Nagy hatótávolságú rakétákat kap Ukrajna

Aláírta az újabb ukrán fegyvertámogatásokról szóló törvényt az amerikai elnök, az első hadianyag-szállítmányok pedig már meg is indultak Ukrajna felé. Közben kiderült, hogy Joe Biden már a múlt hónapban – még az amerikai törvényhozás jóváhagyása előtt – utasítást adott nagy hatótávolságú amerikai rakétarendszerek Ukrajnába küldésére. Az orosz védelmi miniszter közben arról beszélt, hogy megduplázzák a Föld körül keringő katonai műholdjaik számát.

Az M1-en bemutatott felvételeken bevetésre készül egy ukrán drónkezelő csapat, a Bahmut közelében szolgáló katonák jellemzően az éj leple alatt indítják a támadásaikat. Az orosz csapatok ilyenkor kisebb valószínűséggel veszik észre a drónokat. Elmondásuk szerint, bár az apró és fürge támadóeszközök hasznosak a háborúban, jellemzően mégis kényszerből használják őket.

„A tüzérségnek nincs elég lőszere, ezért improvizálnunk kell. A drónok hatékonyak az ellenség kiiktatásában, ráadásul könnyen hozzájuk lehet jutni. Akár otthoni körülmények között is össze tudják őket szerelni.

Persze jobb lenne, ha a tüzérségre hagyatkozhatnánk. A drónokat csak azért használjuk, mert nincs más választásunk”

– mondta egy harcoló ukrán katona.

A védők azonban egy héten belül már hozzájuthatnak a lőszerutánpótláshoz.

Joe Biden amerikai elnök ugyanis szerdán aláírta a legújabb, átszámítva mintegy 22 ezer milliárd forint értékű fegyvertámogatásról szóló törvényt.

„Ez a csomag Amerika és az egész világ biztonságát szolgálja. Létfontosságú segítséget nyújtunk vele a partnereinknek, hogy meg tudják védeni a területüket és az állampolgáraikat. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy ez a befektetés a saját biztonságunkba, hiszen ha a szövetségeseink erősebbek, akkor mi is erősebbek vagyunk” – fogalmazott Biden elnök.

Az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója azt is megerősítette, hogy korábban nagy hatótávoságú ATACMS rakétarendszereket is küldtek Ukrajnába.

„Megerősíthetem, hogy februárban Biden elnök arra adott utasítást, hogy nagyszámú ATACMS rakétát küldjünk Ukrajnának. A szállítmányt március elején indítottuk el. A rakéták már Ukrajnában vannak” – nyilatkozta Jake Sullivan, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági főtanácsadója.

Az ATACMS típusú rakétarendszerek – a brit Storm Shadow rakétákhoz hasonlóan – akár több száz kilométerre található célpontok ellen is bevethetők. Az ukrán hadsereg feltételezhetően tavaly októberben a Krím félszigeti orosz célpontok ellen használt először ilyen amerikai ballisztikus rakétákat. Nagyobb ATACMS készleteket azonban mostanáig nem kaptak.

Zelenszkij megköszönte az amerikai támogatást

„Amerikai barátainkkal együtt dolgoztuk ki a segélycsomagok összetételét, hogy pontosan olyan eszközöket tartalmazzanak, amelyekre a katonáinknak szüksége van. Ez a tüzérségi és a páncéltörő lövedékek mellett, ATACMS és HIMARS rakétarendszereket, valamint légvédelmi rakétákat jelent. Minden amerikainak köszönöm, akik segítenek kihúzni a sámlit Vlagyimir Putyin lábai alól” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Közben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a pleszecki űrrepülőtérre látogatott. Sojgu bejelentette: a közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően

Oroszország hamarosan megduplázhatja a Föld körül keringő katonai műholdjainak számát.

Oroszország jelenleg valamivel több mint száz ilyen szatellitet működtet.

Az amerikai segélyek hiánya miatt az ukrán katonák hónapok óta lőszerhiánnyal küzdenek.

