Sok olasz manipuláltnak tartja az Ukrajnából érkező híreket

Számos olasz hiszi úgy, hogy manipulálják az Ukrajnából érkező információkat az olasz médiumok, illetve a kijevi hatóságok egyaránt – derül ki a La Repubblica című olasz napilap által kedden ismertetett közvélemény-kutatásból.

Eszerint a megkérdezettek 46 százaléka gondolja úgy, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos olaszországi információk nagy része manipulált és torzított.

A felmérés szerint a megkérdezettek 23 százaléka úgy véli, hogy az orosz hadsereg által elkövetett állítólagos háborús bűnökről közzétett információkat és felvételeket az ukrán kormány rendezte meg.

Az intézet a pártállás függvényében is vizsgálta a válaszokat, és arra az eredményre jutott, hogy

a leggyanakvóbbak a radikális jobboldali pártok párthívei.

Az Olasz Testvérek (FdI) szimpatizánsai közül a megkérdezettek hatvan százaléka gondolja, hogy az ukrajnai háborúról szóló információk legnagyobb része manipulált és torzított, míg 29 százalékuk kételkedik az orosz hadsereg által elkövetett állítólagos háborús bűnökről közzétett információk és felvételek hitelességében, és gondolja azt, hogy az ukrán kormány által megrendezett jelenetekről van szó.

A másik jobboldali párt, a Matteo Salvini vezette Liga szimpatizánsai körében ez az arány 55 és 28 százalék, míg a balközép Demokrata Párt (PD) híveinek 28 százaléka vélte úgy, hogy az információkat manipulálják, s 12 százalékuk kételkedett abban, hogy az orosz katonák háborús bűnöket követtek el.

Oroszország kiutasította a moszkvai osztrák nagykövetség négy munkatársát

A moszkvai osztrák nagykövetség négy tisztviselőjének kiutasítását jelentette be kedden az orosz külügyminisztérium.

A tárca bekérette az osztrák nagykövetet, akinél határozott tiltakozását jelentette be amiatt, hogy Bécs korábban „megalapozatlanul” nemkívánatos személlyé nyilvánított négy orosz diplomatát. Moszkva szerint ez a barátságtalan lépés súlyos kárt okoz mind a kétoldalú kapcsolatoknak, mind Ausztria nemzetközi megítélésének.

A misszióvezetővel közölték, hogy nagykövetsége négy munkatársának legkésőbb április 24-én kell elhagyniuk Oroszországot.

Oroszország bécsi nagykövete korábban azt hangoztatta, hogy a kiutasított orosz diplomaták illegális tevékenységére semmilyen bizonyítékot nem szolgáltattak.
Moszkva kedden holland és belga diplomatákat is kiutasított, orosz külügyi alkalmazottak nemkívánatos személlyé nyilvánítására reagálva.

Német kancellár: Putyin „viseli a felelősséget” az Ukrajnában elkövetett „háborús bűnökért”

Az orosz invázió a nemzetközi jog kirívó megsértése és a több ezer civil halála Ukrajnában „háborús bűncselekmény, amelyért az orosz elnök viseli a felelősséget– jelentette ki a német kancellár.

Olaf Scholz egyúttal kifejezte „mély fájdalmát” az áldozatok halála miatt, és „nagy haragját” az orosz elnök iránt és „az értelmetlen háború” miatt. Elmondta, hogy az amerikai elnökkel és európai kollégáival folytatott videótanácskozáson mindenki „teljes szolidaritását és támogatását fejezte ki” Ukrajnának.

A német kancellár kiemelte, hogy fontos feladat a háború más országokra történő átterjedésének megakadályozása. Ugyanakkor megismételte, hogy a NATO „nem avatkozik be közvetlenül a háborúba”.

Berlin mostanáig elutasította, hogy - Volodimir Zelenszkij ukrán elnök követelésére - nehézfegyverzetet küldjön Ukrajnába, s Németországból eddig csakis védekezésre alkalmas fegyvereket szállítottak.

A sajtóértekezleten a fegyverszállításokat firtató újságírói kérdésekre a kancellár nem adott választ, s megismételte, hogy a fegyverszállításokra vonatkozó döntést a szövetségesekkel szorosan együttműködve hozták meg. 

Kijelentette, hogy a Bundeswehrnek (a német haderőnek) nincs tartalékban olyan fegyvere, amelyet átadhatna Ukrajnának.

A német kormány egyébként a múlt pénteken jelentette be, hogy több, mint egymilliárd eurós katonai segélyt biztosít Ukrajnának, azt azonban nem részletezte, hogy ezt az összeget mikor folyósítják, és mire fordítják. 

A kancellár a keddi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Berlin egyeztet Kijevvel, hogy mire van szüksége. Scholz tankelhárító fegyvereket, légvédelmi felszereléseket, lőszereket említett mint lehetséges fegyver-szállítmányokat, hangsúlyozva, hogy a Bundeswehr tartalékai végesek.

A magyar nagykövetség is visszatér Kijevbe – erről beszélt Kiss Rajmund, az MCC diplomáciai műhelyvezetője, a Hírtv Háború Ukrajnában című műsorában. Az egykori diplomata arra reagált, hogy az orosz erők kivonulása után Olaszország bejelentette, hogy hétfőtől újra nyitja külképviseletét az ukrán fővárosban, a cseh nagykövetség pedig már el is kezdte a munkát. Kiss Rajmund elmondta, 

az ukrán külügyminisztérium levélben kérte az egyes országokat arra, hogy telepítsék vissza a követségeiket Kijevbe.

