tóth gabi
Újabb tanácskozást hívott össze.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök újabb ramsteini találkozót hívott össze. Donald Trump novemberben történt megválasztásával egyre bizonytalanabb Ukrajna katonai támogatásának jövője. A találkozón Ukrajna szövetségesei azért gyűlnek össze, hogy megvitassák, hogyan fogják támogatni a jövőbe -írja a Magyar Nemzet.
A Biden-adminisztráció védelmi minisztere, Lloyd Austin jövő csütörtökre hívta Ukrajna szövetségeseinek találkozóját a németországi Ramstein légibázison, hogy megvitassák a katonai segítségnyújtás jövőjét. A találkozó mindössze néhány nappal azelőtt fog történni, hogy Donald Trump elnökként tér vissza második ciklusára a Fehér Házba – osztotta meg értesüléseit a Politico.
A „Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport” néven emlegetett testület találkozóján Austin egy több mint 50 ország védelmi miniszterei közötti egyeztetést fog vezetni — immár 25. alkalommal, mióta Oroszország 2022 februárjában megindította teljes körű invázióját Ukrajna ellen.
Biden legutóbb 2024 nyarán vett részt NATO-csúcson. (Fotó: EPA/SHAWN THEW)
Az utolsó Ramstein-találkozóra szeptemberben került sor. Biden elnöknek legutóbb októberben kellett volna elnökölnie egy vezetői szintű találkozón a csoport számára, de végül azt lemondta a Milton hurrikán pusztítása miatt, így a találkozót is elhalasztották.
Azóta, hogy Trump novemberben győzelmet aratott a választásokon nem hívták össze a csoport teljes körű találkozóját. A laza szövetséget — amelyet Ramstein-formátumnak is neveznek a légibázis után, ahol általában ülésezik — az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma irányítja. Életre hívása óta ez a legfőbb eszköz a nyugati katonai támogatás koordinálásában.
Egyelőre nem világos, hogy Trump, aki többször állította, hogy hivatalba lépése után gyorsan véget vet a háborúnak, folytatja-e ezt a kezdeményezést? Néhány tisztviselő azt szerette volna, ha a NATO veszi át a hálózat vezetését, hogy garantálják a folytonosságot — akár a következő amerikai elnök támogatásával, akár anélkül. A hét elején Biden közel 2,5 milliárd dollár értékű friss katonai támogatást jelentett be Kijev számára, december hónapban ezt megelőzően már többször is támogatást nyújtott Ukrajnának.
Az Egyesült Államok újabb, 500 millió dollár értékű katonai segítséget nyújt Ukrajnának, hogy támogassa az ország védelmét az Oroszországgal szemben folytatott háborúban – jelentette be helyi idő szerint csütörtökön az amerikai külügyminisztérium.
A csomag drónelhárító rendszereket, HIMARS sorozatvetőkbe való rakétákat, páncélozott járműveket, valamint vegyi és nukleáris támadások esetén használható védőfelszereléseket tartalmaz a tájékoztatás szerint.
„Az Egyesült Államok és több mint 50 további ország egységesen elkötelezett amellett, hogy biztosítsák Ukrajna számára mindazokat a képességeket, amelyek az orosz agresszióval szembeni védekezéshez szükségesek” – közölte az amerikai külügyminisztérium.
Joe Biden elnök hivatali idejének utolsó heteiben a washingtoni adminisztráció azon dolgozik, hogy kifizesse a Kongresszus által Ukrajna számára jóváhagyott támogatási összegeket.
Az orosz erők visszaverték ukrán rohamcsapatok két ellentámadását a Kurszki területen – közölte az orosz védelmi minisztérium vasárnap.
A tájékoztatás szerint az orosz „Észak” harccsoporthoz tartozó erők vereséget mértek az ukrán hadsereg négy gépesített, négy deszantos és egy tengerészgyalogos zászlóaljára, valamint a területvédelmi erők öt alakulatára a Kurszki területen.
A moszkvai tárca tájékoztatása szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők vesztesége halottak, illetve sebesültek tekintetében mostanra már meghaladta a 49 ezer főt. Az ukrán hadsereg mindemellett 273 harckocsit, 209 gyalogsági harcjárművet, 153 páncélozott személyszállító járművet, 1461 páncélozott harcjárművet, 1407 gépkocsit, 340 tüzérségi löveget és 44 sorozatvetőt veszített, utóbbiak között 13 HIMARS is volt.
A nap folyamán többször is légiriadót rendeltek el a Kurszki területen ukrán dróncsapások veszélye miatt, a térségben az orosz légvédelem működésbe lépett.
