Hiába huhogtak, nagy siker lett a Vadászati Világkiállítás

Múlt csütörtökön bezárta kapuit az Egy a természettel – Vadászati és természeti világkiállítás, amely az újjáépített Hungexpo területén, húsz napon keresztül, 75 ezer négyzetméteren, hat állandóan működő és két időszakosan üzemelő pavilonban fogadta a látogatókat. A vadászati világkiállítás kivételes lehetőség volt, de talán az utolsó is egyben, ahol a hagyományos, élhető, fenntartható értékszemlélet emberi vetülete a természettel összhangban mutatkozott meg. Az eredményeket a Magyar Nemzet összegezte.

Múlt csütörtökön bezárta kapuit az Egy a természettel – Vadászati és természeti világkiállítás, amely az újjáépített Hungexpo területén, húsz napon keresztül, 75 ezer négyzetméteren, hat állandóan működő és két időszakosan üzemelő pavilonban fogadta a látogatókat. Utóbbiakban két egymást követő kereskedelmi vásárt rendeztek, a FeHoVá-t (Fegyver, Horgászat, Vadászat) és az OMÉK-ot (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár), amelyek jól illeszkedtek a világkiállítás szellemiségéhez, azaz a természet szeretetéhez, a vele való szoros együttéléshez és a hagyományos vidéki életmód tiszteletéhez. Az állandó kiállítások bemutatták a magyar és a Kárpát-medencei vadászat és vadgazdálkodás lényegét és szimbólumait, a hagyományos vadászati módokat, a XXI. század elejének vadászati eszközeit, grandiózus trófea- és preparátumgyűjteményt, a vizes élőhelyeink állat- és növényvilágát, a külföldi kiállítókon keresztül a nagyvilág vadászati szokásait, valamint a tudomány szerepét a fenntartható természetvédelemben, amelynek nélkülözhetetlen része a szakszerű vadászat és vadgazdálkodás.

Nemzetközi szintű eszmecsere zajlott

A világkiállítás vendégül látott több nemzetközi konferenciát, valamint volt saját szervezésű tudományos tanácskozása is, amely Nemzetközi vadászati és vadgazdálkodási konferencia néven futott öt napon keresztül. A Hungexpo konferencia-központjában üléseztek vadászati és vadvédelmi érdekvédő szervezetek, vadbiológusok, természetvédők, az előadók között a növény- és állatvilág tudományos szakértői mellett még jogász és kriminológus is akadt egy-egy részterület elemzésére. Magyarország büszke lehet arra, hogy még soha, sehol nem jöttek össze ilyen számban és széleskörűen az állat- és növényvilággal foglalkozó tudósok, szakértők és szakemberek. És nemcsak a szervezetek, előadók és résztvevők, hanem a tárgyalt kérdésekről is elmondható, hogy szinte minden területét, apró kis zugát bejárták a világkiállítás tanácskozásai ennek a hatalmas és rendkívül összetett témának.

Eredmények

A világkiállítás megrendezéséről szóló döntést követően évekig tartott az előkészület, az utolsó másfél évben már több százan dolgoztak intenzíven rajta, majd a lebonyolításnál a kísérőprogramokon és a központi helyszínen összességében több ezer ember tevékenykedett az 1500 programelemből álló világesemény megvalósításán. Bár a történtek utóhatása még sokáig érzékelhető lesz, a világkiállításról már most elmondhatjuk, hogy óriási siker volt, minden előzetes félelmet, rágalmat megcáfolva bizonyította a rengeteg befektetett pénz és energia létjogosultságát. A Hungexpo területére 616 ezren, az összes programra pedig 1,42 millióan látogattak el. Ha ezt az eredményt összevetjük az ötven évvel ezelőtti, 1971-ben megrendezett Vadászati világkiállítás látogatószámával (kétmillió látogató), tekintetbe véve a korszakok közötti különbségeket, például azt, hogy akkor nem volt vadászatellenesség, valamint a háború utáni Magyarországon ez volt a nyitás első lépése a nem kommunista világ felé, illetve azt, hogy mára a természettől elidegenedett városi és online kultúra vált uralkodóvá, akkor egyértelműen jelentős eredménynek értékelhetjük a mait.

