Az oroszok Kurszknál elvágják az ukrán utánpótlási útvonalat

Az orosz hadsereg azon fáradozik, hogy a kelet-ukrajnai Pokrovszknál déli irányból megkerülje a várost, és elvágja az ukrán erők ellátását biztosító útvonalakat – közölte szombaton az ukrán hadsereg egyik szóvivője.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton jelentős orosz és észak-koreai veszteségekről számolt be a dél-oroszországi Kurszki területen.

„A csatákban tegnap és ma (pénteken és szombaton) a Kurszki területi Mahnovka falu közelében az orosz hadsereg egy zászlóaljnyi észak-koreai gyalogsági katonát és orosz ejtőernyőst veszített” – mondta az ukrán elnök szombat esti videóüzenetében az ukrán hadsereg főparancsnokának jelentésére hivatkozva.

Zelenszkij pontos részleteket nem közölt. A zászlóalj létszáma változó lehet, de általában több száz katonából áll.

Az elmúlt 24 órában az orosz erők „34 alkalommal támadtak és próbálták meg áttörni a védelmünket Pokrovszktól délre” – jelentette ki Viktor Trehubov, a Horticja hadseregcsoport szóvivője az ukrán közszolgálati televízióban. Hozzátette:

„Nem vonulnak be közvetlenül a városba, mert ez heves harcokkal járna. (…) Megpróbálják megkerülni a várost és elvágni a logisztikai útvonalakat”

– mondta Trehubov. Hozzátette, hogy az ukrán erők drónok és precíziós fegyverek bevetésével próbálják megakadályozni a támadókat céljaik elérésében.

Az ukrán helyi hatóságok azt is bejelentették, hogy az északkelet-ukrajnai Szumi – a dél-oroszországi Kurszki területtel határos – megyében egy szombati orosz támadásban többen megsebesültek, köztük gyermekek is. „Az oroszok bombát dobtak egy lakóházra. Két gyermek és egy felnőtt megsebesült. Az épület egyik bejárata összedőlt” – közölte a megye katonai közigazgatása a Telegram üzenetküldő alkalmazásban. Hozzátették, hogy folyik az esetlegesen a romok alatt rekedtek utáni kutatás.

Oroszország szombaton megtorlással fenyegette meg Ukrajnát, miután Moszkva szerint Kijev előző nap ATACMS amerikai rakétákkal lőtt oroszországi területeket.

„A nyugati gyámjai által támogatott kijevi rendszer ezen cselekedetei megtorlás tárgyát képezik” – áll az orosz hadsereg által szombaton kiadott közleményben.

A hadsereg a közlemény szerint pénteken nyolc ATACMS rakétát fogott el, amelyeket a dél-oroszországi Belgorodi terület ellen lőttek ki, továbbá 72 drónt.

Napi hadműveleti beszámolójában az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szombat délelőtt tíz ukrán drónt semmisítettek meg a Leningrádi, a Pszkovi, a Kurszki és a Voronyezsi terület felett. A Szentpétervári Pulkovo repülőtéren egy időre leállították a forgalmat.

A Belgorodi területen, az ukrán határhoz közeli Sebekinóban két ember sebesült meg ukrán dróntámadás következtében – közölte a régió kormányzója, Vlacseszlav Gladkov.

A minisztérium azt is bejelentette, hogy az orosz erők a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében elfoglalták Nagyija falut.

Az Izvesztyija című orosz napilap szombaton közölte, hogy egy kamikaze ukrán drón megölte a munkatársát a kelet-ukrajnai Donyeck város közelében.

„Az ukrán hadsereg polgári gépjármű ellen hajtott végre dróntámadást, amelyen az Izvesztyija szabadúszó munkatársa, Alekszander Martyemjanov utazott” – közölte a napilap a Telegram-csatornáján.

„A gépkocsi messze tartózkodott a frontvonaltól.”

A lap szerint a gépkocsi a Donyecket és a tőle északra fekvő Horlivkát összekötő gyorsforgalmi úton haladt.

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség jelentése szerint a támadásban a hírügynökség újságírója és négy másik sajtómunkás megsebesült.

A Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) New York-i székhelyű nemzetközi újságíró jogvédő szervezet szerint legkevesebb tizenöt újságíró halt meg az Ukrajna elleni invázió 2022. februári kezdete óta.

Az orosz védelmi minisztérium szombati napi jelentése szerint az ukrán erők az elmúlt 24 órában több mint 440 katonát, valamint egy harckocsit és több gyalogsági harci járművet, három páncélozott szállítójárművet, nyolc gépkocsit és egy francia gyártmányú Caesar önjáró löveget veszítettek.

A tárca közlése szerint az ukrajnai „különleges hadművelet” 2022. februári kezdete óta az orosz erők 651 ukrán repülőgépet, 283 helikoptert, 39 279 drónt, 590 Zenit rakétaindító egységet, 20 221 harckocsit és más páncélozott járművet, 1506 reaktív lövedékkel felszerelt harci eszközt, 20 186 tüzérségi egységet és aknavetőt, valamint 29 857 különleges harci gépjárművet semmisítettek meg.

