Így járt Bidennel Ursula von der Leyen

– Volt már olyan, hogy a saját véleményeddel mentél be a főnöködhöz, de az övével jöttél ki? Nagyon úgy fest, hogy pontosan ez történt Ursula von der Leyennel, miután Joe Bidennel találkozott – hívta fel a figyelmet a történtekre a közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a részletekről is beszélt.

Az Európai Bizottság elnöke Washingtonba utazott, hogy személyesen tárgyaljon az amerikai elnökkel. A csúcstalálkozó legfontosabb pontja az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború rendezése volt. Az amerikai adminisztráció által tavaly nyáron elfogadott és idén januárban hatályba léptetett inflációcsökkentési törvény több százmilliárd dollárnyi támogatással csábítja át az európai vállalatokat, amivel lényegében kifacsarja Európa gazdaságát. 

– Márpedig az unió már most jelentős lépéshátrányban van, ráadásul jóval szerényebb források fölött rendelkezik, mint az Egyesült Államok. Az unió vezetői ezért elsősorban olyan szabadkereskedelmi megállapodásban látják a helyzet megoldásának kulcsát, ami az európai vállalatoknak is lehetővé tenné a támogatásokhoz való hozzáférést. A részleteken már fél éve dolgozik egy munkacsoport, így Ursula von der Leyen mandátuma világos volt: megállapodni Bidennel az egyezményről – ismertette a szakértő. Az üzletágvezető beszélt a találkozó eredményeiről is. 

– Másodszor, Joe Biden és Ursula von der Leyen megállapodtak abban, hogy az unió és az Egyesült Államok közösen elkezd dolgozni a kereskedelmi egyezmény részletein. Csakhogy a fél éve működő munkacsoportnak pontosan ugyanez lett volna a feladata, úgyhogy ez aligha tekinthető új eredménynek.

Harmadszor: a felek arról is megállapodtak, hogy átlátható párbeszédbe kezdenek az ösztönzőkről, amire egy új munkacsoportot alakítanak. Ez a legabszurdabb pont. Amerika már hatályba léptette a törvényt és így az ösztönzői is közismertek. Mégis miről fognak beszélgetni az új munkacsoportban? Legfeljebb a készülő európai intézkedésekről lehet egyeztetni, de ez nem Európának, hanem Amerikának jelenthet segítséget – emelte ki a szakértő.

Hortay Olivér emlékeztetett: a média átütő sikerként mutatta be a találkozót. 

– Az újabb és újabb munkacsoportok, az átlátható párbeszéd és a politikai frázisok nem fogják megállítani az Európát elhagyó vállalatok tömegeit. Amíg az Európai Unió kommunikációval próbál hatni az Egyesült Államokra, Amerika is kommunikációs válaszokat fog adni, ami a problémát nem fogja megoldani. Konkrét gazdaságvédelmi intézkedések nélkül Európát nemcsak a riválisai, de a szövetségesei sem fogják komolyan venni – tette hozzá Hortay Olivér. 

–  Szintet lépett az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi háború. Joe Bidenék nyíltan kimondták: Európa csak magára számíthat – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán a történtekre Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője. 

A szakértő jelezte: Amerika kíméletlenül kihasználja a gyengülő Európában rejlő üzleti lehetőségeket. Januárban életbe lépett az Egyesült Államok történelmének egyik legnagyobb támogatási programja, amelynek célja, hogy a zöld, innovatív – részben európai – vállalatokat a tengerentúlra csábítsa. 

– Az amerikai csomag részletei és várható hatásai már több mint fél éve ismertek, de az uniós vezetők – a fenyegető nyilatkozatokon és nagy ívű ígéreteken túl – eddig mégsem tettek semmi ellene. Talán abban bíztak, hogy a Kereskedelmi Világszervezet majd beavatkozik, vagy hogy Amerika barátságból enyhíti a feltételeket – bár ez utóbbi az amerikai LNG-árak fényében meglehetősen naiv feltételezésnek tekinthető – magyarázta.

