Lukasenka: Megérettek a feltételek a béketárgyalásokra

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön kijelentette, hogy az ukrajnai háborúban patthelyzet alakult ki, és megérettek a feltételek a béketárgyalások megkezdéséhez.

A Moszkvával szövetséges fehérorosz vezető szavait a TASZSZ és a RIA Novosztyi orosz hírügynökség közölte. Lukasenka szerint az orosz és ukrán tisztviselők között Törökországban a háború első heteiben megvitatott előzetes dokumentumok kiindulópontként szolgálhatnak a tárgyalásokhoz.

A TASZSZ idézte Lukasenkát, aki szerint „apokalipszis” következhet be, ha Oroszország atomfegyvert vet be megtorlásul a nyugati akciókért.

Oroszország többször is arra figyelmeztetett: a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatása közvetlen konfrontációba sodorja Oroszországgal, ami nukleáris konfliktushoz vezethet.

A fehérorosz vezető arról is szólt, hogy országa ukrán határán meglehetősen nagy a katonai incidensek kockázata. Ennek kapcsán elmondta, több fehérorosz zászlóaljat teljes műveleti készültségbe helyeztek az Oroszországgal közös határon fekvő Vityebszki területtől egészen az ország nyugati határáig. Egyben arra emlékeztetett, hogy a fehérorosz határ közelében mintegy 120 ezer ukrán katona állomásozik.

Hangsúlyozta, hogy

Minszk hetente akár ötven nyugati kémrepülőgép bevetését észleli határai közelében. A Nyugat folyamatosan légi felderítést végez Fehéroroszország felett.

A hírügynökségek egyben azt is idézték Lukasenkától, hogy az országától nyugatra fekvő, szomszédos Lengyelországnak nem kell agresszív fellépésre számítania Fehéroroszország részéről. Lukasenka kijelentésével egy időben a minszki védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz taktikai atomfegyverek fehéroroszországi telepítése válasz a barátságtalan országok agresszív politikájára. Jogszerűnek tekintik minden lehetséges eszköz bevetését az agressziós kísérletekkel szemben – olvasható a tárca üzenetében.

A magyar kormány továbbra is békepárti, ezen álláspontján az sem változtat, hogy NATO-szövetségesei nagy többsége nem az – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, új helyzet van azzal, hogy eddig egyes tagállamok voltak azok, amelyek háborúpárti nyilatkozatokat tettek, most azt látni, hogy a NATO is arra készül, hogy aktív szereplő legyen a háborúban.

Úgy folytatta, ez a magyar kormányt azért tölti el aggodalommal, mert látta, hogy ez az egyes tagállamoknál hova vezetett: az Ukrajnának történő segítségnyújtás sisakok szállításával kezdődött, majd a lehető legerősebb, az élet kioltására is alkalmas fegyverek szállításával folytatódott.

Ez láthatóan nem hozott győzelmet, nem hozta el a területek visszaszerzését, ugyanakkor a háborút meghosszabbítja – tette hozzá.

A miniszter azt mondta, most a NATO is aktív szereplő lesz az orosz-ukrán háborúban: pénzügyi segítséget akar nyújtani, és fegyverszállításról, ukrán katonák kiképzéséről is szó van. Most már egészen nyíltan beszélnek uniós tagállamok vezetői – köztük elsősorban a francia elnök – arról is, hogy katonákat is kell küldeni Ukrajnába – tette hozzá.

Kijelentette: ez a legrosszabb forgatókönyv, mert világháborúhoz vezethet. Atomhatalmak állnak egymással szemben, ezért a közvetlen konfliktust a NATO-nak Oroszországgal el kell kerülnie – mondta, megjegyezve, ehhez képest a NATO ukrán katonai missziója alapvető változás.

