tóth gabi
Hamarosan hivatalba lép Donald Trump. Kérdés, sikerül-e tárgyalóasztalhoz ültetnie a háborúban álló feleket.
Az ukrajnai háború lezárása lesz a 2025-ös év legfontosabb, és egyben legnehezebb kihívása. Január 20-án hivatalba lép az Egyesült Államok elnökeként Donald Trump, akiről Orbán Viktor tavaly márciusban az M1-nek adott exkluzív interjúban azt mondta: Ő az első négy évében lezárt háborúkat. Ő volt hosszú idő után az első olyan elnök, akinek az ideje alatt nem indult háború. Tehát az elnöki működéséből tudjuk, hogy ő a béke embere. Világosan megmondta, célja, hogy békét teremtsen az orosz–ukrán háborúban. Mi sem szeretnénk mást, mint békét, minél hamarabb tűzszünetet, ennek a lassan végtelenbe nyúló háborúnak minél előbbi lezárását. Nem látok más olyan eltökélt, erős embert, aki képes lenne erre, mint Donald Trump.
Donald Trump hivatalosan még nem tett közzé semmilyen javaslatot a háború befejezésére, de annyit elárult, azt nehezebb lesz megoldani, mint a közel-keleti konfliktust. Lassan három éve tart az orosz-ukrán háború, és a hadijelentésekből az olvasható ki, hogy egyik fél sem tud győzelmet aratni a csatatéren. Donald Trump elnökké választása óta Kijev és Moszkva is arra készül, hogy erősítse pozícióit egy majdani béketárgyaláson. A keleti fronton az oroszok nyomulnak előre, Ukrajna pedig még tartja a tavaly megszállt kurszki régió mintegy felét. Mindkét fél óriási veszteségeket szenved el.
Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy, aki Trump ukrajnai különmegbízottja lesz, arra utalt, hogy Ukrajnát a segélyek szűkítésével, Vlagyimir Putyin orosz elnököt pedig Ukrajna korábbinál is nagyobb megerősítésének kilátásba helyezésével lehetne tárgyalásra késztetni.
A 80 éves Kellogg társszerzője volt egy béketervnek, amely befagyasztaná az ukrajnai arcvonalat, hosszabb időre levenné az asztalról Ukrajna NATO-csatlakozásának ügyét, és részben feloldja az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat.
Javaslatai szerint az USA továbbra is katonai segélyeket küld Ukrajnának, és biztonsági garanciákat nyújt Kijevnek, hogy megakadályozza a további orosz agressziót. A terv nem írja elő az ukrán hadsereg létszámának csökkentését vagy a megszállt területek orosz de jureként való elismerését.
Trump decemberi megszólalásai is azt vetítik előre, hogy erőteljes nyomást kíván gyakorolni a háborúban álló felekre a béke megteremtése érdekében. Zelenszkij ukrán elnök közölte, biztonsági garanciákat akar, a jövőbeni NATO-tagság lehetőségével, és a megszállt területek diplomáciai úton való visszaszerzését kívánja elérni. Az oroszok a megszállt területek megtartását, Ukrajna semlegességét és az ország NATO-csatlakozásának kizárását tartják tárgyalási alapnak.
Orbán Viktor véleménye szerint január 20-án, az új amerikai elnök hivatalba lépésével "új világ" kezdődik. Az ukrajnai háború kapcsán a kormányfő szólt arró is, hogy 2022 áprilisában a felek néhány órányira voltak a megállapodástól, amelyet a Nyugat közbeavatkozása tett lehetetlenné. Tehát volt lehetőség arra, hogy tűzszünet és tartósnak ígérkező béke legyen, "nem volt megoldhatatlan a feladat, csak elrontották." A tavaly év végi uniós csúcstalálkozón a magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormányfők megbeszélésén az orosz–ukrán háború a legfontosabb politikai téma volt, de az EU-n belüli konszenzus hiánya miatt nem volt mozgástere a kérdésben. Míg Orbán Viktor a tűzszünet mellett érvelt, addig Ursula von der Leyen a háborús intézkedések folytatását támogatta. "Ha pedig nincs konszenzus, akkor nem lehet föllépni az Európai Tanács nevében. Tehát minden, amit a háború ügyében tenni lehetett, azt nem az elnökség keretében, hanem attól függetlenül kellett tenni" – mondta Orbán Viktor a csúcsot követő sajtótájékoztatón.
A miniszterelnök december 22-én az M1 közszolgálati csatornának adott évértékelő interjúban hangsúlyozta: Kilábalunk a háborúból, karnyújtásnyira vagyunk a békétől. Álláspontja szerint az, hogy belátható közelségbe került a béke, olyan érzéshez hasonlítható, mint amikor valaki hosszú idő után fel tud jönni a víz alól és végre levegőhöz jut. A békemisszió eredményéről azt mondta: Nehéz megítélni, hogy mi tekinthető sikernek egy ilyen békemisszió esetében, de azt mindenképpen annak tartja, hogy amikor júliusban átvette Magyarország az uniós elnökséget, akkor a békéről beszélni Európában még elfogadhatatlan dolog volt, mára pedig odáig jutottunk, hogy mindenki erről beszél. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy ettől még nincs vége a háborúnak, szerinte azonban Donald Trump január 20-i hivatalba lépésével egy új világ kezdődik.