– Joe Biden elnök főtanácsadója, John Podesta, aki az amerikai program fő felelőse, megunta az európai vezetők panaszkodását, és kerek perec kimondta: nem fognak bocsánatot kérni azért, mert az amerikaiak adóját az amerikaiak érdekében költik el. A tanácsadó szerint itt az ideje, hogy Európa felelősséget vállaljon saját iparának fejlesztéséért, mert az amerikai kormányt az amerikai és nem az európai munkahelyek érdeklik – ismertette Hortay Olivér.

Az üzletágvezető szerint az amerikai adminisztráció magatartása érthető, hiszen arra kaptak felhatalmazást a választóiktól, hogy Amerika érdekeit képviseljék. Azt viszont nehezebb megmagyarázni, hogy hogyan lehetséges az, hogy az unió vezetői eddig abban reménykedtek, hogy – barátságból, méltányosságból, vagy ki tudja, milyen okból – az Egyesült Államok majd Európa kedvéért lemond saját gazdasági érdekeiről. Ez eddig is teljes nonszensz volt, de az új nyilatkozat fényében végleg érvényét veszítette.
– A kifogások és fenyegető nyilatkozatok ideje lejárt. Cselekedni kell, mégpedig gyorsan, mert az unió versenyképessége minden tétlenül eltöltött nappal csökken. Már a legfontosabb szövetségesünk, Amerika is egyértelműen kimondja: Európát nem fogja más megmenteni. Vagy a sarkára áll és elkezd önérdekkövető gazdaságpolitikát folytatni, vagy el fog tűnni a történelem süllyesztőjében – tette hozzá. 

– Ursula von der Leyen büszkén számolt be róla, hogy Brüsszel – Amerikával együttműködve – már a háború előtt elkezdett dolgozni a szankciókon – emlékeztetett közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője szerint az Európai Bizottság elnökének nyilatkozata három súlyos kérdést is felvet.

– Az Európai Bizottságnak elméletileg az Európai Unió, azaz az uniós tagállamok összességének közös érdekeit kellene szem előtt tartania. Az Egyesült Államok természetesen a szövetségesünk, de ez nem ad okot arra, hogy Brüsszel fontosabbnak ítélje véleményét a tagállamokénál – ismertette a szakértő. 

A korábbi nyilatkozatok alapján az orosz támadás meglepte az Európai Unió vezetőit. A szankciók eredeti célja pedig – a hivatalos indoklás szerint – az volt, hogy mihamarabb a háború lezárására kényszerítse Oroszországot. 

 – Ez nyilvánvaló ellentmondás, ami csak két módon oldható fel. Az Európai Bizottság vagy tudta, hogy háború várható, vagy a szankciók eredetileg sem a konfliktus lezárását célozták, hanem például a Nyugat és a Kelet közötti kereskedelmi kapcsolatok átalakítását. A rendelkezésre álló információk alapján utóbbi tűnik valószínűbbnek – emelte ki Hortay Olivér.

Ha Brüsszel már hónapokkal a szankciós csomagok elfogadását megelőzően készült a büntetőintézkedések bevezetésére, akkor vajon mi a magyarázat arra, hogy azokat hatásvizsgálatok nélkül, gyakran mindössze napokkal a döntéseket megelőzően bocsátotta a tagállamok rendelkezésére? 

– A brüsszeli vezetők eddig azzal indokolták a felelőtlen gyakorlatot, hogy a szankciókat minél gyorsabban be kellett vezetni és ezért nem volt idő azok kellő megalapozására. Von der Leyen új nyilatkozata azonban inkább azt a magyarázatot erősíti, hogy a szankciópártiaknak egyáltalán nem állt érdekükben bemutatni a büntetőintézkedések várható következményeit, mert úgy nehezebb lett volna azokat elfogadtatni – hangsúlyozta az üzletágvezető. 

Végezetül hozzátette: az unió vezetése súlyos válságban van. Miután sorra derülnek ki az európai parlamenti képviselőkről, hogy más országok könnyen megvásárolhatták őket, az Európai Bizottság elnöke saját Twitterén osztja meg, hogy előbb egyeztetett Amerikával, mint az uniós tagállamokkal. A posztja ráadásul csaknem teljes korábbi szankciós narratívájának ellentmond.

