Magyar Péter Merz mellett állva elveszítette a fejét

Berlinbe látogatott  Magyar Péter, akit Friedrich Merz német kancellár üdvözölt.  A hivatalos találkozó utáni sajtótájékoztató azonban lénygeében botrányba fulladt.

A Der Spiegel „A pillanat, amikor Magyarország új miniszterelnöke elveszíti a fejét” című írásában kihangsúlyozta, hogy 

Az államfő egy német lapnak adott interjújában azt állította, hogy Magyarországon sérülnek a demokratikus alapelvek.

A kérdés láthatóan érzékenyen érintette Magyar Péter. A cikk megjegyzi, hogy korábban mosolygó politikus arca elkomorult, és több percen át szenvedélyesen beszélt a Fidesz-kormány időszakáról. 

Azt állította, hogy az előző rendszer hazugságokat terjesztett róla, családjáról és pártjáról, miközben akadályozta a Tisza Párt működését.

Magyar szerint Sulyok tétlenül nézte végig, ahogy az ország az Orbán-korszakban „Európa egyik legkorruptabb államává” vált. Úgy fogalmazott, hogy az államfőnek inkább hallgatnia kellene, mintsem külföldön bírálni az új kormányt. 

Hozzátette: a Tisza Párt kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, és kész eltávolítani a korábbi rendszer bábjait a közéletből. 

Nemsokkal előbb durva hangú Facebook-bejegyzésben számolt be Sulyok Tamás köztársasági elnök a miniszterelnökkel folytatott hétfői egyeztetésről. Az államfő szerint a találkozó megerősítette azt a benyomását, hogy 

Sulyok Tamás közölte: a Sándor-palotában tartott megbeszélésen – amelyen az igazságügyi miniszter is részt vett – ismét egyértelművé tette, hogy nem hajlandó lemondani tisztségéről. Indoklása szerint az Alaptörvény betartására és betartatására tett esküje nem teszi lehetővé, hogy politikai nyomásra távozzon hivatalából.

A köztársasági elnök bejegyzésének legsúlyosabb állítása szerint a miniszterelnök felvetette annak lehetőségét, hogy a kormány alkotmánymódosítással teremtsen jogi alapot az államfő eltávolítására. Sulyok szerint ez a gyakorlat az úgynevezett személyre szabott jogalkotás kategóriájába esne, amikor a jogszabályokat nem általános alkotmányos célok, hanem egy konkrét politikai helyzet megoldása érdekében alakítják át.

Az államfő úgy véli, egy ilyen lépés súlyos alkotmányos válsághoz vezethet, amely tovább mélyítené a társadalmi megosztottságot.

Ezek a nyílt fenyegetések nemcsak az alkotmányt, de a demokratikus alapelveket is sértik –  fogalmazott Sulyok Tamás a Cicero című német politikatudományi lapnak, miután hétfőn Magyar Péter és Görög Márta igazságügyi miniszter a Sándor-palotába mentek, hogy közöljék vele, vagy lemond önszántából a hivatalából, vagy alaptörvény-módosítással mozdítják el.

A köztársasági elnök szerint Magyarország alkotmányos rendjének stabilitása szempontjából igencsak aggasztó képet fest, hogy a miniszterelnök többször és nyíltan kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem tesz eleget a követelésének, és nem távozik a tisztségéből, a választások eredményeként kialakult kétharmados parlamenti többség erejével élve, jogalkotási módszerekkel, sőt az alkotmány módosításával fogják elmozdítani a pozíciójából.

Sulyok Tamás: Nincs helye a lemondásomnak

Az államfő tisztázta: fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam. „A fenyegetések ellenére, sőt annál inkább meggyőződésem, hogy egyrészt alkotmányos indok hiányában, másrészt a köztársasági elnöki tisztség méltóságának megőrzése érdekében nincs helye a lemondásomnak. Az alaptörvényre tett esküm felelősséggel jár az alkotmányos rend megőrzése iránt” – húzta alá az interjúban.

