Netanjahu: Iránnak nem lesz atomfegyvere!

"Az elmúlt 24 órában új játékszabályokat próbáltak kialakítani, amelyek számomra elfogadhatatlanok" - indokolta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök közel egy nap hallgatás után, egy előre rögzített felvételről sugárzott, újságírói kérdések nélküli beszédben a legújabb iráni-izraeli harcokat.

Az izraeli kormányfő beszédet intézett az ország lakosságához a vasárnap este kezdődött újabb összecsapások lezárásakor, miután Irán számos ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre.

Előzőleg Donald Trump amerikai elnök nyomására Jeruzsálemben döntés született az Irán elleni támadások leállításáról, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Izrael nem fogja beszüntetni hadműveleteit Dél-Libanonban az Iránt támogató, síita Hezbollah terrorszervezet ellen.

"Egy éve történelmi megelőző csapást mértünk Irán azon tervére, hogy atomfegyverekkel megsemmisítsen bennünket. Ezt a közvetlen fenyegetést elhárítottuk, és megsemmisítettük a zsarnokot, Hameneit"

- kezdte beszédét Netanjahu a korábbi események felidézésével, Ali Hamenei ajatollah, legfelsőbb iráni vezető likvidálásával.

"Ha nem léptünk volna fel ilyen erővel, ma nem lennénk itt. Újra kijelentem: Iránnak nem lesz atomfegyvere" - folytatta a kormányfő.

"A Hezbollah azt tervezte, hogy betör Galileába, és százötvenezer rakétával és lövedékkel fenyegeti Izrael polgárait. Megöltük (a Hezbollah-vezér) Naszrallahot, katonáink pedig megsemmisítik a terrorinfrastruktúrát a biztonsági övezetben, beleértve a Beaufort-hegység hatalmas, föld alatti létesítményeit is" - említette meg Izrael korábbi, libanoni katonai sikereit.

"Irán és a Hezbollah gyengébb, mint valaha, mi pedig erősebbek vagyunk, mint valaha. De a harc még nem ért véget. Az elmúlt 24 órában új játékszabályokat próbáltak kialakítani, amelyek számomra elfogadhatatlanok. Azt hitték, hogy Libanonból és Iránból lőhetnek Izraelre, mi pedig nem fogunk reagálni. Ez nem történt meg, és nem is fog megtörténni, amíg én vagyok hivatalban" - jelentette ki.

"Határozottan ragaszkodom ahhoz a jogunkhoz, hogy fellépjünk ellenségeink ellen. Amikor a Hezbollah Izrael területére lőtt, utasítottam az izraeli hadsereget (IDF-et), hogy támadja Bejrútot. Amikor Irán lőtt Izraelre, arra utasítottam az IDF-et, hogy katonai és gazdasági célpontokat támadjon Iránban."

Netanjahu kijelentette, hogy az iráni fronton elhallgattak a fegyverek, és hozzátette, hogy ha az iráni rezsim "elköveti azt a hibát, hogy ismét megtámad bennünket, erőteljes választ fog kapni".

Az izraeli miniszterelnök délután telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, s tárgyalásuk után egy magas rangú izraeli forrás megerősítette, hogy "Trump kérésére leállítjuk az Irán elleni támadásokat"-

Netanjahu beszéde előtt az iráni Forradalmi Gárda szintén bejelentette, hogy egyelőre felfüggeszti az Izrael elleni rakétatámadásokat, de figyelmeztetett, hogy amennyiben Izrael folytatja a libanoni támadásokat, beleértve az ország déli részét is, akkor "sokkal súlyosabb és keményebb lépések következnek".

Röviddel a közlemény megjelenése után Dél-Libanonból izraeli légicsapásokról számoltak be Türosz közelében. Ezzel egy időben légiriadót rendeltek el Felső-Galileában és Nyugat-Galileában a Libanonból érkező fenyegetések miatt.

"Minden iráni támadási kísérletet, amely Libanont és Iránt összekapcsolva próbálja célba venni Izraelt, ugyanolyan erőteljes válasz fog követni, mint amilyet vasárnap láthattak"

- mondta Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter, elutasítva Teherán figyelmeztetését.