A jövő generációit is megszólították

Külön öröm, hogy több százezer gyerek és fiatal vett részt a világkiállítás központi rendezvényén és valamelyik kísérőprogramon, hiszen őket lehet a legnehezebben megszólítani az ingergazdag online téren kívüli programokkal. Nemcsak a szervezők és a látogatók tartják sikernek mindezt, hanem az ellenzői oldal hallgatása is igazolja, hogy tévedtek, amikor azt állították, hogy senkit, még magukat a vadászokat sem érdekli a világkiállítás. Az eredmények közé sorolható az a ritkán adódó tapasztalat és tanulási lehetőség, amit egy ilyen gigantikus, a társadalom minden szeletét bevonó esemény képes adni. Az állam intézményeinek vezetői és munkatársai, a civil szervezetek dolgozói és önkéntesei, a vadászati, erdészeti és természetvédelmi területen tevékenykedők, valamint az üzleti élet vállalkozói és dolgozói egy közös cél érdekében tanultak együttműködést, szervezést, logisztikai megoldásokat, rengeteg apró és gyakran rendhagyó lépést az akadályok leküzdése érdekében. Soha, semmi nem ad olyan intenzív lehetőséget a fejlődésre egy ország gazdasága és intézményrendszere számára, mint a kiemelt világesemények szervezése és megvalósítása. Természetesen számos kézzelfogható eredmény is megmarad számunkra, hiszen a kiállított tárgyak, eszközök és élő állatok többsége valamelyik meglévő múzeumba vagy a közönség számára látogatható élőhelyekre kerül. Soroljuk ide a szellemi termékeket is, a konferenciák tudásanyagát, illetve a művészeti alkotásokat, amelyek ezután tovább gazdagítják az amúgy is páratlan vadászati és természeti kulturális örökségünket.

Segélykiáltás

Az Egy a természettel – Vadászati és természeti világkiállítás jelentőségének megértéséhez elengedhetetlenül fontos beszélni arról, amiről a rendezvényen felszólalók mindegyike említést tett. A hamis, felszínes és rendkívül agresszív áltermészetvédő aktivizmusról van szó, amelyik jellegénél fogva képes a tömegkommunikáció legsötétebb oldalait kihasználni, hatni a tömegekre, ezzel szinte bármilyen kiszemelt célpontot hatékonyan támadni és óriási károkat okozni. A világunkat veszélyeztető jelenségről van szó, ami nem pusztán a vadászatot teheti lehetetlenné, hanem bolygónk élővilágának jelentős részét pusztíthatja el. Kovács Zoltán kormánybiztos már jóval a világkiállítás kezdete előtt felhívta erre a figyelmet, mind a rendezvény adta lehetőségre, mind pedig arra, hogy talán ez lesz az utolsó esélyünk a téma normális rendezésére, a hasznos párbeszéd kialakítására. A felszólaló díszvendégektől kezdve a konferenciákon előadó szakértőkig mindenki beszélt erről, több tanácskozás külön blokkot szentelt a problémának. Sokuk csodálkozással vegyes tisztelettel köszönte meg a magyarok bátorságát, hogy a mai közhangulatban mernek kiállni a vadászat témájával.

A média célkeresztjében maga a vadászat

Az Egyesült Államoktól kezdve Európán át az afrikai országokig bezárólag mindenhonnan beszámoltak a vadászatot érő támadásokról, a tudományos alapokat nélkülöző, sőt egyenesen elutasító, kizárólag az érzelmi reakciókra építő uszító kampányokról, amelyekkel sajnos sok helyen sikeresen befolyásolják a politikai döntéseket. Az eredményük magáért beszél. Ahol sikerült betiltatni a vadászatot, ott számos állatfaj került a kipusztulás szélére. Rengeteg szó esett arról is, hogy milyen eszközökkel, hogyan lehet a közvélemény hergelése és ezáltal a döntéshozók befolyásolása ellen harcolni. Egyöntetű vélemény volt, hogy ragaszkodni kell a tudományos alapú érveléshez, egyúttal segíteni a tudományok megtépázott presztízsének visszaállítását. Ezen túl pedig védeni kell a vidéki és hagyományos életmódot, támogatni azokat, akik ezt választják, a nagyvárosi emberekkel pedig megértetni, hogy nekik is elemi érdekük az őket tápláló vidék és a természet valódi védelme az instant internetes jóemberkedés helyett. El kell magyarázni az embereknek, hogy ha a vadászat nem is egyenlő a vidéki életmóddal, de szerves, nélkülözhetetlen része annak, ami nélkül nincs fenntartható erdő-, mező- és vadgazdálkodás, tehát nincs fenntartható természetvédelem sem. Az Egy a természettel – Vadászati és természeti világkiállítás programsorozata befejeződött, de az a munka, amit el kell végezni ahhoz, hogy értelme legyen, csak most kezdődik el igazán. Ha nem, akkor elbúcsúzhatunk attól a világtól, amit örökül kaptunk az elődeinktől.