Az államfő emlékeztetett, a köztársasági elnöknek kül- és belpolitikai területen alkotmányos kötelezettsége a mindenkori demokratikus felhatalmazású kormány működésének támogatása, amíg az az alkotmányos keretek között marad. 

„Ez a közjogi szerep határozza meg a köztársasági elnöknek a mindenkori kormányhoz való viszonyát, ezért ezt az együttműködési szándékomat jeleztem Magyar Péter úrnak is, amikor a választások után három nappal személyesen találkoztunk” – mondta, kiemelve, Magyar Péter ismét elmondta érveit a lemondása mellett. „A kölcsönös méltányosság jegyében elmondtam, hogy bár nem értünk egyet, azokat természetesen megfontolom. A felajánlott együttműködést azonban a kormány láthatóan nem fogadta el” – tette hozzá, majd megjegyezte, a miniszterelnök ezek után újabb támadást intézett felé.

A külföldi sajtó is elítélte Magyar Péter támadását

„Az Országgyűlés alakuló ülésén néhány perccel az alaptörvény betartására és betartatására szóló eskütétele után a miniszterelnök a székfoglaló beszédében nehezen minősíthető, személyeskedő hangnemben követelte a lemondásomat” – idézte fel az államfő az ominózus esetet, amikor Magyar Péter a hivatali esküjét követően mondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt években közjogi intézmények tucatjai vesztették el a társadalom bizalmát, majd felszólította ezen intézmények vezetőit, hogy legyen bennük bátorság szembenézni a felelősségükkel, és mondjanak le. Ezek után külön megnevezte Sulyok Tamás köztársasági elnököt, és ismét lemondásra szólította fel.

Az ügyre a nemzetközi sajtó is felfigyelt, az osztrák Die Presse szerint Magyar Péter közvetlenül megtámadta az államfőt, amivel botrányt keltett. 

Az elmúlt hetekben a Sulyok Tamás elleni fellépés és fenyegetőzés egyre súlyosabb lett, a köztársasági elnök ugyanakkor nem engedett a nyomásnak és hangsúlyozta, hogy esküjéhez híven, a hatályos alaptörvénynek megfelelően látja el feladatait, ahogyan azt a kormány és az Országgyűlés képviselői is teszik. Felhívta a figyelmet: az áprilisi országgyűlési választások után a kormánypárt és a miniszterelnök nyilatkozatai alapján egyre erősebben jelent meg az az igény, hogy újraértelmezzék a köztársasági elnök szerepét. Sulyok Tamás szerint

Magyar Péter végül május 31-én jelentette be, hogy június 1-jén első dolga lesz meglátogatni hivatalában a köztársasági elnököt. A tárgyalást követően pedig egy sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy ismét felszólította az államfőt a távozásra, ha pedig nem mond le önként, még aznap tájékoztatja a Tisza frakcióját, és haladéktalanul megkezdik a szükséges eljárásokat. Állítása szerint tájékoztatta az államfőt, hogy az alaptörvény szerint több lehetőség is van a leváltására. Benne van a megfosztási eljárás is, de a hivatal védelme érdekében nem ezt az eljárást választják, hanem módosítják az alaptörvényt. A miniszterelnök egyúttal azt hangoztatta, ez nem személyre szabott törvényalkotás, ugyanakkor utoljára a kommunisták idején történt hasonló eset, amikor Tildy Zoltánról azt állították, „nem megfelelően volt demokratikus”. 

Ezek a nyílt fenyegetések nemcsak az alkotmányt, de a demokratikus alapelveket is sértik –  fogalmazott Sulyok Tamás a Cicero című német politikatudományi lapnak, miután hétfőn Magyar Péter és Görög Márta igazságügyi miniszter a Sándor-palotába mentek, hogy közöljék vele, vagy lemond önszántából a hivatalából, vagy alaptörvény-módosítással mozdítják el.

A köztársasági elnök szerint Magyarország alkotmányos rendjének stabilitása szempontjából igencsak aggasztó képet fest, hogy a miniszterelnök többször és nyíltan kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem tesz eleget a követelésének, és nem távozik a tisztségéből, a választások eredményeként kialakult kétharmados parlamenti többség erejével élve, jogalkotási módszerekkel, sőt az alkotmány módosításával fogják elmozdítani a pozíciójából.

