tóth gabi
Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a háztartások jövedelmének reálértéke. Több pénz jut a családoknak.
Több pénz jut a családoknak, folytatódik a reálkeresetek növekedése. Tavaly mintegy 9-10 százalék közötti volt az átlagos reálbér-növekedés Magyarországon, és 2025-ben várhatóan folytatódik a magyar keresetek felzárkózása az uniós átlaghoz. Az EU és az OECD szerint is nőtt hazánkban a családok jövedelmének reálértéke, cáfolva azt az állítást, hogy leszakadóban van a magyar gazdaság, elszegényednek az emberek.
Az Eustat szerint 2010 és 2023 között Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben a családok egy főre eső, rendelkezésre álló jövedelmének vásárlóértéke. 2023-ban 77 százalékkal tudtak többet vásárolni, mint 2010-ben.
A volt kelet-európai államok közül pedig Magyarországon és Csehországon a legkedvezőbb a szegénység-kockázati mutató - írta Facebook-bejegyzésében Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
A Mandiner az Európai Szakszervezeti Szövetség adataira hivatkozva azt írja, hogy az európai országok közül Magyarországon a kilencedik legalacsonyabb azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik ki vannak téve a szegénység kockázatának. Noha a magyar minimálbér bruttó összege valóban az egyik legalacsonyabb az unióban, a minimálbéres munkavállalók száma is jóval alacsonyabb, mint a legtöbb országban. Romániában és Lengyelországban sokkal többen dolgoznak a kötelező legkisebb munkabérért, hazánkhoz képest ezért is jóval magasabb azoknak a dolgozóknak az aránya, akik keresetük mellett is a szegénységi küszöb alatt élnek.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn egy grafikont osztott meg közösségi oldalán, melyből kiderült, hogy az OECD szerint Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a háztartások rendelkezésére álló jövedelmének reálértéke 2019 év végétől 2024 második fél évéig. Magyarország mögött a második helyen Lengyelország áll, míg a harmadik helyen Szlovénia foglal helyet.
Persze egy dolog a statisztikai mutatók nézegetése, a másik pedig az, hogy mennyi pénz érkezik a családok számlájára. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 októberében a bruttó átlagkereset 637 ezer forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy októberben tovább folytatódott a bérek dinamikus növekedése, az előző év azonos időszakához képest a bruttó átlagkereset több mint 72 ezer forinttal, azaz közel 13 százalékkal emelkedett.
A reálbérnövekedés mértéke pedig 9,4 százalékot tett ki az előző év azonos időszakához képest.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése azt vetíti előre, hogy a 9-10% körüli reálbér-növekedés fennmaradhatott 2024 utolsó hónapjaiban. A Pénzügyminisztérium a 2025-ös költségvetési tervezetben 2025-ben 8,7%-os bruttó átlagkereset-növekedést vár, mely 5,3%-os nettó reálbér-növekedéssel párosul.
A KSH szerint a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 423 800, a kedvezményeket figyelembe véve 438 900 forint volt októberben. A kedvezmények figyelembevételével számított medián nettó kereset 366 000 forint volt.
Mivel 2025 elején a minimálbér 9%-kal, a garantált bérminimum 7%-kal nőtt, ez a magasabb bérkategóriákban is további emelkedést vonz maga után. Ezt támogatja, hogy az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében a kormány 4000 milliárd forintot mozgósít, ezen belül 2600 milliárdot a családoknak, 1400 milliárdot a kis- és középvállalatoknak.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése két fő irányra összpontosít: a bérek növelésére a kkv-k fejlesztésével és a lakhatási válság enyhítésére az építőipar élénkítésén keresztül. Az intézkedések célja, hogy ezekkel az átfogó lépésekkel a kormány erősítse a gazdasági növekedést, hogy jövőre a 3–6 százalékos sávba kerüljön a GDP-növekedés.
"Új szövetséget ajánlunk a családoknak és a vállalkozásoknak. A gazdasági fordulatot csak együtt tudjuk megcsinálni!”