Ukrajnai háború: Hamarosan hivatalba lép Donald Trump, a "béke embere"

Az ukrajnai háború lezárása lesz a 2025-ös év legfontosabb, és egyben legnehezebb kihívása. Január 20-án hivatalba lép az Egyesült Államok elnökeként Donald Trump, akiről Orbán Viktor tavaly márciusban az M1-nek adott exkluzív interjúban azt mondta: Ő az első négy évében lezárt háborúkat. Ő volt hosszú idő után az első olyan elnök, akinek az ideje alatt nem indult háború. Tehát az elnöki működéséből tudjuk, hogy ő a béke embere. Világosan megmondta, célja, hogy békét teremtsen az orosz–ukrán háborúban. Mi sem szeretnénk mást, mint békét, minél hamarabb tűzszünetet, ennek a lassan végtelenbe nyúló háborúnak minél előbbi lezárását. Nem látok más olyan eltökélt, erős embert, aki képes lenne erre, mint Donald Trump.

Ukrajnai háború: így hozhatja el a békét Donald Trump

Donald Trump hivatalosan még nem tett közzé semmilyen javaslatot a háború befejezésére, de annyit elárult, azt nehezebb lesz megoldani, mint a közel-keleti konfliktust. Lassan három éve tart az orosz-ukrán háború, és a hadijelentésekből az olvasható ki, hogy egyik fél sem tud győzelmet aratni a csatatéren. Donald Trump elnökké választása óta Kijev és Moszkva is arra készül, hogy erősítse pozícióit egy majdani béketárgyaláson. A keleti fronton az oroszok nyomulnak előre, Ukrajna pedig még tartja a tavaly megszállt kurszki régió mintegy felét. Mindkét fél óriási veszteségeket szenved el.  

Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy, aki Trump ukrajnai különmegbízottja lesz, arra utalt, hogy Ukrajnát a segélyek szűkítésével, Vlagyimir Putyin orosz elnököt pedig Ukrajna korábbinál is nagyobb megerősítésének kilátásba helyezésével lehetne tárgyalásra késztetni.

A 80 éves Kellogg társszerzője volt egy béketervnek, amely befagyasztaná az ukrajnai arcvonalat, hosszabb időre levenné az asztalról Ukrajna NATO-csatlakozásának ügyét, és részben feloldja az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat.
Javaslatai szerint az USA továbbra is katonai segélyeket küld Ukrajnának, és biztonsági garanciákat nyújt Kijevnek, hogy megakadályozza a további orosz agressziót. A terv nem írja elő az ukrán hadsereg létszámának csökkentését vagy a megszállt területek orosz de jureként való elismerését.

Trump decemberi megszólalásai is azt vetítik előre, hogy erőteljes nyomást kíván gyakorolni a háborúban álló felekre a béke megteremtése érdekében.  Zelenszkij ukrán elnök közölte, biztonsági garanciákat akar, a jövőbeni NATO-tagság lehetőségével, és a megszállt területek diplomáciai úton való visszaszerzését kívánja elérni. Az oroszok a megszállt területek megtartását, Ukrajna semlegességét és az ország NATO-csatlakozásának kizárását tartják tárgyalási alapnak. 

Új világ kezdődik, kilábalhatunk a háborúból

Orbán Viktor véleménye szerint január 20-án, az új amerikai elnök hivatalba lépésével "új világ" kezdődik. Az ukrajnai háború kapcsán a kormányfő szólt arró is, hogy 2022 áprilisában a felek néhány órányira voltak a megállapodástól, amelyet a Nyugat közbeavatkozása tett lehetetlenné. Tehát volt lehetőség arra, hogy tűzszünet és tartósnak ígérkező béke legyen, "nem volt megoldhatatlan a feladat, csak elrontották."  A tavaly év végi uniós csúcstalálkozón a magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormányfők megbeszélésén az orosz–ukrán háború a legfontosabb politikai téma volt, de az EU-n belüli konszenzus hiánya miatt nem volt mozgástere a kérdésben. Míg Orbán Viktor a tűzszünet mellett érvelt, addig Ursula von der Leyen a háborús intézkedések folytatását támogatta. "Ha pedig nincs konszenzus, akkor nem lehet föllépni az Európai Tanács nevében. Tehát minden, amit a háború ügyében tenni lehetett, azt nem az elnökség keretében, hanem attól függetlenül kellett tenni" – mondta Orbán Viktor a csúcsot követő sajtótájékoztatón. 