Sulyok Tamás: Nincs helye a lemondásomnak

Az államfőtöbbször is hangsúlyozta: fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam. „A fenyegetések ellenére, sőt annál inkább meggyőződésem, hogy egyrészt alkotmányos indok hiányában, másrészt a köztársasági elnöki tisztség méltóságának megőrzése érdekében nincs helye a lemondásomnak. Az alaptörvényre tett esküm felelősséggel jár az alkotmányos rend megőrzése iránt” – húzta alá az interjúban.

Az államfő emlékeztetett, a köztársasági elnöknek kül- és belpolitikai területen alkotmányos kötelezettsége a mindenkori demokratikus felhatalmazású kormány működésének támogatása, amíg az az alkotmányos keretek között marad. 

„Ez a közjogi szerep határozza meg a köztársasági elnöknek a mindenkori kormányhoz való viszonyát, ezért ezt az együttműködési szándékomat jeleztem Magyar Péter úrnak is, amikor a választások után három nappal személyesen találkoztunk” – mondta, kiemelve, Magyar Péter ismét elmondta érveit a lemondása mellett. „A kölcsönös méltányosság jegyében elmondtam, hogy bár nem értünk egyet, azokat természetesen megfontolom. A felajánlott együttműködést azonban a kormány láthatóan nem fogadta el” – tette hozzá, majd megjegyezte, a miniszterelnök ezek után újabb támadást intézett felé.

A külföldi sajtó is elítélte Magyar Péter támadását

„Az Országgyűlés alakuló ülésén néhány perccel az alaptörvény betartására és betartatására szóló eskütétele után a miniszterelnök a székfoglaló beszédében nehezen minősíthető, személyeskedő hangnemben követelte a lemondásomat” – idézte fel az államfő az ominózus esetet, amikor Magyar Péter a hivatali esküjét követően mondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt években közjogi intézmények tucatjai vesztették el a társadalom bizalmát, majd felszólította ezen intézmények vezetőit, hogy legyen bennük bátorság szembenézni a felelősségükkel, és mondjanak le. Ezek után külön megnevezte Sulyok Tamás köztársasági elnököt, és ismét lemondásra szólította fel.

Az ügyre a nemzetközi sajtó is felfigyelt, az osztrák Die Presse szerint Magyar Péter közvetlenül megtámadta az államfőt, amivel botrányt keltett. 

Az elmúlt hetekben a Sulyok Tamás elleni fellépés és fenyegetőzés egyre súlyosabb lett, a köztársasági elnök ugyanakkor nem engedett a nyomásnak és hangsúlyozta, hogy esküjéhez híven, a hatályos alaptörvénynek megfelelően látja el feladatait, ahogyan azt a kormány és az Országgyűlés képviselői is teszik. Felhívta a figyelmet: az áprilisi országgyűlési választások után a kormánypárt és a miniszterelnök nyilatkozatai alapján egyre erősebben jelent meg az az igény, hogy újraértelmezzék a köztársasági elnök szerepét. Sulyok Tamás szerint

Magyar Péter végül május 31-én jelentette be, hogy június 1-jén első dolga lesz meglátogatni hivatalában a köztársasági elnököt. A tárgyalást követően pedig egy sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy ismét felszólította az államfőt a távozásra, ha pedig nem mond le önként, még aznap tájékoztatja a Tisza frakcióját, és haladéktalanul megkezdik a szükséges eljárásokat. Állítása szerint tájékoztatta az államfőt, hogy az alaptörvény szerint több lehetőség is van a leváltására. Benne van a megfosztási eljárás is, de a hivatal védelme érdekében nem ezt az eljárást választják, hanem módosítják az alaptörvényt. A miniszterelnök egyúttal azt hangoztatta, ez nem személyre szabott törvényalkotás, ugyanakkor utoljára a kommunisták idején történt hasonló eset, amikor Tildy Zoltánról azt állították, „nem megfelelően volt demokratikus”.