Az Európai Unió kisebbségben van az ENSZ Közgyűlésén

Az Európai Unió kisebbségben van az ENSZ Közgyűlésén, tisztségviselőit nem veszik komolyan, aminek oka az elmúlt évek kioktató, lekezelő politikája – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Közgyűlése ülésszakának alkalmából tartott EU-s külügyi tanácsülés kapcsán kiemelte, hogy az Európai Unió a világszervezetben jelentős kisebbségben van, befolyása az elmúlt években folytatott kioktató, lekezelő politikája miatt erőteljesen visszaszorulóban van.

„És most is azt próbálják elérni itt a brüsszeliek, hogy minden európai uniós külügyminiszter beszorítva legyen határok közé, hogy azért ne tárgyaljunk azzal, akit gondolunk, nehogy már olyat mondjunk, ami Brüsszelnek nem tetszik” – mondta.

„Még olyat is kértek az előző héten, hogy mindenki adja le, kivel tárgyal majd itt kétoldalú alapon. Most elgondolhatják, hogy mi erre mit is válaszoltunk (…)

Tehát gyakorlatilag a szuverén nemzeti külpolitikák létjogosultságát kezdik már el itt feszegetni a brüsszeliek New Yorkban is”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az ülésen szó lesz a hazai Nemzeti Kártya-program kiterjesztéséről is, hogy milyen lehetőségeket kapnak a fehérorosz és az orosz állampolgárok a könnyített belépésre. „Ebben a vitában, én azt gondolom, hogy a számoknak fontos szerepet kell játszaniuk, úgyhogy meg is néztük, hogy hogy áll Európa ebben a kérdésben” – szögezte le.

„A tavalyi esztendőben például a belarusz állampolgárok számára európai uniós tagországok több mint 280 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki (…) Ebből Magyarország 270-et. Nem 270 ezret, hanem 270-et, a 280 ezerből. A lengyelek kiadtak 255 ezret, meg a minket folyamatosan vegzáló litvánok is kiadtak 16 ezret” – mutatott rá.

„Ugyanígy az orosz állampolgárok esetében, tavaly az európai uniós tagországok 115 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki orosz állampolgároknak, ebből a németek 21 ezret és a spanyolok 20 ezret. Eközben meg minket támadnak azzal, hogy hogy ássuk alá úgymond a schengeni övezet biztonságát” – folytatta.

A miniszter végül arra is kitért, hogy a vízumkiadásokat tekintve is nagyon érdekes tendencia figyelhető meg,

ugyanis míg idén csökkent a minszki magyar nagykövetségen fehérorosz állampolgárok számára kiadott vízumok száma, tavaly Németország több mint ötvenezer belépési engedélyt hagyott jóvá, ami két év alatt tizenháromszoros növekedés, ahogy Olaszország is kiadott negyvenezer vízumot, ez szintén tizenháromszoros növekedés.

„Látszik az, hogy az Európai Unióban a tények továbbra is kevésbé számítanak, és egyfajta dogmatikus, ideológiai alapú, megbélyegző külpolitika zajlik. Na, emiatt van kisebbségben az Európai Unió itt, New Yorkban, emiatt nem veszik komolyan az európai uniós tisztségviselőket New Yorkban, s emiatt inkább a racionális tagországokkal tárgyalnak az Európán kívüli országok” – összegzett.

A kormány minden támogatást megad a magyar-orosz vállalatközi együttműködések építéséhez, mivel jól látszik, hogy a politikai nyitottság révén a nehéz körülmények ellenére is érhetők el sikerek – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-orosz üzleti fórumon elmondott beszédében üdvözölte, hogy az orosz kormány támogatja a magyar cégek piacra lépését és helyi partnerekkel való együttműködését. Azt pedig, hogy erre komoly igény van, szerinte tanúsítja, hogy a mostani rendezvényen 78 vállalat képviseletében 173-an vesznek részt.

„Jól tudjuk azt, hogy most nem a legkönnyebb gazdasági együttműködést, vállalatközi együttműködést építeni. Ennek nem politikai oka van, hanem a nemzetközi környezetből fakadó” – jelentette ki.