A miniszterelnök december 22-én az M1 közszolgálati csatornának adott évértékelő interjúban hangsúlyozta: Kilábalunk a háborúból, karnyújtásnyira vagyunk a békétől. Álláspontja szerint az, hogy belátható közelségbe került a béke, olyan érzéshez hasonlítható, mint amikor valaki hosszú idő után fel tud jönni a víz alól és végre levegőhöz jut. A békemisszió eredményéről azt mondta: Nehéz megítélni, hogy mi tekinthető sikernek egy ilyen békemisszió esetében, de azt mindenképpen annak tartja, hogy amikor júliusban átvette Magyarország az uniós elnökséget, akkor a békéről beszélni Európában még elfogadhatatlan dolog volt, mára pedig odáig jutottunk, hogy mindenki erről beszél. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy ettől még nincs vége a háborúnak, szerinte azonban Donald Trump január 20-i hivatalba lépésével egy új világ kezdődik.

Donald Trump hivatalba lépésével 2025. január 20-án az amerikai és a világpolitikában is új időszámítás kezdődik. Az biztos, hogy “24 órán belül” nem lesz béke, ám a világ és a kollektív Nyugat legerősebb államának vezetője immáron nem a háború minden áron való “megnyerését”, hanem lezárását, vagy kezelhető szinten tartását tartja prioritásnak. Azért ne legyenek túl nagy illúzióink! Az America First! azt jelenti, hogy a kieső amerikai költségvetési támogatást az európaiaknak kell(ene) átvállalni, vagyis továbbra is amerikai befektetési alapoktól felvett hitelekből kéne Ukrajna számára amerikai fegyvereket vásárolni -írta Kiszelly Zoltán a Mozgástér blogon.

Donald Trump egy üzletember, aki nem az amerikai katonai-pénzügyi konglomerátum (közkeletű nevén a Deep State) embere, hanem az ingatlanfejlesztő és termelő szektoré, akivel a Szilícium-völgy újgazdag milliárdosai szövetséget kötöttek a Wall Street ellen. Elon Musk a Marsra akar szállni, és arról győzködi Trump elnököt, hogy neve és második elnöksége úgy fog nemcsak az amerikai, de a világtörténelmi tankönyvekbe bevonulni, mint aki elindította a Mars-missziót és ezzel a panteonban JFK mellé kerül, aki a Hold-missziót indította el – írta Kiszelly Zoltán a Mozgástér blogon.

A Marsra-szálláshoz rengeteg pénzre van szükség, ezért a Szilícium-völgy urai “átvennék” a Wall Street pénzkibocsátási receptjét, és egy általuk kreált kriptovalutát is beemelnének a dollár fedezetét biztosító kosárba. Intő jel, hogy amikor JFK hasonlóval próbálkozott, hat hónap múlva már nem élt. A kriptovaluta tehát segítene a “semmiből” pénzt teremteni a Marsra-szálláshoz és Trump többi választási ígéretének teljesítéséhez. A pénz mellett persze másra is szükség van a Marsra-szálláshoz és ez az űrtechnológiai béke és együttműködés a többi űrhatalommal, így Kínával és Oroszországgal, amelyek szintén a Marsra törekszenek, igaz, ők előbb 2035-re a Holdon építenének egy űrállomást és egy atomerőművet, hogy onnan utazzanak tovább.

Az “űrbéke” azért is fontos, mert Putyin 2021 novemberében két űrfegyver kipróbálásával is üzent az USA-nak, indirekt módon semlegességet kérve az akkor még csak küszöbön álló ukrajnai támadásnál. Egy orosz műholdromboló rakéta közvetlenül a nemzetközi űrállomás mellett talált el egy kiszuperált műholdat, míg egy másik orosz űrfegyver “véletlenül kitakart” egy amerikai műholdat, átmenetileg zavarva annak rendeltetésszerű működését. Persze itt is érvényes az örök igazság, miszerint az orosz csodafegyverek valóban csúcstechnológiát képviselnek, ám ahhoz túl sok nyugati alkatrész kell, hogy azokat sorozatban tudják gyártani.