Katonai szakértők szerint a diplomaták visszatérése egyfajta garancia arra, hogy nem éri újabb orosz támadás a fővárost. 

Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő azt mondta, hasonló lépések előtt a háborúzó felek és az érintett országok is egyeztetnek, ami biztosítja azt, hogy a diplomaták biztonságban dolgozhatnak majd Kijevben. A magyar nagykövetséget március 3-án tette át székhelyét a fővárosból Lembergbe.

Bejelentette a mariupoli Azovsztal acélmű ostromát a donyecki „milícia”

Bejelentette a még ukrán kézen lévő mariupoli Azovsztal vas- és acélmű „részleges ostromának” megkezdését és az objektum területére történő behatolást a donyecki „népi milícia”, miközben az orosz védelmi tárca délig adott haladékot a védőknek a fegyverletétel bejelentésére.

Eduard Baszurin, a szakadár donyecki „népköztársaság” katonai szóvivője közölte, hogy az acélmű területére behatolt rohamegységeket az orosz légierő és a tüzérség támogatja, valamint reményét fejezte ki, hogy a létesítményt védő egységek megadják magukat.

Gyenyisz Pusilin, a Moszkva által függetlennek elismert donyecki entitás vezetője a Szolivjov.Live online csatornának nyilatkozva kijelentette, hogy nem bizonyosodott be az a feltevés, miszerint az objektumban civilek vannak.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője az orosz védelmi minisztérium nevében megadásra szólította fel az Azovsztalban körülzárt katonákat, gárdistákat és zsoldosokat. Az általa felajánlott menetrend szerint a védőknek helyi idő szerint délben be kell szüntetniük a tüzet, le kell tenniük a fegyvert, majd délután kettő és négy között el kell hagyniuk a létesítményt. 

Mizincev felszólította őket, hogy ne harcoljanak a „nácizmus” eszméiért. 

Kijelentette, hogy az orosz fél garantálja számukra az életük megóvását és a genfi egyezmény valamennyi, a hadifoglyokkal történő bánásmódra vonatkozó normájának betartását, ahogy ez azon ukrán katonák esetében is történt, akik korábban megadták magukat Mariupolban.

Korábban Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy az Azovsztalban, amely alatt egy hétszintes folyosórendszer húzódik, több mint 2500 fegyveres, köztük az Azov nacionalista ezred tagjai és külföldi zsoldosok tartózkodnak. Az orosz hadsereg előzőleg azt ajánlotta nekik, hogy vasárnap délelőtt tegyék le a fegyvert, amit nem tettek meg. Orosz katonai források szerint az Azov fegyveresei kivégzéssel fenyegették meg a megadás híveit. Konasenkov a kedd délelőtti hadijelentést ismertetve közölte, hogy 

az orosz légierő repülőgépei 60 ukrán katonai létesítményre mértek csapást, megsemmisítve két olyan raktárt, amelyben a Tocska-U taktikai rakéták robbanótölteteit tárolták, valamint három harcálláspontot. 

A tábornok szerint a Tocska-U-robbanófejeket Cservona Poljana és Balaklija területén semmisítették meg. Az orosz rakétacsapatok és a tüzérség 1260 ukrán katonai létesítményre mértek csapást, köztük 25 parancsnoki állásra Mikolajiv és Kirovszk térségében, a légvédelem pedig lelőtt egy MiG–29-es vadászgépet, két Tocska-U rakétát és négy drónt. A vezérőrnagy azt mondta, hogy az ukrán erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 487 drónt, 252 föld-levegő rakétarendszert, 2 353 harckocsit és páncélozott harcjármű, 256 rakéta-sorozatvetőt, 1 014 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2 208 speciális katonai járművet veszítettek.

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója kedd reggel a Telegramon közölte, hogy a határhoz közeli Golovcsino falut Ukrajna felől tűz alá vették, aminek következtében három helyi lakos megsebesült és harminc házban károk keletkeztek. Baszurin szóvivő, aki egyben a donyecki milícia parancsnokhelyettese, arról tett bejelentést, hogy a „népköztársaság” az elmúlt nap folyamán több mint 200 ukrán belövést kapott, amely következtében 18 ember, köztük egy gyerek megsérült.

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán erők civilekre mértek csapást rakéta-sorozatvetővel a Zaporizzsja megyei Polohi faluban. Az orosz ellenőrzés alatt álló településen egy idős asszony megsebesült, több ház pedig megsemmisült. Az oroszországi Rosztov megye határőrsége közölte, hogy az elmúlt egy nap alatt több mint 13 és fél ezer menekült érkezett a Donyec-medencéből. Mizincev egyébként kedden arra figyelmeztetett, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) provokációra készül Odessza megyében, és ennek nyomán az orosz hadsereget szándékozik megvádolni háborús bűnök elkövetésével. A „megbízható értesülésekre” hivatkozó tábornok szerint orosz egyenruhát öltött provokatőrök arra készülnek, hogy kamerák előtt demonstratívan tüzet nyissanak polgári lakosokra.