Gulyás Gergely közölte, folyamatosan egyeztetnek a NATO brüsszeli központjával, a kormány azonban továbbra is azt mondja: mindenképpen ki kell maradni a háborúból, és ha erről nem tudja meggyőzni a NATO-szövetségeseket, Magyarország akkor is ki akar maradni a háborúból, és nem kíván részt venni a NATO missziójában sem.

„Nem szállítunk fegyvereket továbbra sem, nem küldünk katonákat és nem engedünk át a magyar-ukrán határon fegyverszállítmányt” – fogalmazott.

A miniszter az amerikai kongresszusi döntés kapcsán arról is beszélt, hogy az őszi elnökválasztásig nem lesz változás az Egyesült Államok külpolitikájában, ez pedig a NATO-ra is döntő hatással van.

Magyarország békét akar, ezért a november 5-i elnökválasztás – békére okot adó – eredményében kell reménykednie – hangoztatta. Gulyás Gergely beszélt arról is, az elmúlt évek árváltozásait figyelve egyértelmű: „a benzinben és a gázolajban is megfizetjük a háború árát”.

Hozzátette: az árakra hatással van az orosz-ukrán háború mellett az iráni-izraeli konfliktus is. Szerinte a háborús árak akkor fognak jelentősen csökkenni, ha béke lesz. Ezért

a reális célkitűzés és a kormány célja, hogy a háborús árakon nyerészkedni már ne lehessen – közölte.

Rámutatott, a benzin és a gázolaj ára Magyarországon régiós összehasonlításban magasabb a környező országok átlagánál. Emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban azért egyeztetett a Magyar Ásványolaj Szövetséggel, hogy ne legyen ilyen helyzet, és a szövetség is elismerte ennek az igénynek a jogosságát, ezért a kormány szeretné, ha ez a helyzet valósággá is válna.

A kormány arra szólítja fel a magyar üzemanyagkereskedőket, hogy az árakat vigyék le a környező országok átlagárára – közölte. Elmondta, a Központi Statisztikai Hivatal adatai az ellenőrzést lehetővé teszik; de ha a kereskedők nem tartják be önkéntesen a megállapodásokat, a kormány lesz kénytelen érvényt szerezni azoknak.

Gulyás Gergely szólt a gyermekvédelmi szabályokat szigorító alaptörvénymódosításról is. A módosító javaslat, amelyet a miniszterelnök nyújtott be, kizárja a lehetőségét, hogy köztársasági elnöki kegyelmet kapjon az, aki kiskorú sérelmére követett el szexuális bűncselekményt vagy közreműködött ilyen bűncselekmény elkövetésében.

A javaslat ugyanakkor eltörli a köztársasági elnöki döntéssel szembeni ellenjegyzést – mondta. A Fidesz-frakció javaslata ezt kiegészíti azzal, hogy nem évülnek el a pedofil jellegű szexuális bűncselekmények, nincs feltételes szabadlábra helyezés, nincs reintegrációs őrizet, és az elkövetők soha nem kaphatnak tiszta erkölcsi bizonyítványt – közölte.

A miniszter értékelése szerint a módosítások a Belügyminisztérium által a gyermekvédelmi intézményekben elrendelt vizsgálatokkal együtt hatékony jogi kereteket és gyakorlati iránymutatást is adnak majd ezeknek az intézményeknek.

Gulyás Gergely elmondta: az alaptörvény-módosításról szóló javaslat továbbá kétharmados parlamenti döntéshez köti az uniós közös hitel felvételét.

Megjegyezte: az Európai Unió hitelközösséggé alakítása láthatóan sokaknak célja lett, akik európai egyesült államokról álmodnak. A koronavírus-járvány után a helyreállítási alap létrehozása érdekében egyszeri megoldásként fogadta el a közös hitelfelvételt a magyar kormány is, de „rosszak a tapasztalataink ezzel”.

A módosítás a honvédségi csapatmozgásokat is érinti, alkalmazkodva a háborús helyzethez, amelyben gyors reagálásra van szükség. A magyar honvédség katonai műveleteiről, állomásozásáról, határátlépéssel járó csapatmozgásáról, külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteiről tartalmaz részletes szabályozást.

