Készülnek az első pontos egészségügyi statisztikák a koronavírus-járvány áldozatairól

Karol Sikora professzor a University of Buckingham Medical School tanszékvezető tanára ki is elemezte ezeket az adatokat a Daily Mail netes kiadásában.

A 60 és 69 év közöttiek huszonhétszer nagyobb arányban estek áldozatul, mint az átlag.

A 70 és 79 év közöttiek ötvenszer nagyobb arányban estek áldozatul, mint az átlag.

A 80 év felettiek hetvenszer(!) nagyobb arányban estek áldozatul, mint az átlag.

A dolgozó férfiak (25 és 65 év között) közül kétszer annyian haltak meg, mint a nők közül.

Az elhunytak 21 százaléka súlyos cukorbetegségben szenvedett,

26 százalékukat demenciával diagnosztizálták.

Az áldozatok 45 százaléka egyéb súlyos alapbetegséggel is küzdött, a leginkább jellemzőek a különböző krónikus szív- és érrendszeri megbetegedések voltak.

Az elhunytak 27 százaléka volt súlyosan elhízott.

A kockázati arány 57 százalékra emelkedett a súlyosan elhízott és már krónikus szív- és érrendszeri megbetegedéssel küzdők esetében.

Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező páciensek körében kétszer magasabb volt a halálozási ráta, mint a jobbmódúaknál.

Az adatokat elemző Karol Sikora professzor szerint a veszélyeztetett csoportok pontos körülírása lehetővé teszi észszerűbb korlátozó intézkedések meghozatalát és a gazdaság, a kereskedelem, a vendéglátás újraindítását. A számok pontosan mutatják, hogy mely korcsoportoknak és milyen betegségekben szenvedőknek ajánlatos a leginkább vigyázniuk.

A statisztika önmagáért beszél: a 80 éven felüli személyek 70-szer nagyobb valószínűséggel halnak meg a betegség következtében, mint a 40 év alattiak. Súlyos elhízás esetén két és félszeresére növekszik az elhalálozás kockázata. Szerencsére a gyermekek halálozási aránya nagyon alacsony.

Az eddigi korlátozó intézkedések mindenkire vonatkoztak, nem árnyaltak egyetlen szabályt sem hoztak kizárólag a veszélyeztetett csoportokból kiindulva. (Kivételt talán azok az országok képezhetnek, amelyekben külön vásárlási idősávot biztosítottak a 65 év felettieknek, éppen azért, hogy elkülönítsék másoktól ezt a veszélyeztetett korosztályt.)

A professzor nagyon fontosnak tartja, hogy a veszélyeztetett csoportokba tartozók ismerjék fel a kockázatot és ők maguk igyekezzenek elkerülni minden olyan helyzetet, amelyben megfertőződhetnek. Valahogy ahhoz hasonló helyzetfelismerés és felelősségvállalás lenne szükséges, mint az olyan súlyos műtéten átesett betegek esetében, akik már otthon lábadoznak. Ilyenkor is életfontosságú elkerülni a fertőzést, hiszen az végzetes lehet. Az ilyen esetek azonban az egyénre és környezetére vannak bízva, nem bénítják meg miattuk mások életkörülményeit.

Sikora professzor szerint az ilyesfajta „helyzetfelismerés” sokat segíthetne a felesleges kockázatok és a társadalmat, a gazdaságot megbénító intézkedések elkerülésében. Nagy kérdés persze, hogy visszatér-e, ismét fellángol-e a járvány? Hiszen a tömeges fertőzésveszély más megközelítést igényel, mint az egyre ritkuló esetek.

Ez a hivatalos álláspont, a járvány visszatér Európának fel kell készülnie a koronavírus-járvány újabb hullámára, amely télen érkezik, és legalább olyan súlyos lesz, mint az első – közölte az Egészségügyi Világszervezet. Szerintük ez nem az ujjongás, hanem a felkészülés időszaka Európában. Az év végi helyzetet súlyosbítja majd, hogy a koronavírus-járvány az olyankor szokásos influenzajárvánnyal egyidőben jelentkezik.