tóth gabi
Változatlan erővel tombol a háború.
Robbanások történtek Kijevben, Harkovban, Dnyipropetrovszkban és Ukrajna más városaiban, és az egész országban kikapcsolták az áramellátást – tájékoztattak szerda reggel a a helyi hatóságok.
„Harkovban hallani lehet a robbanások hangját” – írta a város polgármestere, Igor Terekhov a Telegram csatornáján.
Kicsit később az Obshchestvennoe TV-csatorna új robbanássorozatról számolt be. A harkovi regionális katonai közigazgatás vezetője, Oleg Szinegubov szerint több tűz is keletkezett a városban.
Kijevben helyi idő szerint éjfél körül robbanásokat hallottak, de robbanásokat jelentettek az ukrán fegyveres erők által ellenőrzött Zaporozhyében is.
Délelőtt robbanások dörögtek Dnyipropetrovszkban, Krivoj Rogban és Kremencsugban is, valamint az Ivano-Frankivszk régióban található Burshtyn városában, ahol egy hőerőmű is található.
Mint Szergej Lebegyev, az oroszbarát Nyikolajev ellenállás koordinátora a RIA Novosztyinak elmondta, a dnyipropetrovszki régióban egy zelenodolszki hőerőműben csapást mértek, és ott erős tűz keletkezett. Harkov több kerületében a robbanások után kikapcsolták a fűtést – tette hozzá.
Az ukrán digitális átalakulás minisztériumának online térképe szerint 6 óra 43 perckor légiriadót jelentettek be az egész országban.
Egy ember meghalt, tizennégyen pedig megsebesültek kedden, amikor ballisztikus rakéta csapódott be egy lakótömbbe az Ukrajna középső részén fekvő Krivij Rihben – közölték helyi tisztségviselők.
Olekszandr Vilkul, a város katonai közigazgatásának vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy egy négyszintes, 32 lakásos épületbe csapódott a rakéta. Szerhij Liszak, a megye kormányzója közölte, hogy egy embert, akinek a testét a romok alól emelték ki, a mentőknek nem sikerült újraéleszteniük. „Míg a világ más országai a karácsonyt ünneplik, az ukránok továbbra is szenvednek a vég nélküli orosz támadásoktól” – írta a Telegramon Dmitro Lubinec emberi jogi ombudsman.
Szerhij Liszak több mint két órával a támadás után azt írta, hogy még mindig lehetnek áldozatok a romok alatt. A rendőrség szerint tizennégyen sebesültek meg, közöttük egy gyermek. Krivij Rih, amely Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosa, acéliparáról ismert, a háború előtt több mint 600 ezer lakosa volt, és mintegy 80 kilométernyire fekszik a frontvonaltól.
Ukrán drónok épületeket rongáltak meg és evakuálásra kényszerítették a hatóságokat Kazanyban, az ukrán határtól mintegy ezer kilométerre fekvő közép-oroszországi városban – közölték helyi tisztviselők, hozzátéve, eddig nem érkezett jelentés áldozatokról.
„Ma Kazanyt hatalmas dróntámadás érte” – közölte a várost magában foglaló Tatár Köztársaság vezetője, Rusztam Minnihanov a Telegramon üzenetküldő alkalmazáson. „Ha korábban ipari vállalatokat támadtak, most az ellenség reggelente civileket támad, közvetlenül az otthonaikban” – írta.
A helyi hatóságok szerint néhány lakost evakuáltak, de számuk nem ismert. A kazanyi városháza közölte, hogy a támadások több városrészben tüzeket okoztak, és a tűzoltóság a helyszínen van. A közösségi oldalakon és az orosz médiában közzétett videókon látható, amint a drónok magas épületeknek csapódnak.
Rusztam Minnihanov sajtóirodája közölte, hogy nyolc drónt regisztráltak. Az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta Ukrajnát, hogy „polgári infrastruktúrát” vett célba Kazanyban. A tárca közölte, hogy hat drónt semlegesítettek vagy megsemmisítettek, de nem közölte a teljes számot, és azt sem, hogy az eszközök közül bármelyik eltalálta-e célpontját.
