Nyerhet a migrációellenes párt Finnországban

Véget érhet vasárnap a Finnországot 2019 óta kormányzó Sanna Marin miniszterelnöki ciklusa. Megválasztásakor a világ legfiatalabb kormányfője, akinek pályafutását ellentmondásos, gyakran nagy port felverő kijelentései és botrányos kihágásai fémjeleztek. Április 2-án akár bevándorlásellenes Finnek Pártja is nyerhet a parlamenti választáson.

„Egy bevándorló havi 700 euró körüli fizetésével már a jóléti rendszer részévé válhat, társadalombiztosítás is megilleti.

Sajnos a segélyből élni túl könnyű”

– Riikka Purra, az ellenzéki Finnek Pártjának elnöke így foglalta össze a Helsingin Sanomat című lapnak nyilatkozva azt a számos finn voksolót irritáló, igen fontos társadalmi problémát, ami a vasárnapi parlamenti választás egyik fontos kérdése lehet Finnországban.

Ki a populista?

Összesen 200 parlamenti helyről voksolnak az 5,6 milliós országban április 2-án (a szavazók száma a legutóbbi parlamenti választáson, 2019-ben 4,5 millió volt), s az elemzők igen szoros versenyre számítanak.

Az esélyeket latolgató orgánumok, közöttük a brit Daily Mail szerint Finnország – ahogy a lap fogalmaz – „rocksztár” miniszterelnöke, Sanna Marin el fogja veszíteni a vasárnapi parlamenti választásokat, mivel lemaradhat jobboldali riválisa, a Finnek Pártja mögött. A legfrissebb felmérések szerint Sanna Marin miniszterelnök balközép SDP-je csak a harmadik helyen áll a radikális Finnek Pártja és a jobbközép Nemzeti Koalíció mögött.

Sanna Marin a szociáldemokraták, a Centrum, a Zöldek, a Baloldali Szövetség és a Svéd Néppárt balközép koalícióját vezeti.

Komikus önellentmondásba keveredtek a választás kapcsán a fősodorbeli, a Finnek Pártját „csuklóból” nacionalistázó, ismert és vezető médiatermékek: miközben számos elemzésben következetesen „populistázzák” a Finnek Pártját. A „haladó” Sanna Marin azzal támadja a Nemzeti Koalíciót, hogy amit lehet,

„el akarnak venni a szegényektől, hogy a gazdagoknak adjanak”

– ezen érveléssel kimerítve a „populizmus” fogalmát.

„Megosztó személyiség”

Sanna Marin a magyar olvasók számára nemcsak elképesztő botrányai, hanem hazánkkal kapcsolatos kirohanása miatt is ismert lehet, ugyanis többször is élesen kritizálta a magyar kormányt. „Hangsúlyoztam Orbán Viktornak az emberi jogok és a társadalmi nyitottság fontosságát. A társadalomnak nem szabad diszkriminálnia a kisebbségeket. Fenntartom, hogy a szexuális és gender kisebbségek esetében az alapvető jogoknak érvényesülnie kell minden tagállamban” – nyilatkozta még 2019-ben.

„Megosztó személyiség. Vannak rajongói, mint egy rocksztárnak, másrészt viszont sokan ki nem állhatják” – így vélekedett Sanna Marinról az az AFP-nek nyilatkozva a megválasztásakor, 34 évesen a világ legfiatalabb kormányfőjeként aposztrofált politikusról Marko Junkkari, a Helsingin Sanomat napilap újságírója.

Népszerűségének zuhanását a finn kormányfő nemcsak azzal vívta ki, hogy

egy, a világhálón hozzáférhető videón vadul táncolt és „keményen bulizott”

úgymond sztárnak számító barátaival – igaz, támogatottságának az sem tett jót, hogy a hadvezetés tudta nélkül vadászgépeket ígért Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, majd ezt letagadta.

Zuhanó államháztartási mutatók

Mégis, a kormányzat teljesítményének megítélését leginkább a gazdasági mutatók zuhanása befolyásolja. Az ellenzéki konzervatív Nemzeti Koalíció vezetője, Petteri Orpo szerint Sanna Marin kabinetje felelőtlenül növeli az államadósságot.

„Államháztartásunk zuhanni fog, és ez jóléti társadalmunk alapjainak eróziójához vezet” – mondta Orpo az AFP-nek. Finnország GDP-arányos adósságállománya a 2019-es 64 százalékról 73 százalékra emelkedett, amit a Nemzeti Koalíció a kiadások hatmilliárd eurós (6,5 milliárd dolláros) csökkentésével próbálna orvosolni.

„Nem akarjuk csökkenteni a támogatásokat. Ez nem megoldás”

– mondja erre a „szélsőjobboldaliként” beállított, radikális Purra, aki éppen adócsökkentést ígér programjában.

A finnek vasárnap eldönthetik, melyik utat választják.

Finnországban egyre több család ellen indul per, miután kétségbeesetten próbálják felmondani az előnytelen áramszerződéseiket. Sokan pedig trükközni is próbálnak az új szerződések megkötésével. A finnek azért kezdtek el csalni, mert átszámítva 40 ezer forinttal fizetnek többet az áramért havonta, mint az energiaválság előtt.

„A finnek három héttel a választások előtt olyan helyzetbe jutottak, hogy az eddig – fogalmazzunk így – jogkövető állampolgári magatartást tanúsító észak-európai ország állampolgárai egyszerűen kétségbeesetten elkezdtek csalni. A csalások az áramszerződésekkel kapcsolatban leggyakoribbak – mondja egy szakértő. Ez azt jelenti, hogy egy meglévő háztartásra kötnek egy új szerződést egy olyan néven, például a feleség vagy a gyerek nevén, amely korábban nem szerepelt az energiaszolgáltatók listáján. Természetesen ez könnyen kinyomozható, ilyenkor több ezer eurós büntetésre kell, hogy számítsanak” – számolt be az M1 helyszíni tudósítója Helsinkiből.