„Azonban szeretném az önök figyelmét felhívni arra, hogy van mégis néhány olyan versenyelőny, ami nekünk, magyaroknak megvan, másoknak nincsen, és ez segítséget jelenthet abban, hogy a nemzetközi vetélytársaiknál nagyobb előnyöket szerezzhessenek az oroszokkal való gazdasági együttműködésből” – tette hozzá.

Elsőként az őszinteség lehetőségét említette, hangsúlyozva, hogy a magyar vállalatoknak soha nem kell letagadniuk, hogy orosz partnereket keresnek a gazdaságban, mert „ez itthon nem politikai szitokszó”.

„Mi őszinték vagyunk: azt csináljuk, amit mondunk, azt mondjuk, amit csinálunk” – fogalmazott.

A második szerinte az, hogy az OTP továbbra is hangsúlyosan jelen van Oroszországban, így miközben más országok vállalatai számára problémás lehet a pénzügyi tranzakciók végrehajtása, ez a hazai cégek számára nem jelent kihívást.

Fontos zászlóshajónak nevezte a Molt is, amely nemcsak kereskedelmi, hanem beruházási jelenlétet is fenntart Oroszországban, s kőolajkitermelésének jelentős része is az ottani tevékenységéhez fűződik.

Kitért az újabb mérföldőhöz közelítő paksi bővítésre is, amely projektben szintén további lehetőségek juthatnak magyar szereplőknek is.

Szijjártó Péter közölte, hogy az igen nehéz körülmények ellenére az elmúlt időszakban óriási sikereket értünk el a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban.

Ezt példázza, hogy egy magyar cég bekerült Oroszország öt legnagyobb takarmánygyártója közé, piaci részesedése már meghaladja a tíz százalékot. Emellett a nyugat-európai szállítások visszaszorulásával a magyar élőállatszállítás is rendkívül megnőtt Oroszország irányába, és előző héten újabb engedélyeket hagytak jóvá a baromfiexport bővítésére.

Érintette az egészség- és gyógyszeripart is, rámutatva, hogy a Richter már több mint tízmillió pácienst lát el Oroszországban, ebből több mint százmilliárd forintnyi bevételhez jutva tavaly. A protézisgyártás terén is sikerült megközelíteni a húszszázalékos piaci részesedést tájékoztatása szerint.

„Mindez azt mutatja, hogy a rendkívül nehéz körülmények dacára, a politikai nyitottság és a jó politikai együttműködés eredményeként és következtében van lehetőség arra, hogy a turbulens körülmények mellett is magyar vállalatok orosz partnereikkel együtt sikereket tudjanak elérni” – mondta.

„Magyarország kormánya továbbra is minden lehetséges támogatást megad önöknek ahhoz, hogy az orosz vállalati partnereikkel együttműködést építsenek, hogy az orosz piacon termékeikkel, illetve szolgáltatásaikkal megjelenjenek” – tette hozzá.

„Pontosan tudjuk azt is, hogy a fizikai eljutás, az áruk és akár a szolgáltatások eljutása is Oroszországba ma nehézségekbe ütközik, ugyanakkor dolgozunk egy olyan megoldáson egy regionális partnerünkkel, amely rövid időn belül hatalmas versenyelőnyt fog tudni jelenteni” – folytatta.

A miniszter arról is beszámolt, hogy Európa nehéz időszakot él, a biztonsági válságok rendkívüli módon megnehezítik a gazdasági és vállalati működést is, ráadásul a mai helyzet a világ újbóli blokkosodásának veszélyével is jár, ami teljesen ellentétes lenne Magyarország érdekeivel.

„Mi ugyanis olyan, szárazföld által körülzárt, Európa szívében elhelyezkedő ország vagyunk, amelynek alapvető érdeke a kereskedelem és a határon átnyúló gazdasági együttműködések szabadsága” – húzta alá.

Ennek kapcsán bírálta az ukrajnai háborúra válaszul elrendelt szankciókat is, amelyek szerinte több kárt okoztak az Európai Uniónak, mint Oroszországnak. Majd rámutatott, hogy ezek a büntetőintézkedések azért is eredménytelenek, mert a gazdasági szereplők egy nagy része megtalálja a kikerülésük módját.