Gulyás Gergely bejelentette azt is: május 8. és 10. között Budapest vendége lesz Hszi Csin-ping kínai elnök.

Magyarország érdeke – mondta, hogy „minél többekkel ápoljunk jó gazdasági viszonyt”. Kína a világ egyik vezető hatalma, és a kormány úgy gondolja, hogy a gazdasági kapcsolatokban nem érdemes ideológiai korlátokat felállítani. Megjegyezte: Szijjártó Péter külügyminiszter jelenleg is a látogatást készíti elő Kínában.

Magyarország jól döntött, amikor csatlakozott a NATO-hoz

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy Magyarország jól döntött, amikor csatlakozott a NATO-hoz, mert a ma elérhető legnagyobb biztonságot a NATO tudja garantálni.

A probléma az – folytatta –, hogy a katonai szervezet olyan misszióra készül, amely túllép hagyományos feladatán. Közölte, a NATO a legtöbb esetben egyhangú döntéshozatallal működik, ezért meg kell találni azt a megoldást, hogy Magyarország kimaradhasson a NATO területén kívüli bármilyen katonai misszióból.

Megjegyezte, a józan párbeszédre nagyobb hajlandóságot lát a NATO, mint az EU részéről.

A NATO egy védelmi szövetség – emlékeztetett a miniszter, hangsúlyozva, ettől idegen, hogy egy nem tagállamban bármilyen műveletre NATO-ernyő alatt sor kerüljön. Az orosz-ukrán háborúról szólva Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: azt reméli, a végsőkig kimaradhat az ország a konfliktusból, és küzdenünk is kell ezért.

Az Amerikai Egyesült Államok újabb, mintegy 61 milliárd dolláros segélycsomagja meghosszabbítja a háborút – mondta Gulyás Gergely. Az amerikai atomfegyverek esetleges Lengyelországba telepítésről megosztotta azt a gondolatot, hogy a nyolcvanas években még mindenki egyetértett abban, hogy az enyhülés legfőbb jele, ha megszűnik az atomfegyverek telepítése.

Az egész világ számára rendkívül negatív, ha egy ezzel ellentétes folyamat indul – szögezte le. Az alaptörvény-módosításról Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: a valós helyzethez igazítják a szabályozást azzal, hogy megszüntetik az államfő kegyelmi döntéseinek miniszteri ellenjegyzését.

Emlékeztetett arra: három és fél évtized alatt egyetlen alkalommal fordult elő, hogy a miniszter nem jegyezte ellen a kegyelmi döntést, márpedig ha egyszer éltek csak vele, akkor nem érdemes fenntartani ezt az intézményt.

A mindenkori köztársasági elnök a törvényi keretek között szerintem megalapozottan tud dönteni

– jelentette ki a miniszter, annak a meggyőződésének adva hangot, hogy az államfők, különösen a történtek után, a lehető legkörültekintőbben fogják kegyelmi jogukat gyakorolni.

A gyermekvédelmi csomag várható baloldali fogadtatásáról a miniszter azt mondta: ha nem támogatják a javaslatot, akkor nehezen tudnak a szexuális bűncselekményekkel szemben állást foglalni.

Ezek a javaslatok megalapozottak, szigorúbb büntetést rendelnek az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetőire, és bezárják azokat az esetleges kiskapukat, amelyekkel kapcsolatban viták alakultak ki a mögöttünk hagyott hónapokban – tette hozzá. Jelezte: a gyermekvédelmet erősítő intézkedéseknek vannak többletköltségei, amelyeket a következő stratégiai kabinetülésen tárgyalni is fognak.

Arról is érdeklődtek nála, hogy a gyermekvédelmi szigorítás miatt a kabinet számít-e újabb kötelezettségszegési eljárásra. A miniszter leszögezte, hogy egy nemzeti hatáskörbe tartozó, a szexuális és a pedofil bűncselekmények elkövetői elleni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő törvénymódosításokról van szó.