Azért fontos a Szilícium-völgy urainak terveit ismerni, mert most ők vannak a legközelebb Trump elnök füléhez, és ezért ők tudják Trump gondolkodását és cselekedeteit is leginkább befolyásolni. Trumpnak kevés ideje van a 2025 novemberi tagállami törvényhozási és 2026 novemberi időközi választásokig, így egyensúlyoznia kell a Deep State-et meghatározó Wall Street és a nagyra törő terveit támogató Szilícium-völgy között. Az általa ígért adócsökkentés és gallononkénti egy dolláros üzemanyagár-csökkentés kb. 4-5 ezer milliárdba kerül, míg az illegális migránsok deportálása és a H-1B vízumok körüli vita miatt csökkenő (minőségi) munkaerő-beáramlás kb. további ezer milliárdos lyukat üt a költségvetésbe, amit hitelből kellene finanszírozni. Hitelt Japán és Kína tud adni, persze nem ingyen. Marad a kiegyezés, vagy kompromisszum a Wall Street-tel, amely most sem akarja pénzteremtési monopóliumát akár csak részben leadni az arra szemet vető nyugati-parti tech-milliárdosoknak.

Mindezt azért érdemes előre bocsátani, mert mi, magyarok 1956-ban megtanultuk, hogy “mindig van egy fontosabb nemzetközi konfliktus”, amiért a “kis nemzetek” szabadságvágyát a nagyok feláldozzák. 1956 esetében az USA nem akarta a teheráni, jaltai és potsdami megállapodást felrúgni, amiért a Szuezi-válság kezelésénél kérte meg a világpolitikai árat. Mivel az ukrajnai háború sok szempontból illeszkedik az USA perspektivikus terveibe, ezért fontos felidézni, hogy az miként szolgálja az USA világhatalmi pozíciójának megőrzését a XXI. században: Az ukrajnai háború fő célja Amerika számára Európa leválasztása a vezetékes orosz energiáról és a kínai kereskedelemről. Mivel egyelőre csak az első célt sikerült (részben) elérni, ezért a háborút az ő szempontjukból e célok elérésig “nem is érdemes” befejezni.

Donald Trump szóhasználata nemcsak emiatt “finomult”, elvégre örök tanulság, hogy amit politikusok ellenzékben, vagy a kampányban mondanak, az már nem érvényes egy az egyben akkor, amikor kormányra lépnek. Trump ezért kevesebbet beszél a háború “24 órán belüli” lezárásáról és sokkal többet a III. világháború és a nukleáris Armageddon elkerüléséről. A TikTok betiltását sem sürgeti már annyira, legalábbis a hitelezési és űrtárgyalások idejére.

Az ukrajnai konfliktus kezelését tehát szerintem ezen a prizmán keresztül érdemes nézni. Az európaiaknak itt nem osztottak lapot, pontosabban csak rossz lapokat osztottak: A háborúpárti kormányoknak kell majd az USA kieső részét átváltani a G7-csoport 50, valamint a NATO 40 milliárd eurós Ukrajna-támogatásából, amihez persze az amerikai befektetési alapoktól vehetnek fel hitelt. A pénzt pedig azoknál az amerikai, vagy amerikai résztulajdonban lévő európai fegyvergyártó cégeknél költhetik el, amelyek profitja így részben szintén a tengerentúlra vándorol és ha szerencsénk van ezt is beszámolják a GDP-arányos 2,5-5% védelmi kiadásokba.

Ezt a helyzetképet látva már kevéssé meglepő, hogy a stratégiai kezdeményezésben lévő oroszoknak nem sietős a béketárgyalás. Putyin meg is mondta, hogy amíg ukrán katonák vannak a 2014 előtti Oroszország területén, addig nem tárgyal. Most éppen a kurszki betörés legnagyobb települését, Szudzsa városát foglalják vissza az oroszok észak-koreai segítséggel, amivel kiköszörülik az Oroszország Anyácskán esett csorbát, de az már mesze nem biztos, hogy ennyire fontos lesz nekik mind a 400 még ukrán kézen lévő négyzetkilométer visszafoglalása. Putyin Zelenszkijjel sem akar egy asztalhoz ülni, mondván az ukrán elnök ciklusa 2024 májusában lejárt, így nem “teljes” a legitimitása.