A Volga partján fekvő Kazanyt többször érte ukrán dróntámadás, ezek az eszközök főképpen a hadsereghez kapcsolódó ipari létesítményeket célozták. A város Moszkvától mintegy 700 kilométerre keletre fekszik.
Az Oroszországi Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség (Roszaviacija) szerint szombat reggel ideiglenesen leállt a légi forgalom a kazanyi repülőtéren. A tatárföldi köztársaság Telegram-csatornáján közölte, hogy az ünnepi szezonra való tekintettel biztonsági okokból lemondták a hétvége minden nagyobb nyilvános rendezvényét.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetési pontjára, a Neptun rakétarendszereket és a sorozatvetőből indított Vilha cirkálórakétákat gyártó kijevi Lucs tervezőirodára, valamint a Patriot légvédelmi rakétarendszer állásaira mért csoportos csapást nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel az orosz hadsereg – közölte a moszkvai védelmi minisztérium.
A tárca szerint ez arra volt válasz, hogy az ukrán fegyveres erők szerdán megtámadtak egy olajfinomítót a rosztovi régióban. A Kombinat Kamenszkij vállalat ellen hat ATACMS rakétát és négy brit Storm Shadow manőverező repülőgépet vetettek be. A hivatalos tájékoztatás szerint az orosz légvédelem az összes ATACMS-t lelőtte, és hármat a cirkáló rakéták közül is, egy irányzékát vesztett Storm Shadow azonban az üzem területén csapódott be, megrongálva egy műszaki épületet.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az SZBU-központot pénteken ért csapás következtében
Lebegyev szerint a támadást követően az ukrán fővárosban a szolgálat szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tart, autókat és városi közlekedési eszközölet állít meg, telefonokat ellenőriz és igazoltat.
„A kijeviek azt írják, hogy a katonaság és a városvezetés körében hisztéria tört ki” – állítja Lebegyev.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a történtekkel kapcsolatban emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetésére, miszerint Moszkva minden – Oroszország belsejét érő – csapásra válaszolni fog. Azzal kapcsolatban, hogy csütörtöki évértékelő sajtóértekezletén Putyin egyfajta technikai párbajt javasolt az Oresnyik hiperszonikus rakéta és a nyugati légvédelem között, a szóvivő elmondta, hogy ez az új orosz rakéta sebezhetőségére vonatkozó kérdésre adott válasz volt.
„Ez nem az ő kezdeményezése volt, arra kérték, hogy magyarázza el [a rakéta] lehetséges sebezhető pontjait, ezért az elnök, ahogy általában szokta, eléggé részletesen beszélt arról, hogyan működik ez a rakéta, mennyire sebezhetetlen a meglévő légvédelmi rendszerek részéről” – mondta.
katonai repülőterek infrastruktúrájára, dróngyártó műhelyekre, egy katonai vonatszerelvényre kirakodás közben, továbbá az ukrán hadsereg és külföldi „zsoldosok” telepítési helyeire.
Az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, 105 ellentámadást vert vissza, és tíz települést foglalt el. A moszkvai összegzés szerint a nevezett időszakban több mint 13 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 59 pedig megadta magát.
A moszkvai védelmi tárca az elmúlt nap során az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 17 tábori lőszerraktárt, egy MiG-29-es harci repülőgépet, egy amerikai HIMARS sorozatvetőt, az amerikai Patriot légvédelmi rendszer négy indítóállását, 18 harckocsit – köztük egy német Leopardot – és 120 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Neptun nagy hatótávolságú irányított rakétát, hat ATACMS műveleti-harcászati rakétát, négy brit Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, négy francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 18 rakétáját, továbbá 519 repülőgép típusú drónt. Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 650 repülőgépet vesztettek.
Kurszk megyében az orosz tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán több mint 350 katonát, továbbá három harckocsit és 14 egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig több mint 42 440 embert, 248 harckocsit, 187 gyalogsági harcjárművet, 128 páncélozott személyszállító járművet, 1301 páncélozott harcjárművet, 1258 gépkocsit, 323 tüzérségi löveget és 42 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy eljárást indított Annabel Jorgensen dán állampolgár ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy terrorista és zsoldostevékenységet folytatott az oroszországi Kuszk megyében. A hatóság szerint Jorgensen a lakosság megfélemlítésére bűncselekményeket követett el civilek ellen.