"Dahíje sorsa ugyanaz, mint az északi településeké. Minden támadás az északi települések ellen támadást von maga után Dahíje ellen" - utalt Bejrút déli, Dahíje nevű negyedére, ahol a Hezbollah központjai találhatóak.

Izraelben a kormányon belül és az ellenzékből is hevesen bírálták Benjámin Netanjahu miniszterelnököt a Bejrút ellen meghirdetett légicsapás leállítása miatt. Később Netanjahu a harcok folytatását ígérte.

A bírálatokat követően Benjámin Netanjahu késő este közleményt adott ki, melyben a libanoni harcok folytatását ígérte.

"Ma este beszéltem (Donald) Trump (amerikai) elnökkel, és közöltem vele, hogy ha a Hezbollah nem hagy fel városaink és polgáraink támadásával, Izrael terrorista célpontokat fog támadni Bejrútban. Ez az álláspontunk továbbra is változatlan. Ezzel párhuzamosan az izraeli hadsereg a terveknek megfelelően folytatja műveleteit Dél-Libanonban" - írta a kormányfő.

Előzőleg Jeruzsálem lefújta a libanoni síita Hezbollah bejrúti főhadiszállása ellen indított légitámadását, miután Trump hétfőn hosszan beszélt telefonon az izraeli miniszterelnökkel. Az izraeli kormányfő korábban videóüzenetben jelentette be, hogy utasítást adott a hadseregnek a bejrúti Dahíje negyed elleni csapásra.

Jaír Lapíd, a parlamenti ellenzék vezére a támadás lefújása után azt írta az X-en, hogy "ez már a teljes alárendeltség állapota".

"Ez egy olyan kormány, amely elveszítette az izraeli szuverenitás feletti ellenőrzést. Káosz mindenütt. Vissza fogjuk adni Izrael polgárainak a biztonságot" - fogalmazott Naftali Bennet korábbi miniszterelnök szintén az X-en.

Avigdor Lieberman, az ellenzéki Izrael a Hazánk párt elnöke azt írta Netanjahuról, hogy "ez nem miniszterelnök, ez egy bábu".

"Izraelnek még nem volt olyan miniszterelnöke, aki ennyire megadó módon fogadott volna el egy nyilvánvalóan észszerűtlen követelést. A Hezbollah ellenség a Dahíje negyedben, Baalbekben és mindenütt, ahol jelen van. Csapást kell mérni rá, nem pedig megkötni a hadsereg kezét" - írta a volt vezérkari főnök, az ellenzéki Egyenesen párt elnöke, Gadi Ejzenkot. Hozzátette: "ne meséljenek történeteket arról, hogy ennek köze van az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokhoz. Libanon itt van a szomszédban, Metula támadás alatt áll, izraeli települések kiürülnek. Ez elfogadhatatlan".

"Miniszterelnök úr, ön azt mondta, hogy egy erős kormányfő igent mond az amerikai elnöknek, amikor lehet, és nemet, amikor kell. Most jött el az ideje annak, hogy barátunknak, Trump elnöknek nemet mondjunk" - vélekedett Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter, aki szintén a Hezbollah elleni határozott fellépést, és az észak-izraeli biztonság helyreállítását követelte.

Donald Trump saját közösségi oldalán úgy összegezte telefonhívását, hogy "nagyon eredményes beszélgetést folytattam Bibi Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Nem küldenek erőket Bejrútba, és minden úton lévő egységet visszarendeltek".

A Hezbollah az utóbbi napokban drónokkal és a rakétákkal lőtte Izrael északi határvidékét, miközben az izraeli hadsereg egyre északabbra hatolt be Libanonba, hogy megakadályozza onnan a támadásokat.

Izrael és a Hezbollah a harci cselekmények leállítására tett ígéretet - közölte Donald Trump a két féllel folytatott telefonbeszélgetésére hivatkozva hétfőn.

Az amerikai elnöknek az internetes közösségi oldalán megjelent bejegyzése szerint

a katonai műveletek leállításáról Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és a libanoni Hezbollah egy magas rangú képviselőjével egyeztetett.