Magára a békére, pontosabban a konfliktus kezelésre öt forgatókönyv ismert, amelyek valószínűség szerint a következők: i) a háború folytatódik, az USA csökkenő költségvetési támogatását az európai és ázsiai szövetségesek veszik át; ii) fegyverszünet a frontvonal mentén, a harcok befagyása; iii) fegyverszünet a frontvonal mentén és egy demilitarizált övezet létrehozása a front két oldalán, akár 50-50 kilométer mélységben, amit akár nyugati, vagy semleges “harmadik” országokból érkező békefenntartók ellenőriznek; iv) Ukrajna “autonóm régiókra” való felosztása és egy új föderális állammá való átalakítása; v) békekötés, amely mindkét hadviselő fél érdekét (valamennyire) tükrözi.

Trump elnök csak olyan tárgyalásokhoz és megállapodáshoz adja a nevét, amely eredményes és amit “nagy” kompromisszumként tud otthon és a világpolitikában eladni. Trump kiszámíthatóan kiszámíthatatlan stílusban követi az USA stratégiai érdekét, amihez az ukrajnai konfliktus csupán egy eszköz. Béketörekvéseit is így érdemes várni és nézni.

Az ukrán különleges műveleti erők (SZSZO) 8. ezredének katonái 13 észak-koreai katonát semmisítettek meg Oroszország kurszki régiójában – közölte kedden az SZSZO sajtószolgálata.

Az ukrán katonák a közlemény szerint a különleges művelet során öt észak-koreaival végeztek csata közben, további nyolcat pedig drónok segítségével öltek meg. A holttestek átvizsgálásakor az egyik észak-koreainál olyan katonai eszközöket és iratokat – köztük egy pártjának írt levelet – találtak, amelyek arra utalnak, hogy az illető a tisztikarhoz tartozott – tették hozzá.

Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai Csernyihiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy reggel az orosz hadsereg tüzérséggel támadta a régióban lévő Szemenyivka városát, amelynek következtében három ember sérült meg.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról adott hírt, hogy orosz katonák drónnal támadtak meg egy civil autót Naddnyiprjanszke településen, ami egy 62 éves férfi halálát okozta.

Anasztaszija Medvegyeva, a Donyeck megyei ügyészség sajtótitkára egy helyi közszolgálati televíziónak kedden elmondta, hogy előző nap a régióban lévő Sziverszkben és a Pokrovszk közelében fekvő Rivnében orosz ágyútűz alá került két házaspár, egy ember meghalt, három pedig megsebesült.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a Facebookon nyilvánosságra hozta, hogy egy masszív orosz rakéta- és dróntámadás során – amely a múlt hónap közepén volt – az F-16-os vadászgépek használatának történetében először, egy ilyen típusú gép egyetlen harci küldetés során hat ellenséges robotrepülőgépet semmisített meg, ezek közül kettőt repülőgép-fedélzeti gépágyúval.

A légierő keddi jelentése szerint Oroszország az éjjel 38 Sahíd és más típusú drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelem 28-at lelőtt, tíz csali drón pedig eltűnt a radarról.

Viktor Trehubov, a keleti országrészben harcoló ukrán erők Horticja hadseregcsoportjának szóvivője egy tévéműsorban kijelentette: az orosz megszálló erők egyesével semmisítik meg az összes házat a Donyeck megyei Kurahove városában, a „felperzselt föld” taktikáját alkalmazzák, hogy az ukrán katonáknak ne maradjon fedezékül szolgáló építmény. Közölte, hogy az ukrán csapatok most a város nyugati részében vannak, ellenőrzésük alatt tartanak egy erőművet is. A szóvivő emellett cáfolta a DeepState ukrán katonai elemzőportál közlését, amely szerint az oroszok elfoglalták volna Lozova települést Harkiv megyében.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap során 218 harci összecsapást rögzítettek a front minden szektorában. Az ukrán erők ellenőrzése alatti kurszki területet 94 alkalommal rohamozták meg az orosz csapatok, és 67 alkalommal támadtak Donyeck megyében, Pokrovszk és Kurahove térségében. A kijevi katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése szerint Oroszország ukrajnai embervesztesége meghaladta a 800 ezret, hétfőn az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, 45 tüzérségi és négy légvédelmi fegyvert, valamint 83 drónt.