.

Az ukrajnai támogatásról szóló törvényre a képviselők mintegy háromnegyede szavazott igennel, így 311 támogató, 112 ellenző vokssal szavazták meg. Nemmel szavazott 112 republikánus képviselő. Egyikük, a texasi Chip Roy hangsúlyozta, hogy képviselőtársai a hónapok óta képviselt egységes republikánus állásponttal fordultak szembe, amely arról szólt, hogy addig nem fogadnak el támogatást Ukrajna számára, ameddig az Egyesült Államok déli határának őrizetéről és a határbiztonság helyreállításáról nincs megállapodás. Hozzátette, hogy az amerikai határon kialakult válság közvetlen nemzetbiztonsági fenyegetés az Egyesült Államok számára.

Joe Biden elnök a törvény elfogadását követően köszönetet mondott a Mike Johnson republikánus házelnöknek annak szavazásra bocsátásáért, és hangsúlyozta, hogy amint azt a Kongresszus felsőháza, a szenátus megszavazza, és a törvény az asztalára kerül, haladéktalanul aláírja. Az elnök szerint azok a képviselők, akik igennel szavaztak, a nemzetbiztonságot helyezték előtérbe.