A háború kitörése és az energiaválságot mélyítő szankciós politika következményeként egyre nagyobb hátrányba kerül az európai gazdaság, amely több területen már korábban is csak cammogott az Egyesült Államok mögött. A Magyar Nemzetnek Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője világított rá a részletekre.

Hirdetés

– A korábbinál jóval magasabb energiaárak miatt az Európai Unió versenyképességi hátránya tovább erősödik, különösen az Egyesült Államokkal szemben. A tengerentúli országban 2022-ben átlagosan mintegy hatoda volt a földgáz ára az európainak, és hosszabb távon is három-négyszeres különbség várható, de nem Európa javára – mondta lapunknak Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője. A szakértő emlékeztetett: a kormányok Európa-szerte 768 milliárd eurót különítettek el a háztartások és a vállalatok energiaköltségeinek támogatására 2021 szeptembere és 2023 januárja között. Mindez azonban a strukturálisan magas energiaárakból keletkezett hátrányt nem tudja orvosolni. Számos európai szinten is meghatározó német nagyvállalat, köztük a Volkswagen és a BASF is jelezte: ha Európa nem tud versenyképes energiaellátási alternatívát kínálni, kénytelenek lesznek jobb esetben leállítani az új európai beruházásokat, rosszabb esetben pedig teljesen elhagyni a kontinenst.

A gépjármű-támogatások és az adójóváírások igénybevételéhez az elektromos járművek végső összeszerelésének Észak-Amerikában kell történnie. Továbbá az akkumulátor-alkatrészek értékének ötven százalékát Észak-Amerikában kell előállítani vagy gyártani. Kitétel, hogy a felhasznált kritikus ásványi anyagok értékének negyven százalékát belföldön vagy olyan országban kell kitermelni, feldolgozni, újrahasznosítani, amellyel az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Mindkettő feltétel esetében a minimális százalékos arány évente növekszik.

AJÁNLÓ

Európa eltűnhet a történelem süllyesztőjében + videó

Szintet lépett az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi háború.

Santo Martin hangsúlyozta, hogy az érintett vállalatok áttelepülésének esélye valós, azonban még folynak a tárgyalások Brüsszel és Washington között arról, hogy Európa is Kanadához és Mexikóhoz hasonlóan mentességet kapjon a kritériumok alól. Ezzel együtt az Egyesült Államok minden olyan vállalatot elcsábíthat, amelyek zöldtechnológiák fejlesztésével és gyártásával foglalkozik, beleértve az elektromos járműipart, az alkatrészgyártással és az összeszereléssel együtt.  

Az elemzőnek feltettük azt a kérdést is, hogy milyen területeken marad el egyre inkább Európa versenyképessége Amerika, valamint az ázsiai gazdaságok mögött.

A McKinsey friss kutatása szerint a vizsgált európai nagyvállalatok negyven százalékkal lassabban növekednek, és negyven százalékkal kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre (K+F) a mintában szereplő amerikai társaikhoz képest. Ezen belül is elsősorban az informatikai szektor és a gyógyszeripar a felelős a növekedési lemaradás hatvan százalékáért, a K+F hátránynak pedig a 75 százalékáért.

– Európának egyszerre kell megküzdenie a strukturálisan magasabb energiaárakkal, miközben az eddigi szabadkereskedelmi rendszerek a felbomlás jeleit mutatják és a világ az ideológiai blokkok kialakulása felé halad. Ez veszélyezteti piacainkat, ellátási láncainkat, miközben két, a technológiai versenyben riválisnak számító gazdasági térséggel, az Egyesült Államokkal és a Távol-Kelettel szemben kell helyt állni. Márpedig versenytársaink jelenleg sikeresebben ültetik át a tudást piacképes termékekbe, miközben földrajzi adottságaik miatt képesek megküzdeni a tervezettnél jóval gyorsabb zöldátállás buktatóival is – tette hozzá a vezető elemző.