Hozzátette, reméli, hogy Brüsszel nem fogja megkérdőjelezni a magyar állam ez irányú célkitűzéseit, valamint az ahhoz rendelt eszközöket. A kínai elnök május eleji látogatásáról azt mondta, elsősorban gazdasági együttműködésekről lesz szó a tárgyalásokon, így a látogatás a gazdasági kapcsolatok megerősítését szolgálja. Konkrét ügyekről lesz szó és megállapodások is lesznek – tette hozzá.

A minisztert kérdezték a főváros és a kormány kapcsolatáról. Úgy nyilatkozott: jó, ha a kormány és a főváros, általánosságban az önkormányzatok között normális a kapcsolat, ám nem biztos, hogy ennek miniszterelnöki szinten kell történnie. Hozzátette: arra mindenképp szükség van, hogy Budapest vezetése ne tekintse ellenségnek a kormányzatot, és ne az ellentétek kiélezésére helyezze a hangsúlyt.

A miniszter szerint meglátszik Budapesten, hogy posztja elnyerése után a főpolgármester ugródeszkának tekintette a tisztséget a miniszterelnöki székhez.

Közlése szerint azt, hogy csődben van-e a főváros vagy sem, a magyar államkincstár fogja vizsgálni.

A főváros gazdálkodását korrupciós ügyek is körüllengik – jegyezte meg a miniszter, hozzátéve, „éppen ezért egy ilyen vizsgálat indokolt”, és az ott feltárt hiányosságoktól függnek majd a következmények.

A „hídpénzbotrányként” elhíresült ügyről Gulyás Gergely azt mondta, látszott, hogy ez a közbeszerzés drágábban és csekélyebb műszaki tartalommal valósul meg, mint ahogy a Tarlós István vezette fővárosi vezetés megtervezte. Egyértelmű, hogy a közbeszerzés elnyerése, illetve az egyes részteljesítések, a pénzek átutalása és azok készpénzben történő kivétele között közvetlen összefüggés van – tette hozzá.

Az óbudai önkormányzatot érintő korrupciós ügyről szólva úgy értékelt, ahol baloldali városvezetés van, ott egyre többször merül fel az ilyen jellegű korrupciós ügyek nagyon megalapozottnak tűnő gyanúja.

Arról, hogy miért nem csökkentik a hazai benzinár adótartalmát, Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: uniós összehasonlításban az ötödik legalacsonyabb nálunk ennek a terméknek a közterhe, „éppen ezért a központi költségvetés nem tud további bevételekről lemondani, miközben nyilván a cél egy jelentős hiánymérséklés is”.

Ha a kereskedők nem igazítják a régiós átlaghoz a benzinárat, „érvényt fogunk szerezni a megállapodásnak”.

A kormány megegyezésre törekszik az üzemanyag-forgalmazó cégekkel, ha ezek nem tartják be a korábbi megállapodást, „akkor kell a kormánynak alternatív eszközökhöz nyúlni”.

Szeretnénk, hogyha azt az egyetértést, ami korábban fennállt, az üzemanyag-kereskedők fenntartanák, azaz, hogy a magyar benzinár nem lehet magasabb, mint a régiós benzinár – említette meg a miniszter.

A brüsszeli megkeresésből kiderül, „ez tipikus példája a kettős mércének”

Gulyás Gergely az autópálya-koncesszió kapcsán induló uniós eljárásról úgy nyilatkozott: a brüsszeli megkeresésből kiderül, hogy „ez tipikus példája a kettős mércének”. Úgy vitatja a 35 éves koncessziós tartamot, hogy nem teszi meg más államok esetében, ahol ennél is hosszabb ez az időszak.