Vasárnap az orosz védelmi tárca videót tett közzé egy ukrán hadifogolyról, aki azt vallotta: azt az utasítást kapták, hogy a Kurszki területen végezzenek a civilekkel és a kihallgatást követően a foglyul ejtett orosz katonákkal. „Azt az utasítást adták, hogy ejtsünk foglyokat, kérdezzük ki őket. Aztán végezzünk velük. A civilekkel pedig nem cécózni” – mondta a Volodimir Szamorocsenko néven azonosított férfi. Azt állította továbbá, hogy tavaly szeptemberben vitték el bilincsben az ukrán sorozóiroda és a rendőrség munkatársai, majd felületes kiképzést követően a frontra került. Hozzátette, hogy mindössze hat napig volt a kurszki állásokban, mielőtt hadifogságba került volna.
A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében az utóbbi egy napban csaknem 1360 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között katonai repülőtereket, illetve az ukrán csapatok élőerőinek csoportosulásait, valamint egyéb harceszközök mellett két Leopard típusú harckocsit, továbbá egy MiG-29-es típusú ukrán vadászrepülőgépet és 174 drónt.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője arról számolt be, hogy az orosz erők előretörtek Kurahove északi negyedeibe, valamint az ipari negyed „megtisztítása” zajlik az ukrán alakulatoktól. Hozzátette, a harcok a város nyugati felére összpontosulnak, de a déli irányból is jelentettek harctevékenységet.
„Krasznoarmejszk (ukrán nevén: Pokrovszk) irányában előrelépést és az ellenség megerődített állásainak elfoglalását látjuk, valamint belátható időn belül várható a nagyon fontos Krasznoarmejszk-Konsztantyinovka (ukrán nevén: Konsztantyinyivka) autópálya elvágása” – közölte Telegram-oldalán Pusilin.
Oroszország szombaton megtorlással fenyegette meg Ukrajnát, miután Moszkva szerint Kijev előző nap ATACMS amerikai rakétákkal lőtt oroszországi területeket.
„A nyugati gyámjai által támogatott kijevi rendszer ezen cselekedetei megtorlás tárgyát képezik” – áll az orosz hadsereg által szombaton kiadott közleményben.
A hadsereg a közlemény szerint pénteken nyolc ATACMS rakétát fogott el, amelyeket a dél-oroszországi Belgorodi terület ellen lőttek ki, továbbá 72 drónt.
Napi hadműveleti beszámolójában az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szombat délelőtt tíz ukrán drónt semmisítettek meg a Leningrádi, a Pszkovi, a Kurszki és a Voronyezsi terület felett. A Szentpétervári Pulkovo repülőtéren egy időre leállították a forgalmat.
A Belgorodi területen, az ukrán határhoz közeli Sebekinóban két ember sebesült meg ukrán dróntámadás következtében – közölte a régió kormányzója, Vlacseszlav Gladkov.
A minisztérium azt is bejelentette, hogy az orosz erők a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében elfoglalták Nagyija falut.
Az Izvesztyija című orosz napilap szombaton közölte, hogy egy kamikaze ukrán drón megölte a munkatársát a kelet-ukrajnai Donyeck város közelében.
„Az ukrán hadsereg polgári gépjármű ellen hajtott végre dróntámadást, amelyen az Izvesztyija szabadúszó munkatársa, Alekszander Martyemjanov utazott” – közölte a napilap a Telegram-csatornáján.
„A gépkocsi messze tartózkodott a frontvonaltól.”
A lap szerint a gépkocsi a Donyecket és a tőle északra fekvő Horlivkát összekötő gyorsforgalmi úton haladt.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség jelentése szerint a támadásban a hírügynökség újságírója és négy másik sajtómunkás megsebesült.
A Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) New York-i székhelyű nemzetközi újságíró jogvédő szervezet szerint legkevesebb tizenöt újságíró halt meg az Ukrajna elleni invázió 2022. februári kezdete óta.
Az orosz védelmi minisztérium szombati napi jelentése szerint az ukrán erők az elmúlt 24 órában több mint 440 katonát, valamint egy harckocsit és több gyalogsági harci járművet, három páncélozott szállítójárművet, nyolc gépkocsit és egy francia gyártmányú Caesar önjáró löveget veszítettek.
A tárca közlése szerint az ukrajnai „különleges hadművelet” 2022. februári kezdete óta az orosz erők 651 ukrán repülőgépet, 283 helikoptert, 39 279 drónt, 590 Zenit rakétaindító egységet, 20 221 harckocsit és más páncélozott járművet, 1506 reaktív lövedékkel felszerelt harci eszközt, 20 186 tüzérségi egységet és aknavetőt, valamint 29 857 különleges harci gépjárművet semmisítettek meg.