Erről beszélt Sulyok Tamás egy német lapnak

Sulyok Tamás köztársasági elnök a Cicero német politikatudományi lapnak  mondta el részletesen hogy Magyar Péter miniszterelnök felszólítása ellenére miért nem mondott le az államfői tisztségéről. Az Index által ismertetett nyilatkozatban a köztársasági elnök hangsúlyozta: az alaptörvény betartására és betartatására esküdött fel, ugyanúgy, mint a miniszterelnök és az Országgyűlés képviselői is.

Az államfő az interjúban kifejtette, hogy Magyarországon a köztársasági elnök intézménye a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos kiegyensúlyozó eleme, és arra is felhívta a figyelmet, hogy mandátumát is úgy határozták meg, már a rendszerváltáskor, hogy az kormányzati ciklusokon átívelő legyen, hogy a politikai változások ellenére és mellett is képviselni és érvényesíteni tudja az alkotmányos kereteket, így biztosítva, hogy a jogállamiság keretein belül maradjon az ország irányítása.

Ugyanakkor – folytatta Sulyok Tamás –

a köztársasági elnöknek minden alkotmányos szervvel együtt kell működnie, ugyanis ez az együttműködés biztosítja az államhatalmi ágak közötti egyensúlyt, a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Az államfő kitért arra is, hogy a köztársasági elnöknek kül- és belpolitikai területen alkotmányos kötelezettsége a mindenkori demokratikus felhatalmazással bíró kormány működésének támogatása – amíg az az alkotmányos keretek között marad.

Sulyok Tamás szerint hagyni kell a kormányt, hogy a saját politikai felelősségére végezze a tevékenységét.

A köztársasági elnök kizárólag a hatalom önkényes, illetve alkotmányos korlátok nélküli gyakorlásának akadályozására jelenthet kontrollt a kormány irányába

– nyilatkozta az államfő.

Az interjúban a köztársasági elnök azt is mondta, hogy a választásokat követően három nappal jelezte együttműködési szándékát Magyar Péternek, aki akkor is elmondta a lemondása mellett szóló érveit. Az államfő pedig a kölcsönös méltányosság jegyében elmondta, hogy bár nem ért ezekkel egyet, de megfontolja.

„A felajánlott együttműködést azonban a kormány láthatóan nem fogadta el. Az Országgyűlés alakuló ülésén néhány perccel az alaptörvény betartására és betartatására szóló eskütétele után a miniszterelnök a székfoglaló beszédében nehezen minősíthető, személyeskedő hangnemben követelte lemondásomat”

– fogalmazott Sulyok Tamás.

A köztársasági elnök az alkotmányos rend stabilitása szempontjából ennél is problematikusabbnak tartja, hogy – mint Sulyok Tamás az interjúban fogalmazott – a miniszterelnök többször és nyíltan kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem tenne eleget a tisztségéből való távozásra vonatkozó utasításának, akkor a választások eredményeként kialakult kétharmados parlamenti többség erejével élve, jogalkotási módszerekkel, sőt az alkotmány módosításával fogják elmozdítani.

Sulyok Tamás szerint ezek a nyílt fenyegetések nemcsak az alkotmányt, de a demokratikus alapelveket is sértik.

Az államfő kiemelte:

fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam, és ezen fenyegetések ellenére, sőt annál inkább meggyőződése, hogy egyrészt alkotmányos indok hiányában, másrészt a köztársasági elnöki tisztség méltóságának megőrzése érdekében nincs helye a lemondásának.

„Az alaptörvényre tett esküm felelősséggel jár az alkotmányos rend megőrzése iránt” – nyilatkozta Sulyok Tamás.

Mint ismert, Magyar Péter a kormányváltás után május 31-ig adott határidőt Sulyok Tamásnak a lemondásra. A határidő másnapján, hétfőn a miniszterelnök, valamint Görög Márta igazságügyi miniszter tárgyalt a köztársasági elnökkel. Magyar Péter bejelentette, hogy alaptörvény-módosítással váltanák le Sulyok Tamást.

A külföldi sajtó is elítélte Magyar Péter támadását

„Az Országgyűlés alakuló ülésén néhány perccel az alaptörvény betartására és betartatására szóló eskütétele után a miniszterelnök a székfoglaló beszédében nehezen minősíthető, személyeskedő hangnemben követelte a lemondásomat” – idézte fel az államfő az ominózus esetet, amikor Magyar Péter a hivatali esküjét követően mondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt években közjogi intézmények tucatjai vesztették el a társadalom bizalmát, majd felszólította ezen intézmények vezetőit, hogy legyen bennük bátorság szembenézni a felelősségükkel, és mondjanak le. Ezek után külön megnevezte Sulyok Tamás köztársasági elnököt, és ismét lemondásra szólította fel.

Az ügyre a nemzetközi sajtó is felfigyelt, az osztrák Die Presse szerint Magyar Péter közvetlenül megtámadta az államfőt, amivel botrányt keltett. 