Az Európai Parlament szerdai határozatának a miniszter szerint épp olyan a jelentősége, mint a korábbi, tucatnyi, „hazugságoktól hemzsegő” elődjének, majd arra hívta fel a figyelmet: a Momentum egyik EP-képviselőjének javaslatára azt fogadták el, hogy ne folyósítsák a magyar tanároknak és óvónőknek kifizetendő pénzeket.

A Magyarország érdekeivel szembeni ilyen nyilvánvaló fellépés szinte példátlan; miközben ők nettó hatmillió forintot keresnek, mindent megtesznek, hogy a tanárok ne kereshessenek bruttó 800 ezer forintot

– fogalmazott a miniszter.

Gulyás Gergely egy másik kérdésre úgy nyilatkozott: elsősorban az érintettek dolga tiltakozni azon határozat ellen, amely kötelező érzékenyítő tréningre küldi az Európai Parlament képviselőit, hozzátéve, „az épeszűek nyilván nem vesznek részt ezen”.

Amikor Brüsszel politikai perspektíváiról kérdezték, a miniszter azt mondta: az Európai Parlamentben két jobboldali pártcsalád – az Európai Konzervatívok és Reformerek, illetve a nemzetközi szuverenisták frakciója, az ID – működik, ha ezek erősödnek, azzal javul a kormány által fontosbak tartott ügyek képviselete.

Nem reális, hogy ennek a két frakciónak többsége legyen – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy maga az Európai Néppárt (EPP) nem tekinthető jobboldalinak, csupán néhány tagszervezete, köztük a KDNP.

Gulyás Gergely arról is beszélt: az EPP-vel közösen szerezhet többséget a két korábban említett képviselőcsoport, ám szerinte „az Európai Néppárt ebben az esetben is készséggel együttműködne a balliberálisokkal”.

Egy biztos, a szuverenista erőknek kellene többséget szerezni az Európai Parlamentben ahhoz, hogy „a mocsarat le lehessen csapolni” Brüsszelben – jelentette ki Gulyás Gergely.

A Fidesz európai parlamenti választási kampányáról azt mondta: a család mindig is az egyik legfontosabb politikai érték volt számukra, ennek megfelelő döntéseket hozott a kormány, és ennek jelentőségét minden kampányban hangsúlyozták is.

A Fidesz kampányának további fontos kérdései között említette a gender ideológiát, illetve a nemzetek Európája kontra európai egyesült államok kérdést.

Kijelentette: mi egy, a szuverenitást előtérbe helyező kormány vagyunk, amely úgy gondolja, hogy európai együttműködésre szükség van, annak nincs is alternatívája, de a szerződésben rögzített kereteken nem kell túllépni, és nem felszámolni kell a nemzeteket, hanem megerősíteni.

A kérdésre, hogy hány EP-mandátummal lennének elégedettek, nem mondott számot, de jelezte, szeretnék megnyerni a választást.

Gulyás Gergelyt arról, hogy a kormány készül-e az Európai Bírósághoz fordulni az uniós migrációs paktum ügyében, azt mondta: vizsgálják a lehetőséget, de még nincs döntés.

Elmondta, hogy a déli határon tavalyelőtt mintegy negyedmillióan, tavaly pedig közel kétszázezren próbáltak illegálisan átjutni. Nem csökkent a migrációs nyomás, de ez egy jól védett határ, nem éri meg itt próbálkozni – szögezte le.

Addig nem lesz megoldása az ügynek, amíg nem válik közbölcsességgé, hogy az eljárásokat Európa határain kívül kell lefolytatni, és csak az jöhet be, aki megfelel a menekültügyi feltételeknek – fogalmazott.

Magyar Péter politikai színrelépésről a miniszter úgy nyilatkozott, érdemes néhány hetet várni vagy esetleg két évet, és akkor lesz látható, hogy ami történik, az egy baloldali probléma, egy baloldalon belüli harc, „bennünket ez különösebben nem érint; ha igen, akkor alighanem kedvezően”.