„Mi Kliscsijivkánál és Andrijivkánál tartjuk a frontot. Jelentős előrenyomulás egyik oldalon sincs. Az oroszok folyamatosan próbálkoznak, de csak kisebb eredményeket tudnak felmutatni. Ahhoz, hogy ez a front többi szakaszán is így maradjon, több lőszerre van szükség” – mondta egy ukrán katona.

Az ukrán vezetők abban bíznak, hogy az amerikai pénzek ellensúlyozhatják az oroszok technikai és létszámbeli fölényét.

„Megszületett a döntés, amire vártunk. Ezt a tekintélyes összeget a fronton harcoló katonáink és minden, az orosz terrortól szenvedő ukrán érezni fogja. Minden képviselőnek köszönöm, aki a segélycsomag mellett döntött. Remélem, hogy az amerikai szenátus hamarosan továbbítja az ügyet Biden elnök úr elé” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök szerint az orosz csapatok a tavasz második felében több frontvonalon is komoly offenzívára készülnek. A támogatást ezért a szárazföldi csapatok és a légvédelem megerősítésére fordítanák. Közben újabb orosz rakétatámadást jelentettek a tengerparti Odesszából. Bár a kikötőváros felett a lövedékeket állítólag még idejében felrobbantották, a lehulló törmelék miatt nyolcan így is megsebesültek.

A moszkvai vezetők szerint Ukrajna további fegyveres támogatása csak elnyújtja a konfliktust, de nem változtathatja meg a háború kimenetelét.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a nyugati fegyverszállítmányok nem Ukrajna függetlenségét, hanem a terrorista kijevi kormány hatalmon maradását szolgálják.

Elfoglalta a donyecki régióban lévő, Csasziv Jar város melletti Bohdanivka települést az orosz hadsereg, miközben négy frontszakaszon sikerült előretörnie – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az elmúlt nap folyamán tíz ukrán ellenroham hiúsult meg, az ukrán hadsereg pedig a harci érintkezési vonal mentén mintegy ezer katonát veszített. Közülük a legtöbben, mintegy 440-en az Avgyijivka körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a héten megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egy vezetésipontot, egy drónösszeszerelő műhelyt, egy lőszerraktárt, egy MiG-29-es vadászrepülőt – a gép a dnyiprói repülőtéren vált üzemképtelenné -, egy Sz-300PSZ légvédelmi rendszerhez tartozó radart, egy Osza-AKM légvédelmi rakétarendszerhez tartozó harcjárművet, egy gyalogsági harcjárművet, három páncélozott harcjárművet, két amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, HIMARS és Uragan sorozatvetők nyolc rakétáját, valamint 194 drónt.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a kilencezret az ukrán hadsereg által a háború kezdete óta elveszített tábori lövegek és aknavetők száma.

Mihail Razvozsajev, Szevasztopol kormányzója közölte, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta egyik hajója vasárnap elhárított egy hajóelhárító rakétával indított támadást. Hozzátette, hogy a lehullott szilánkok kisebb tüzet okoztak, amelyet gyorsan eloltottak.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek  ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Nem fogják befolyásolni Oroszország hadműveleti céljainak elérését a Washington által Kijevnek szállított, megnövelt hatótávolságú ATACMS műveleti-taktikai rakéták – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Moszkvában újságíróknak.

„El fogjuk érni, amit akarunk, de ez (a fegyverszállítás) magának Ukrajnának fog nagyobb problémát okozni” – hangsúlyozta Peszkov. Rámutatott, hogy a fegyverszállítási ügyekben alkalmazott amerikai és uniós eljárás már kiszámítható.

„Amint elkezdenek tárgyszerűen beszélni valamiről, az azt jelenti, hogy ezt a szállítást már végrehajtották. Tehát az, hogy ezeket a szállításokat mennyiben hajtották végre és fizették ki az Amerikai Egyesült Államok belső törvényeinek megsértésével, valószínűleg nem a mi problémánk” – mondta a Kreml szóvivője, hozzátéve, hogy a kérdés az amerikai kongresszusi képviselők és szenátorok illetékességébe tartozik, „ha valaki ezzel akar foglalkozni”.