Az elmúlt hetekben a Sulyok Tamás elleni fellépés és fenyegetőzés egyre súlyosabb lett, a köztársasági elnök ugyanakkor nem engedett a nyomásnak és hangsúlyozta, hogy esküjéhez híven, a hatályos alaptörvénynek megfelelően látja el feladatait, ahogyan azt a kormány és az Országgyűlés képviselői is teszik. Felhívta a figyelmet: az áprilisi országgyűlési választások után a kormánypárt és a miniszterelnök nyilatkozatai alapján egyre erősebben jelent meg az az igény, hogy újraértelmezzék a köztársasági elnök szerepét. Sulyok Tamás szerint

Magyar Péter végül május 31-én jelentette be, hogy június 1-jén első dolga lesz meglátogatni hivatalában a köztársasági elnököt. A tárgyalást követően pedig egy sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy ismét felszólította az államfőt a távozásra, ha pedig nem mond le önként, még aznap tájékoztatja a Tisza frakcióját, és haladéktalanul megkezdik a szükséges eljárásokat. Állítása szerint tájékoztatta az államfőt, hogy az alaptörvény szerint több lehetőség is van a leváltására. Benne van a megfosztási eljárás is, de a hivatal védelme érdekében nem ezt az eljárást választják, hanem módosítják az alaptörvényt. A miniszterelnök egyúttal azt hangoztatta, ez nem személyre szabott törvényalkotás, ugyanakkor utoljára a kommunisták idején történt hasonló eset, amikor Tildy Zoltánról azt állították, „nem megfelelően volt demokratikus”. 

– Mindenképp alkotmányos aggályokat vet fel – válaszolta a Magyar Nemzetnek Dornfeld László, akit azzal a fejleménnyel kapcsolatban kérdeztünk, hogy a kormányfő bejelentette, az alaptörvény módosításával távolítanák el a köztársasági elnököt hivatalából. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője rámutatott, hogy ezt nem csak ő mondja ki, ugyanis maga a Politico is megjelentetett egy cikket, amelyben jelzik, hogy ez a lépés olyan alkotmányos helyzetet eredményezne, „amelynek nem látjuk a végét, amely súlyos válsághelyzetet eredményezhet a magyar állam működésében”.

Fel kell hívni erre a figyelmet, mivel nem tudni, hogy ennek az alkotmányos válságnak, ami emiatt előáll, annak hol lehet a vége, vagy milyen következményei lehetnek – hangsúlyozta az elemző.

Dornfeld László emlékeztetett: maga Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy ez nem személyre szabott jogalkotás, ami történne, miközben ő maga ismeri el, hogy annak érdekében hoznak szabályokat, hogy elmozdítsák Sulyok Tamást. „Akkor ez mitől nem személyre szabott jogalkotás?” – tette fel a kérdést az elemző.

Az elemző szerint azért lényeges, hogy még a Politico is az intézkedést kritizálók között van, mert ez a lap gyakorlatilag a legbefolyásosabb európai lapok egyike, „és igazából a brüsszeli elitnek az üzenőfüzete”. 

– hangsúlyozta.

Emlékezetes, vasárnap lejárt a határidő, amit Magyar Péter szabott a közjogi méltóságok, köztük Sulyok Tamás távozására. Miután Sulyok Tamás nem mondott le, Magyar Péter bejelentette: lépéseket fognak tenni az államfő eltávolítása érdekében. A miniszterelnök elmondása szerint nem a megfosztási eljárás útján akarják eltávolítani Sulyok Tamást, inkább az alaptörvény módosításával érnék el céljukat.

A Tisza alááshatja a jogbiztonságot a céljai eléréséért

Azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péterék nem a megfosztás eszközével akarják elmozdítani Sulyok Tamást, hanem az Alaptörvény módosításával, Pokol Béla a közösségi oldalán tegnap emlékeztetett: a megfosztást kizárta miniszterelnök ma reggel az államfői hivatal előtt a sajtótájékoztatónak álcázott nyilvános átkozódásaiban, és csak egy mindent megoldó alaptörvény-módosítás tervét emlegette az eltávolításra, sőt az összes hatalmi ág vezetőjétől és az alkotmánybíráktól megszabadulásra is.

– hangsúlyozta a korábbi alkotmánybíró. Hozzátette: a ciklus befejezése előtti eltávolítás az európai jogállami normák legsúlyosabb sértése.

Eközben a Vidéki prókátor azt írta egy bejegyzésében, hogy az alaptörvény rendelkezései értelmében pedig tartalmi alkotmányossági szempontból ezt a módosítást sem a köztársasági elnök, sem pedig az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja majd. 

A két állítás egymásnak erősen ellentmond, ezért Dornfeld László szerint azt ki lehet jelenteni, hogy már ebből a másként értelmezésből, szembenállásból is látszik az, hogy itt tényleg egy alkotmányos válság állhat elő, hiszen, ha ténylegesen egy ilyen nagyon vitatott jogi helyzet áll elő, akkor ott tényleg nem lehet tudni, hogy mi a vége. 

 ugyanis senki nem számolhat azzal, hogy az a jogi szabályozás, ami jelenleg rá irányadó, az holnaptól is az lesz-e, vagy pedig önkényes módon nem fogják-e valahogy máshogy értelmezni, máshogy alkalmazni, hirtelen módosítani” – hangsúlyozta.

Nem véletlenül létezik az a megfogalmazás, az a fogalom, hogy jogbiztonság, ezt alapvetően ássa alá ez a fajta alaptörvény-módosítgatás, amit láthatóan a Tisza nagyon magáévá tett, hiszen gyakorlatilag az első értelmezhető kormányzati teljesítményük két alkotmánymódosítás belengetése. Az egyik, ami Orbán Viktor ellen irányul, a másik pedig most Sulyok Tamás ellen – mutatott rá. Hozzátette: Mindez azt mutatja, hogy leplezetlen hatalmi érdekeket akarják jogi köntösbe bújtatni. Márpedig ennek soha nem szokott jó vége lenni sehol a világon. Ez itt is irányadó lesz, így nagyon rossz irány ez, különösen, hogyha tényleg ilyen jogi vitákat is szül, mint amit láthattunk ebben az esetben is.