„Nem látom a legcsekélyebb problémát sem a kormányzati oldalon, és látok egy nagy felbolydulást a baloldalon” – jelentette ki Gulyás Gergely.

Az ügyészség a politikától függetlenül működik

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: szemben Magyar Péter állításaival, a Völner-Schadl-ügy ékes bizonyítéka annak, hogy az ügyészség a politikától függetlenül működik.

A miniszter Tarr Zoltán református lelkész elbocsátásáról a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik háttérintézményéből azt mondta, általánosságban véve természetesen politikai vélemény miatt senkit nem rúgnak ki sehonnan, de próbaidő alatt indokolás nélkül bárkit el lehet bocsátani.

Gazdasági kérdésekre válaszolva a miniszter közölte: a kormány döntést hozott arról, hogy a Sparral szembeni eljárás meg fog indulni a bíróságon, méghozzá vélhetően a jó hírnév megsértése miatt.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy az idén 4,5 százalékra csökkentik a GDP-arányos költségvetési hiányt,

ami azt jelenti, hogy az elsődleges egyenleg nulla körül lesz. Ha levonják az adósságtörlesztésből következő kiadásokat, akkor már az idén is közel nullszaldós a költségvetés – érvelt.

Érdeklődtek nála a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) érintő törvénymódosításról. A miniszter válaszul emlékeztetett, a német versenyhivatal kapott korábban olyan jogosítványt, amelynek a lehetőségét a magyar kormány is felvetette.

Rámutatott, az ügyben Magyarországon elindult egy vita, amelyben megszólaltak a gazdaság szereplői. Ez a vita még nem zárható le, ezért a törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén ez a javaslatból ki fog kerülni, most nem lesz a törvény része – fogalmazott.

A Budapest Airport megvásárlásáról azt mondta, sok szereplő van az ügyben, és mindenkinél van egy bonyolult cégprotokoll, aminek a lefolytatása még néhány napot, hetet, esetleg hónapot vesz igénybe, de azt „reméljük, hogy most már inkább napokról és hetekről beszélhetünk” – mondta Gulyás Gergely.

A minisztert kérdezték arról, hogy a kormány az amerikai választás függvényében alkotja meg a jövő évi költségvetést. Azzal indokolta a döntést:

egészen más költségvetést kell készíteni akkor, ha azzal számolunk, hogy a jövő évben is végig háború van, mint ha reális, hogy a háború belátható időn belül véget ér.

Kérdezték arról, hogy a szlovák parlament előtt fekszik egy olyan, a külföldről finanszírozott szervezetekről szóló javaslat, ami a felvidéki magyar szervezeteket is érintené. Gulyás Gergely azt kérte, nézzék majd meg a törvény elfogadott változatát, de egyúttal leszögezte: a határon túli magyarokat ért érdeksérelem esetén a kormány eddig is mindig fellépett és ezután is mindig fel fog lépni.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kibocsátott, Magyarország bírálatát is tartalmazó éves országjelentésről szólva a miniszter úgy nyilatkozott: „a műfaj is visszatetsző és visszataszító”, és Donald Trump elnöksége alatt „volt annyi esze az amerikai diplomáciának”, hogy ezt a gyakorlatot nem folytatta.

Gulyás Gergely elmondta, reméli, hogy megállapodás születik az Erasmus-ügyben.

Elfogadhatatlan, hogy azért különböztetnek meg hallgatókat, mert magyarok vagy Magyarországon tanulnak

– jelentette ki.

Vitályos Eszter kormányszóvivő ezt azzal egészítette ki, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium már indított egy ösztöndíjprogramot az Erasmus pótlására, hogy a magyar hallgatók és kutatók ne essenek el ettől a lehetőségtől.

A sajtóértesülésről, mely szerint a kormányhivatalok feladatokat vehetnek át a katasztrófavédelemtől, a miniszter azt mondta, ezzel kapcsolatban vannak egyeztetések, de végleges döntés nem született.