Zelenszkij aggódik, már csak Trump béketeremtésében bízhat

Zelenszkij ukrán elnök a minap újabb offenzívát jelentette be a kurszki régióban, de a hírek szerint az offenzíva befulladt, az oroszok pedig újabb ukrán területeket vonnak ellenőrzés alá. Az ukrán elnök egy vasárnap megjelent interjúban már arról nyilatkozott, hogy Donald Trump békét teremthet, és biztonsági garanciák fejében nem ragaszkodna a megszállt területek visszaszerzéséhez.

Zelenszkij már elfogadná a területi veszteségeket

Kijevi sajtóértesülések szerint Oroszország tavaly csaknem 3600 négyzetkilométernyi ukrán területet hódított meg – írja a Tagesschau. Ukrajna novemberben szenvedte el a legnagyobb, 610 négyzetkilométeres területi veszteséget, amikor az oroszok naponta körülbelül 20 négyzetkilométert foglaltak el – jelentette a Military katonai blog a Deepstate térképeire hivatkozva. A 2024-es veszteségek többszörösei az előző évinek. Feltűnő, hogy Kijev területi veszteségei jelentősen megnövekedtek saját nyári offenzívája és a nyugat-oroszországi Kurszk régióba való betörése után.
Az ukrán elnök egy vasárnap megjelent amerikai podcastban  arról nyilatkozott, hogy szerinte hogyan lehetne lezárni a háborút.

Zelenszkij egy tűzszünet előtt "erős Ukrajnát" akar látni biztonsági garanciákkal, beleértve a "részleges NATO-tagságot". Az ukrán elnök a biztonsági garanciákhoz sorolta azt is, hogy Ukrajna kapjon komoly nagyságrendű fegyvercsomagot, amelyet "nem használna fel, ha a tűzszünet működik". A fegyvercsomaggal kapcsolatban arról beszélt, hogy írásban létezik erre egy nem nyilvános terv, de Donald Trump ismerheti. Az ukrán elnök a szankciókkal kapcsolatban utalt arra, hogy ennek az orosz energiahordozókra kellene vonatkozniuk. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna NATO-ba való integrációja elképzelhető-e úgy, hogy az nem vonatkozik az öt kelet-ukrajnai régióra, azt mondta, hogy "a NATO Ukrajnának csak azon a területein cselekedhetne, amelyek ukrán ellenőrzés alatt állnak, és erről létrejöhet egy alku".

Volodimir Zelenszkij szerint az „erős” Donald Trump béketárgyalásokra kényszerítheti Oroszországot, és véget vethet az ukrajnai háborúnak. Trump a választási kampány során bejelentette, hogy hivatalba lépése után „24 órán belül” helyreállítja a békét Ukrajnában. Ezt szkepticizmussal fogadták Ukrajnában: Kijev attól tart, hogy az ország számára kedvezőtlen megállapodásra kényszeríthetik.
Ennek ellenére Zelenszkij most tele volt Trump dicséretével. „Nagyon számítok rá, és hiszem, hogy népünk valóban számít rá, hogy legyen elég hatalma ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon Putyinra” – mondta az ukrán elnök.

Joe Biden amerikai elnök újabb 500 millió dollár értékű katonai segélycsomagot küld Ukrajnába. Donald Trump megválasztása után a Biden-adminisztráció rekordsebességre kapcsolt a támogatások küldésével, az újabb csomagot a tegnapi ramsteini találkozón jelentették be. Bidenék versenyt futnak az idővel, sajtóértesülések szerint még közel négymilliárd dollár Ukrajnába küldésére van jogosultságuk. Az elnöki ciklusból hátramaradó néhány nap már valószínűleg nem lesz elegendő, hogy továbbítsák a forrásokat, így azok Trump ellenőrzése alá fognak kerülni.

Decemberben több bejelentéssel már további hatmilliárd dollárt biztosítottak a háborút vívó országnak, de úgy tűnik, alig tíz nappal Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépése előtt sem állt le a támogatás.

A Biden-adminisztráció védelmi minisztere, Lloyd Austin csütörtök jelentette be az újabb 500 millió dolláros támogatást a németországi Ramstein légibázison, ahol azért gyűltek össze Ukrajna szövetségesei, hogy megvitassák a katonai segítségnyújtás jövőjét.

A fegyvercsomag a következő elemekből áll:

• AIM–7, RIM–7 és AIM–9M légvédelmi rakéták,
• levegő-föld rakéták,
• kiegészítő felszerelés az F–16-osokhoz,
• páncélozott hídrendszerek,
• biztonsági kommunikációs berendezések,
• kézifegyverek és lőszerek,
• pótalkatrészek, támogató berendezések, szerviz, kiképzés és szállítás.