Az Európai Parlamentben a finn konzervatív Petri Sarvamaa, a svéd baloldali Malin Björk vagy a svéd szociáldemokrata Evin Incir rendre támadták Magyarországot a jogállamiság lebontása miatt, és pénzügyi megbüntetéséért lobbiztak.

„Orbán lábbal tiporja mindenki jogait, lábbal tiporja a demokráciát, lábbal tiporja a bíróságok függetlenségét.

Pontosan ezt akarják Svédországban is csinálni a Svéd Demokraták – ha nem vigyázunk. Ne hagyjuk, hogy ez terjedhessen. Az EU ne fizessen ki pénzt Magyarországnak” – fogalmazott tavaly november 21-i strasbourgi felszólalásában Malin Björk. Svéd képviselőtársa többször követelte a szerinte „nem demokratikus állam” Magyarország elleni európai bizottsági fellépést, míg finn képviselőtársuk számtalan megnyilatkozásában kérte, majd üdvözölte a Magyarországnak járó uniós források befagyasztásáról szóló bizottsági döntést.

„Nem lehet közelebb kerülni egy diktatúrához az EU-ban” – írta a magyar állapotokról egy 2020-as Twitter-posztjában a Renew frakció finn EP-képviselője, Nils Torvalds, és szinte ugyanezzel a címmel írt a magyar helyzetről egy blogbejegyzésében  Silvia Modig finn baloldali EP-képviselő is.

Svédországban 2022. szeptemberi választások előtti ciklusban kormányzó szociáldemokrata-zöld kormány tagjai, a pártok vezető tisztségviselői gyakran bírálták a magyar kormány politikáit. A CEU-ügy kapcsán féltették az akadémiai szabadságot, a koronavírus járvánnyal kapcsolatos rendkívüli intézkedések nyomán tekintélyelvű rendszernek nevezték a magyar kormányzatot,

Ann Linde volt szociáldemokrata külügyminiszter több megnyilatkozásában aggodalmát fejezte ki a magyar demokrácia állapota miatt, Jessika Roswall jelenlegi svéd Európa-ügyi minisztere pedig 2021-ben az akkori ellenzéki Mérsékelt Párt EU-ügyi szóvivőjeként bírálta a magyar gyermekvédelmi törvényt.

Finnországban Tytti Tuppurainen EU-ügyi miniszter többször bírálta a magyar jogállamiság helyzetét, Navracsics Tiborral való tavaly augusztusi megbeszélésén jelezte, hogy támogatják a Bizottság álláspontját, az uniós pénzek visszatartását. Hasonlóképp a finn miniszterelnök, Sanna Marin is jelezte a magyar miniszterelnöknek aggályait, így 2019-ben úgy vélte, a magyar jogszabályok diszkriminálják a szexuális kisebbségeket.

Hozzájárult az Országgyűlés hétfőn Finnországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) történő csatlakozásához. Finnország és Svédország a tavalyi madridi NATO-csúcson kérte felvételét az észak-atlanti szervezetbe. A svéd NATO-csatlakozásról a magyar Országgyűlés egy későbbi időpontban dönthet.

Csaknem teljes egyetértésben (182 igen és 6 nem) szavazta meg a magyar Országgyűlés Finnország NATO-csatlakozását. Az utolsó délutáni vitán szinte minden frakció üdvözölte az Országgyűlési voksolás tényét. Egyedül a Mi Hazánk látta úgy, hogy a finnek NATO-csatlakozása komoly kockázat. A párt ezért a szavazás elhalasztását kérte.

A törvényt jegyző külgazdasági és külügyminisztérium képviseletében Menczer Tamás államtitkár zárszavában reagált az ellenzéki képviselők felszólalásaira. Azt mondta: reméli, hogy Magyarország a jövőben mind Finnországtól, mind Svédországtól megkapja majd a tiszteletet. Menczer Tamás jelezte: Magyarország komoly mérlegelés után támogatja Finnország NATO csatlakozását.

„Ezeket a kérdéseket a politikusok, értelemszerűen katonai szakértők bevonásával mérlegelték és a végén a finn csatlakozást támogathatónak értékelték” – mondta Menczer.

A Fidesz frakcióvezetője közösségi oldalán arról írt: sok levelet kapott Finnországból, amelyben politikusok és civilek úgy fogalmaztak, aggódnak amiatt, hogy a csatlakozás után Finnország nem marad semleges és békés ország, hiszen az Oroszországgal közös határ konfliktusok gyújtópontja lehet.

Kocsis Máté azt írta: az aggályokkal részben egyet is értenek, de döntöttek, megszavazzák Finnország csatlakozását a NATO-hoz.

Finnország és Svédország a tavalyi madridi NATO-csúcson kérte felvételét az észak-atlanti szervezetbe. Az eddig semleges két észak-európai állam csatlakozását első körben támogatta a magyar kormány, ám a kormánypárti frakciók tagjai közül többen aggályukat fejezték ki. Véleményük szerint a két skandináv állam politikusai gyakran fogalmaztak meg igaztalan vádakat Magyarországgal szemben.

Ezért is utazott parlamenti delegáció március elején Stockholmba és Helsinkibe. A találkozó után az Országgyűlés alelnöke közölte: Magyarország támogatja Finnország NATO-csatlakozását. Minden vitás kérdést sikerült rendezni és egy kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés indult el a két ország között.

A svéd NATO-csatlakozásról a magyar Országgyűlés egy későbbi időpontban dönthet.