Az amerikai védelmi tárca, a Pentagon szerdán megerősítette a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy Ukrajnának ATACMS megnövelt – mintegy 300 kilométeres – hatótávolságú műveleti-taktikai ballisztikus rakétákat adtak át áprilisban, ukrán területen.

Peszkov azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok az amerikai törvények megsértésével a rakétákat titokban már le is szállította Ukrajnának, a Rosszija 1 tévécsatornának kijelentette: ez újabb bizonyítéka annak, hogy Washington közvetlen részese a konfliktusnak.

„Ilyen fegyverekkel Ukrajnának a végeredmény fájdalmasabb lesz – több lesz az áldozat, több lesz a pusztítás. Mert, ahogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) mondta, ha a fegyverek hatótávolsága megnő, akkor ki fog szélesedni az az egészségügyi vagy ütközőzóna, biztonsági övezet – nevezzék bárhogyan is – amelyre szükség lesz a területünk, a polgáraink védelméhez” – fogalmazott a Kreml szóvivője.

„A végeredmény eldőlt, és ezt a frontok jelenlegi dinamikája is mutatja. Győzni fogunk” – tette hozzá.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön kiadott hadijelentése szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie, miközben nyolc ukrán ellenrohamot vert vissza.

Az összesítés szerint az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén mintegy ezer halottat és súlyos sebesültet veszített.

A minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két lőszerraktárt, egy amerikai HIMARS és egy cseh Vampire sorozatvetőt, három páncélozott harcjárművet, egy páncélozott szállítójárművet, két amerikai gyártmányú M109-es Paladin önjáró, valamint hat amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, továbbá 200 drónt.

Vitalij Gancsev, a zömmel ukrán ellenőrzés alatt álló Harkiv megye katonai-polgári közigazgatásának Moszkva által kinevezett vezetője azt mondta az orosz Pervij Kanal orosz állami tévécsatornának, hogy az ukrán hatóságok megkezdték a stratégiai vállalatok és tudományos intézmények nyugat-ukrajnai területre evakuálását Harkiv városából, a szakemberekkel együtt.

Állítása szerint a kijevi vezetés csak a haditechnikai eszközök javítására szolgáló üzemeket kívánja megtartani a településen. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön arról adott ki tájékoztatást, hogy jelenleg több mint 3100 külföldi „zsoldos” harcol Ukrajna oldalán, akik főként az Egyesült Államokból, Kanadából, az Egyesült Királyságból és Georgiából érkeztek. A hatóság kilátásba helyezte felelősségre vonásukat.

Az SZK sajtószolgálata közölte, hogy vádat emeltek Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter, Volodimir Hrojszman volt parlamenti elnök (majd kormányfő) és Jurij Sztyecsen volt kulturális és információs politikai miniszter ellen a Donyec-medence ágyúzása és más bűncselekmények miatt.

A vádlottak az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács tagjaiként támogatták az úgynevezett „terrorellenes művelet” végrehajtásáról szóló döntést, és részt vettek annak irányításában is.

„Bűncselekményeik következtében 582 ember sebesült meg és vesztette életét, köztük 16 gyermek, valamint a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságok több mint 237 polgári infrastrukturális létesítménye teljesen megsemmisült vagy megrongálódott. Intézkedések történnek a felkutatásukra és letartóztatásukra” – áll az SZK közleményében.

A Krím legfelsőbb bírósága az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közreadott tájékoztatása szerint 11 évi fegyházra ítélt egy zaporizzsjai illetékességű, ukrán állampolgárságú férfit, amiért adatokat szolgáltatott ki az ukrán titkosszolgálatoknak az orosz hadseregről, valamint a zaporizzsjai elektromos hálózatról és ipari létesítményekről.