Azóta, hogy Trump novemberben győzelmet aratott a választásokon, nem hívták össze a csoport teljes körű találkozóját. A laza szövetséget — amelyet Ramstein-formátumnak is neveznek a légibázis után, ahol általában ülésezik — az amerikai védelmi minisztériuma irányítja. Életre hívása óta ez a legfőbb eszköz a nyugati katonai támogatás koordinálásában. A hamarosan leköszönő védelmi miniszter a következő szavakkal búcsúzott az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport nevű testület találkozóján:

„Ahogyan azt már 2022 áprilisában, az első találkozónkon, itt Ramsteinben is mondtam, Putyin háborúja kihívás a szabad embereknek, legyenek bárhol. És mindannyiunk érdeke, hogy az autokraták ne tudják birodalmi ambícióikat a szabad és szuverén népek alapvető jogai elé helyezni. Ukrajna jogos önvédelmi háborút folytat, és ez korunk egyik nagy ügye. Életem egyik legnagyobb megtiszteltetése volt, hogy én elnökölhettem ezt a kapcsolattartó csoportot.”

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter egy Ukrajnának nyújtott korábbi katonai segély részleteit ismerteti a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón 2024. április 26-án (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

A média többsége úgy értesült, hogy ez volt a Biden-adminisztráció utolsó segélycsomagja Ukrajnának. Sajtóértesülések szerint az 500 millió dolláros katonai segély után még mindig további 3,8 milliárd dollárnyi Kijevnek szánt támogatás marad felhasználatlanul az úgynevezett PDA-programból. A Fehér Ház korábbi ígérete szerint Biden hivatali idejének végéig a teljes összeget elköltik. Több forrás szerint Washington ezt nem fogja tudni megtenni.

A Pentagon megerősítette, hogy ezek a pénzeszközök Donald Trump január 20-i beiktatása után átkerülnek az új elnök irányítása alá.
 Jelenleg körülbelül 900-950 ezer ember „van kivonva a mozgósítás alól” Ukrajnában – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteken a parlamentben, a kormánykérdések órájában.

A miniszterelnök szerint ez a szám elfogadható, régóta rögzített, és nem befolyásolja azokat a mozgósítási folyamatokat, amelyekre a vezérkarnak és a védelmi tárcának szüksége van. Az ukrán jogszabályok szerint bizonyos vállalatok igényt tarthatnak meghatározott számú munkavállalóra, akik mentesülnek a katonai szolgálat alól.

Az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint Smihal elmondta, hogy az ukrajnai szénkészletek húszéves rekordmennyiséget értek el, jelenleg megközelítőleg 3 millió tonnát tesznek ki.

Az országos rendőrség közzétette, hogy nagyszabású műveletet indítottak hadköteles korú férfiak külföldre csempészését végző illegális csatornák feltárására, aminek keretében már több mint 600 házkutatást tartottak országszerte. A rendőrség szerint az embercsempészek több száz hadkötelesnek segítettek átkelni az ukrán határokon. A vizsgálat Ukrajna minden régiójára kiterjed, a rendfenntartó tisztviselők hozzátették, hogy a különleges művelet részleteit az összes nyomozati intézkedés befejezése után hozzák nyilvánosságra.

Ivan Fedorov, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye kormányzója egy tévéműsorban elmondta, hogy a Zaporizzsja város ellen szerdán végrehajtott orosz légitámadásban 13-an haltak meg, a sebesültek száma elérte a 123-at. Szavai szerint 66 embert ápolnak kórházban, közülük 11 állapota súlyos. A kormányzó kiemelte, hogy ez volt az egyidejűleg legtöbb civil áldozatot követelő orosz támadás a város ellen a csaknem három éve tartó háború alatt. Elmondta, hogy azért lett ilyen sok áldozat, mert az orosz hadsereg a csúcsforgalom időszakában mért csapást a városra irányított légibombákkal, amikor a lakosok épp munkából hazatérőben voltak. Két kisbusz megsemmisült a támadásban, utasok vesztették életüket, két ember pedig meghalt a robbanás helye mellett elhaladó villamosban.

Vjacseszlav Csausz, az északi Csernyihiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy Oroszország pénteken drónokkal támadta meg a régiónak az orosz határhoz közeli részét, a támadásban egy nő sebesült meg.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a haditengerészettel együttműködésben péntekre virradó éjjel végrehajtott támadásban Neptun rakétával eltalált egy orosz lőszer- és drónraktárt az oroszországi rosztovi részióban lévő Csaltir falunál – közölték az ukrán fegyveres erőknél az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

Az ukrán légierő parancsnoksága arról adott hírt, hogy az orosz erők az éjjel 72 Sahíd csapásmérő és más típusú drónnal és különféle csalidrónokkal támadták meg Ukrajnát. A légvédelem 33 drónt lőtt le, 34 ellenséges csalidrónnak nyoma veszett, illetve ezek közül egy visszafordult Oroszország irányába. A kijevi katonai vezetés legfrissebb, pénteki összesítése szerint Oroszország ukrajnai embervesztesége megközelítette a 805 ezret, csütörtökön az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, 23 tüzérségi és három légvédelmi fegyvert, valamint 71 drónt.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban a teljes frontvonalon 161 összecsapást rögzítettek, az oroszok 71 alkalommal rohamoztak a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében, az oroszországi kurszki területen pedig az ukrán csapatok 24 orosz támadást vertek vissza.