Trump "nagyon produktívnak" nevezte megbeszélését az izraeli kormányfővel, és azt írta, hogy "nem mennek (izraeli) csapatok Bejrútba, és az úton lévőket visszafordítják".

A Hezbollah meg nem nevezett képviselőjével folytatott megbeszélés eredményét úgy foglalta össze, hogy "beleegyeztek minden lövöldözés leállításába, vagyis, hogy Izrael nem fogja őket támadni, és ők nem fogják Izraelt támadni".

Nem sokkal korábban az iráni állami média azt közölte, hogy Teherán leállít minden közvetett üzenetváltást az Egyesült Államokkal Izrael Libanon területén végrehajtott katonai műveletei miatt.

A bejelentésre az amerikai elnök az NBC News televíziónak adott nyilatkozatában úgy reagált, hogy az Egyesült Államoknak van ideje, Irán viszont ezalatt rengeteg pénzt veszít a tengeri blokád miatt.

"Azt gondolom, hogy elhallgatni nagyon jó lehet, és azt hosszú ideig meg lehet tenni" - fogalmazott, és hozzátette, hogy "ez nem jelenti azt, hogy elkezdünk mindenfelé bombákat ledobni, hanem csendben maradunk és fenntartjuk a blokádot".

Izraelben néhány napja megbénította a fő közlekedési útvonalak forgalmát  több ezer ultraortodox zsidó; így tiltakoztak a katonai behívóparancsot megtagadók őrizetbe vétele miatt, és követelték szabadon engedésüket.

"Inkább a halál, mint hogy a hadseregben szolgáljunk!" - fogadkoznak az ultraortodoxok.

A rendőrség jelentős erővel vonult ki a demonstrálók ellen, vízágyúkat, hanggránátokat és lovasrendőröket is bevetettek. A tüntetők sok helyen az út kövére telepedve akadályozták a járműforgalmat. Egy kereszteződésben egy motorkerékpár elütött egy 25 éves tiltakozót, súlyos sérülést okozva neki. Egy rendőr könnyebb halláskárosodást szenvedett egy gránáttól. A biztonságiak mentettek meg egy katonát, akit Jeruzsálem határában megtámadtak a hadsereg ellen tiltakozók.

Jeruzsálemben a demonstrálók betörtek egy rendőrségi épületbe, és megpróbáltak bejutni a közlekedési rendőrség vezetőjének otthonába is.

Az ország középső részén a vasúti pálya eltorlaszolásával teljesen megbénították a közlekedést.

Több ultraortodox település önkormányzata bejelentette, hogy megszünteti az együttműködést a rendőrséggel.

Jaír Golan, a Demokraták nevű párt elnöke szigorú intézkedéseket sürgetett a demonstrálókkal szemben.

"Eljött az ideje, hogy a határok védelmére és Izrael szolgálatára fordítsák erejüket és energiájukat, és ne az állam, a biztonságiak és a törvény ellen harcoljanak. Be fogjuk sorozni őket, vagy nullára csökkentjük a költségvetésüket. Véget vetünk az államon belüli államnak" - jelentette ki Golan.

"Az állam nem hagyhatja figyelmen kívül a mindenkire vonatkozó sorkatonai kötelezettség megsértését és az egyenlőség sérelmét" - mondta az ügyvédi kamara eilati konferenciáján Gali Baharav-Miara legfőbb ügyész.

A mentességükről szóló törvény 2023 közepi lejárta óta több tízezer ultraortodox fiatal tagadta meg a besorozást Izraelben. Az érvényben lévő törvény szerint őrizetbe vehetik őket, és nem hagyhatják el az országot.

Noha az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság bírái többször felszólították a rendőrséget és a hadsereget a törvény szigorú végrehajtására, ez csak ritkán történt meg.

A múlt héten Dani Lévi országos rendőrfőkapitány utasítást adott a parancsmegtagadással gyanúsítható fiatalok feltartóztatására és igazoltatására. Ez jelentős növekedést eredményezett az őrizetbe vételek számában.