tóth gabi
De csak akkor, ha...
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij egy interjúban arról nyilatkozott, hogy Ukrajna nyitott a tárgyalásokra Oroszországgal a tűzszünet érdekében, de csak akkor, ha a NATO biztosítja az ország biztonságát.
Az ukrán elnök, egy podcast interjúban kijelentette, hogy Ukrajna hajlandó tárgyalásokat kezdeni Oroszországgal a tűzszünetről, amennyiben a NATO biztonsági garanciákat nyújt az ország számára, vette észre a Mandíner. A jelentőségteljes beszélgetést a Lenta idézte.
A műsorvezető azt kérdezte, hogy a NATO képes-e fellépni Ukrajna által még ellenőrzött területeken. Zelenszkij válaszában megerősítette, hogy szerinte van lehetőség a diplomáciai úton való előrehaladásra, és bár nem tartja nagy sikernek, ha ez lesz az első lépés a háború lezárásában, úgy véli, hogy a tűzszünethez vezető tárgyalások elindulása nem elképzelhetetlen.
Emellett Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára két alapvető feltétel van a béke megteremtésére.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója. Fotó: Anadolu via AFP Forrás: AFP
Mihajlo Podoljak tanácsadó szerint a béketárgyalásokról szóló orosz kijelentések illúziót sugallnak, miközben Oroszország folyamatosan támadja Ukrajnát. Zelenszkij elnök szerint a múlt héten százhúsz rakéta, ötszáz légi támadást és közel hatszázhatvan dróntámadást hajtottak végre az orosz erők.
Podoljak hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem enged a nyomásnak.
Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiga november végén azt mondta, hogy Oroszország valójában nem akar békét, ellenben a folyamatos béketárgyalásokról szóló kijelentésekkel. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig nemrégiben elutasította Donald Trump amerikai elnök csapatának „békejavaslatait” is.
Az ukrán álláspont szerint a folyamatos orosz támadások egyértelműen mutatják, hogy Putyin nem hajlandó béketárgyalásokra. Ukrajna csak akkor hajlandó tárgyalni, ha Oroszország komoly árat fizet a háborúért és felelősséget vállal cselekedeteiért. A béketárgyalások kérdéskörében az ukrán álláspont tehát egyértelműen a háborús felelősség megállapításához és kompenzációhoz köti a tárgyalások megkezdését.
Semmiféle tárgyalási folyamat nem lehetséges, mivel Oroszországot még nem kényszerítették arra, hogy elég magas árat fizessen ezért a háborúért
– mondta Podoljak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban 2025-öt a háború lezárása évének nevezte, hangsúlyozva, hogy Ukrajnának mind a harcmezőn, mind a tárgyalóasztalnál küzdenie kell a majdnem három éve tartó orosz invázió lezárásáért. Zelenszkij „igazságos békét” sürgetett, kijelentve, hogy a békéért meg kell küzdeni, akkor azt mondta, mindent megtesznek Oroszország megállításáért és a háború befejezéséért.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök újabb ramsteini találkozót hívott össze. Donald Trump novemberben történt megválasztásával egyre bizonytalanabb Ukrajna katonai támogatásának jövője. A találkozón Ukrajna szövetségesei azért gyűlnek össze, hogy megvitassák, hogyan fogják támogatni a jövőben.
A Biden-adminisztráció védelmi minisztere, Lloyd Austin jövő csütörtökre hívta Ukrajna szövetségeseinek találkozóját a németországi Ramstein légibázison, hogy megvitassák a katonai segítségnyújtás jövőjét. A találkozó mindössze néhány nappal azelőtt fog történni, hogy Donald Trump elnökként tér vissza második ciklusára a Fehér Házba – osztotta meg értesüléseit a Politico.
A „Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport” néven emlegetett testület találkozóján Austin egy több mint 50 ország védelmi miniszterei közötti egyeztetést fog vezetni — immár 25. alkalommal, mióta Oroszország 2022 februárjában megindította teljes körű invázióját Ukrajna ellen.
Biden legutóbb 2024 nyarán vett részt NATO-csúcson. (Fotó: EPA/SHAWN THEW)
Az utolsó Ramstein-találkozóra szeptemberben került sor. Biden elnöknek legutóbb októberben kellett volna elnökölnie egy vezetői szintű találkozón a csoport számára, de végül azt lemondta a Milton hurrikán pusztítása miatt, így a találkozót is elhalasztották.
Azóta, hogy Trump novemberben győzelmet aratott a választásokon nem hívták össze a csoport teljes körű találkozóját. A laza szövetséget — amelyet Ramstein-formátumnak is neveznek a légibázis után, ahol általában ülésezik — az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma irányítja. Életre hívása óta ez a legfőbb eszköz a nyugati katonai támogatás koordinálásában.
Egyelőre nem világos, hogy Trump, aki többször állította, hogy hivatalba lépése után gyorsan véget vet a háborúnak, folytatja-e ezt a kezdeményezést? Néhány tisztviselő azt szerette volna, ha a NATO veszi át a hálózat vezetését, hogy garantálják a folytonosságot — akár a következő amerikai elnök támogatásával, akár anélkül. A hét elején Biden közel 2,5 milliárd dollár értékű friss katonai támogatást jelentett be Kijev számára, december hónapban ezt megelőzően már többször is támogatást nyújtott Ukrajnának.
Ukrán katonák a fronton. Fotó: Anadolu via AFP Forrás: AFP
Az orosz erők a leggyorsabb előrenyomulásukat érik el Ukrajnában az invázió kezdete óta, kihasználva legfőbb előnyüket: a létszámfölényt. Az ukrán katonák beszámolói szerint a fegyverhiány és a gyalogsági katonák hiánya is komoly gondot okoz a háborúban.
Az oroszok már három kilométerre megközelítették Pokrovszk városát, veszélyeztetve a kulcsfontosságú utánpótlási útvonalakat.
A katonák kimerültségről és csökkenő morálról számolnak be. Sokan, akik korábban a teljes orosz visszavonulásig harcoltak volna, most már egyre inkább támogatják a Trump által szorgalmazott tárgyalásokat.
Ukrajna 2024-ben csupán kétszázezer katonát tudott mozgósítani az ötszázezres terv helyett.
Ez a hozzáállásbeli változás az ukrán kormány lassú és rendezetlen mozgósítási kampányával, valamint a felszerelések hiányával magyarázható. Sokan saját pénzből biztosítják a drónokat és járműveket, mert a kormány nem tudja biztosítani a szükséges felszerelést – írja a Washington Post.
A mozgósítás lassúsága és az alacsonyabb korhatár bevezetése is csak rontotta a helyzetet, valamint egyre több a dezertőr.
Az ukrán katonák csalódottak a nyugati fegyverszállítások csökkenése miatt is. Oroszország tüzérségi fölényben van, több ukrán katona attól tart, hogy az oroszok tovább nyomulnak nyugat felé, Dnyipro városáig.
Sokan kételkednek abban, hogy Putyin fegyverszünetet kötne, és attól is tartanak, hogy Zelenszkijnek fájdalmas engedményeket kell majd tennie, ha meg akarja győzni Putyint a kiegyezésről. Mások attól félnek, hogy a harcok leállítása után Oroszország később újra támadhat. A katonák szerint egyébként a jelenlegi helyzet rosszabb, mint az orosz–ukrán háború kezdetén.