Pancserpuccsot próbálna meg összehozni Magyar Péter

Szánthó Miklós szerint világos, hogy mi lesz a tét 2026-ban.

Az akció célja pusztán a hangulatkeltés, a demoralizálás, a szuverenista kormány legitimitásának kommunikációs aláásása – mondhatnánk, hogy egy külföldi megbízásból tevékenykedő reklámügynök pancserpuccs-kísérlete. Ha jogilag, pláne politikailag nem is fog nyilvánvalóan célt érni, előrevetíti, hogy a 2026-os választásokig hátralévő időszak is a globalisták és szuverenisták küzdelméről fog szólni. A tét is világos: vagy egy, kizárólag Magyarország érdekét néző és annak stratégiai autonómiáját megóvni szándékozó kabinet – vagy azt kibuktatva a hatalomból egy, a legfőbb kérdésekben a nyugati globalista elit kívánságait követő, egyebekben meg trendi-fancy módon jóemberkedő komprádorkormány – írta Facebook-bejegyzésében Szánthó Miklós annak kapcsán, hogy Magyar Péter előre hozott választásokat követel, sőt a Tisza Párt elnöke már azt is tudni véli, hogy pontosan mikor lesz az.

Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint az már évek óta nyilvánvaló, hogy a mai világ fő politikai törésvonala a globalisták és szuverenisták között húzódik. Mint írja, globalisták azok, akik valamilyen nemzetközibb kormányzást szeretnének, s ennek érdekében folyamatosan azon dolgoznak, hogy kiszervezzék a döntéshozatalt helyi szintről föderális (pl. uniós, ENSZ-es) szintre. A szuverenisták ezzel szemben azok, akik a demokrácia szabályai szerint a döntési hatásköröket a néphez legközelebbi, helyi-nemzeti szinten akarják tartani.

A globalisták uralják a párhuzamos struktúrákat

Mivel a fő nemzetközi intézményrendszereket és a párhuzamos politikai struktúrákat (NGO-k, mainstream média, akadémiai szektor stb.) a globalisták uralják, ezeket is arra használják fel, hogy a legváltozatosabb eszközökkel – általában a liberális demokrácia, az emberi jogok vagy a jogállamiság nevében – aláássák azon szuverenista erők legitimitását, melyek egy országban hatalmon vannak – írta. Hozzátette: 

Mint kifejti, 2010 óta van egy szuverenista kormány, amely nem akar több hatáskörről lemondani az unió vagy bármilyen más nemzetközi entitás javára, nem akar megfelelni a progresszív sajtó kultúretikai elvárásainak és nem fogadja el a hol puha, hol erős nyomásgyakorlást a külföldről szervezett hálózatok részéről. 

Az újdonság

Úgy véli, a szuverenista kormány elleni harcot láthattuk az elmúlt években is a magyar belpolitikában, többek között Márki-Zay Péterrel, Bajnai Gordonnal, vagy Gyurcsány Ferenccel. 

– állapította meg.

Hozzátette: Magyarországon nincs társadalmi kataklizma, nincs általános sztrájk, nincsenek valódi anarchista tömegtüntetések, utcai rendbontás, tömeges erőszak rendőrök és a magántulajdon ellen (ahogy pl. szilveszterkor volt ilyen számos nyugat-európai nagyvárosban). – Igen, Franciaországban, ahol nincs stabil parlamenti többsége a kormánynak, Németországban, ahol szétesett a kormánykoalíció, vagy Ausztriában, ahol épp most mondott le a kancellár, ott valós alternatíva/szükség az előre hozott választás - Magyarországon egy hivatalában zsinórban négyszer megerősített miniszterelnök, stabil kormánytöbbség van, működő parlament, elfogadott költségvetés. A felvetés tehát nem pusztán alkotmányjogilag hülyeség (az államfő jelen helyzetben az alkotmány szerint nem oszlathatja fel az Országgyűlést, maximum maga a testület mondhatná ki önmaga feloszlását abszolút többséggel), de politikailag is irreleváns – írta.

Ifj. Lomnici Zoltán: Az agresszív viszonyulás az államszervezethez összefügg Magyar Péter megjelenésével

Az alkotmányjogász szerint aTisza Pártnak nemhogy 106, de még egyetlen jelöltje sem ismert, tehát nem nagyon lehet érteni a kapkodást az előrehozott választások követelése kapcsán.

A tiszteletlenség, az agresszív viszonyulás az államszervezethez, az államszervezet intézményeihez, az egyes hivatalokhoz újszerű a magyar politikában, és összeköthető Magyar Péter megjelenésével – jelentette ki a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója vasárnap az M1 aktuális csatornán.

Magyar Péter támadásai alaptalanok

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azt mondta, Sulyok Tamás köztársasági elnök nemcsak eleget tesz az alaptörvényben rögzített kötelezettségének, miszerint megtestesíti a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, hanem megválasztása óta méltóképpen képviseli az államfői hivatalt.

A tudományos igazgató szerint Magyar Péter támadása a köztársasági elnök ellen nem kritika, hanem rosszízű személyeskedés, amely ráadásul egy parlamenten kívüli politikai erő vezetőjétől hangzott el. Utalt rá, hogy a magyar közjogi rendszerben egy európai parlamenti képviselő nem tekinthető olyan súlyúnak, mint egy olyan párt képviselője, amelynek van valódi, tényleges képviselete a magyar Országgyűlésben.

Ifj. Lomnici Zoltán hozzátette: a támadás összefügg az előrehozott választás ötletével, de az is igaz, hogy a Tisza Pártnak nemhogy 106, de még egyetlen jelöltje sem ismert, tehát nem nagyon lehet érteni a kapkodást.

– folytatta az alkotmányjogász.

Ifj. Lomnici Zoltán kitért Magyar Péter nagyapja megítélésére, miután a Tisza Párt elnöke közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, hogy a propaganda támadja nagyapját, Erőss Pált, a Legfelsőbb Bíróság egykori bíráját.

Ifj. Lomnici Zoltán Mező Gábor tudományos kutatásaira utalva jelezte: az egykori Jogi esetek című tévéműsor – amelyet Erőss Pál vezetett – szerkesztői között ÁVH-sok voltak. Az, hogy Erőss Pál tudta-e, ÁVH-sokkal van körülvéve vagy sem, nem ismeretes, de sokan gondolják úgy, hogy a Jogi esetek című műsor alkalmas volt a rendszer konszolidálására – jelentette ki.

A Legfelsőbb Bíróságról azt mondta, 1988-ig a tagok kinevezése az MSZMP Politikai Bizottságának kompetenciájába tartozott.

– tette hozzá.

Az alkotmányjogász szerint ha azt mondják, hogy Erőss Pál „Kádár-kegyenc” legfelsőbb bírósági bíró volt, azért tényszerű, mert „Kádár döntése nélkül nem kerülhetett volna a testülethez akkor sem, ha egy közkedvelt polgári ügyszakos, egyébként kiváló kommunikátor bíró volt”.