Az ukrán erők újabb támadást indítottak a nyugat-oroszországi Kurszk térségében, ahova tavaly nyáron hatoltak be.

„Kurszki régió, jó hírek: Oroszország azt kapja, amit megérdemel” – írta Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Az oroszokat meglepték Kurszk térségében, és több irányból is ukrán támadások folynak – mondta Andrij Kovalenko, az ukrán elnöknek alárendelt Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformáció elleni központjának vezetője.

Az orosz védelmi minisztérium közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy az orosz tüzérség és légierő támadást intézett egy ukrán konvoj ellen, amely Berdin falu felé tartott. A támadásban két harckocsi, egy buldózer és hét páncélozott csapatszállító jármű megsemmisült. A harcok folytatódnak – közölték.

Egyre több ukrán gondolja úgy, hogy ha területi engedmények árán is, de békét kell kötni Moszkvával és be kell fejezni a háborút. Egy felmérés szerint tavaly októbertől meredeken emelkedik a megegyezést sürgetők száma, miközben csökken azok aránya, akik elutasítanak mindenféle tárgyalást az oroszokkal. Közben Volodimir Zelenszkij arról beszélt: az igazságos békét csak egy erős ukrán hadsereg, illetve olyan garanciák hozhatják el, amelyekben az Egyesült Államok is részt vesz – hangzott el az M1 Híradójában.

Szinte a teljes keleti fronton fokozzák a nyomást az ukrán hadseregen az oroszok. Moszkva folyamatosan lövi a rakétákat az ukrán állásokra, miközben öngyilkos drónokkal indít támadást a páncélos alakulatok ellen. Kiemelt célpontnak számítanak a fegyverraktárak, a repterek és az energetikai létesítmények – tette hozzá az M1.

Több méter mély kráterek tátonganak Csernyihivben, miután ismét orosz rakéták csapódtak be az ukrán településen. A támadásban egy ember meghalt, öten megsebesültek, több ház pedig lakhatatlanná vált.

„Amikor hazaértem a nővérem mondta, hogy a nagybátyám megsebesült. Hívtuk a mentőket, de a rendőrök nem engedtek át őket. Mire végül megérkeztek, addigra a nagybátyám meghalt. Pedig arról álmodott, hogy idén új házat épít, mert tavasszal megsemmisült amiben addig lakott” – mondta egy ukrán asszony.

Oroszország jelentősen növelte az Ukrajna elleni támadások számát 2024-ben, ami miatt Herszonban csaknem 2200 civil sebesült vagy halt meg

– erről írt az Ukrajinszka Pravda. A lap szerint másfélszer több támadás volt a második félévben, mint 2023-ban, ami azt jelenti, hogy Moszkva öt hónap alatt 12 ezer dróntámadást indított.

Egy Kijevi intézet felmérése pedig arról számol be, hogy jelentősen emelkedett, 38 százalékra nőtt azoknak az ukránoknak az aránya, akik a háború befejezéséért hajlandók lennének területi engedményeket tenni. A kutatás arra is rávilágít, hogy ezzel párhuzamosan csökken azok száma, akik határozottan elutasítanak bármilyen engedményt Oroszország felé.

Szakértők szerint nem véletlen, hogy az ukránok egyre nyitottabbak a megegyezés felé és békét akarnak Oroszországgal. A háborúnak ugyanis katasztrofális következményei vannak: katonák és civilek százezrei haltak meg, milliók menekültek el, az ország keleti területei pedig felbecsülhetetlen károkat szenvedtek. Ráadásul az orosz hadsereg folyamatosan nyomul előre újabb és újabb területeket elfoglalva.

Volodimir Zelenszkij viszont úgy tűnik folytatná a háborút, mert egy interjúban arról beszélt: Ukrajna feladata, hogy 2025-re mindenkit egyesítsen maga körül. Az ukrán elnök szerint csak akkor lehet igazságos béke, ha az egy erős ukrán hadsereget jelent, illetve olyan nyugati biztonsági garanciákat, amelyekben az Egyesült Államok is részt vesz.

Volodimir Zelenszkij Emmanuel Macron tervét is méltatta, amely szerint nyugati katonákat kellene küldeni Ukrajnába békefenntartóként.

Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy minél több államot be kell vonni ennek végrehajtásába.

„Támogatjuk ezt az elképzelést, de Franciaország egyedül nem elég. Nem szeretnénk, ha egy-két ország venne részt a békefenntartó kezdeményezésben. Mindenképpen a NATO felé kell, hogy menjen a dolog. Ahogy a biztonsági garanciák felé vezető út is csakis Ukrajna NATO tagsága lehet” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij, hozzátéve: „az Európai Uniós tagság mellett Ukrajnának az is fontos, hogy jó kapcsolatokat építsen ki az új amerikai vezetéssel és Donald Trumpnak döntő szerepe lehet a háború befejezésében, mert képes rá, hogy megállítsa Vlagyimir Putyint.”