tóth gabi
"Igazságos" békéről beszélt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: 2025-ben Ukrajnának a harcmezőn és a tárgyalóasztalnál is harcolnia kell, hogy véget vessen a közel három éve tartó orosz inváziónak.
„A jövő év minden napján harcolnunk kell egy megfelelően erős Ukrajnáért, mert csak egy ilyen Ukrajnát tisztelnek és hallgatnak meg. A harcmezőn ugyanúgy, mint a tárgyalóasztalnál” – hangsúlyozta a közösségi portálokon kedd este közzétett beszédében az ukrán elnök.
Az ukrán elnök „igazságos békét” kívánt 2025-re.
„Legyen a 2025 a mi évünk. Tudjuk, hogy a békét nem fogjuk ajándékba kapni, de mindent megteszünk, hogy megállítsuk Oroszországot és véget vessünk a háborúnak” – közölte Volodimir Zelenszkij.
„Semmi kétségem, hogy az új amerikai elnök törekszik és képes megteremteni a békét és beszüntetni Putyin (Vlagyimir Putyin orosz elnök) agresszióját” – mondta Zelenszkij, aki továbbra is biztonsági garanciákat kér a Moszkvával folytatandó tárgyalásaira.
Az orosz hadsereg elfoglalta a donyecki Novoolenovka (ukránul: Novoolenyivka) települést – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint a település bevétele segít az orosz erőknek kiszélesíteni a felvonulási területet Kurahove és Krasznoarmejszk (ukrán nevén: Pokrovszk) között, két irányban is növelve a nyomást az ukrán hadsereg egységein.
A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1300, a kurszki régióban pedig több mint háromszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában megsemmisített számos katonai célpont és haditechnikai eszköz között sorolt fel egyebek között két tábori lőszerraktárt, egy Leopard harckocsit és egy Panzerhaubitze 2000 önjáró löveget, valamint több tüzérségi eszközt. Hozzátette, hogy az orosz légierő, valamint drónok segítségével katonai repülőtereket, a hadi célokat szolgáló energetikai infrastruktúra létesítményeit és az ukrán hadsereg élőerőit támadták 143 körzetben.
A brit kormány pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának a háborús bűncselekmények kivizsgálásához.
A londoni védelmi minisztérium, a belügyminisztérium és a külügyi tárca közös vasárnapi tájékoztatása szerint Nagy-Britannia 4,5 millió font (2,25 milliárd forint) támogatást ad Kijevnek erre a célra.
Az ismertetés szerint a finanszírozási csomagot Ukrajna az orosz invázió óta elkövetett háborús bűncselekmények dokumentálására, kivizsgálására és a büntetőeljárások megindítására használhatja.
A támogatást az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia által 2022-ben létrehozott, elsősorban a nemzetközi büntetőjogba ütköző bűncselekmények kivizsgálásához tanácsokkal szolgáló testület (Atrocity Crimes Advisory Group, ACA) tevékenységének kiegészítéseként folyósítja a brit kormány.
Az ACA mindenekelőtt az ukrán főügyészség háborús bűncselekmények kivizsgálásáért felelős ügyosztályának munkájához nyújt segítséget.
London már korábban bejelentette, hogy pénzügyi és technikai segítséget nyújt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak is, emellett olyan különleges képesítésű szakértőket vezényelt Ukrajnába, akik háborús bűncselekmények, illetve a háborúhoz kötődő szexuális erőszakcselekmények kivizsgálásához tudnak segítséget nyújtani.
A brit kormány vasárnapi tájékoztatása szerint a háború kezdete óta több mint 300 ezer ukrán lelt menedékre Nagy-Britanniában.
Az ismertetésben szerepel az is, hogy 2025. február 4-től a jogosult ukrán állampolgárok nagy-britanniai tartózkodási engedélyük 18 havi meghosszabbítását kérvényezhetik a londoni belügyminisztériumtól.
Az ukrán állampolgároknak kiadott első brit menekültvízumok jövő márciusban lejártak volna, de a hosszabbítással azok is legalább 2026 szeptemberéig maradhatnak, akik az elsők között folyamodtak tartózkodási engedélyért Nagy-Britanniában.
Nagyszabású fogolycserét hajtott végre hétfőn Oroszország és Ukrajna az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével - közölte hétfőn az orosz védelmi tárca. (Fotó: X.com/AFP News)
A moszkvai tájékoztatás szerint 150 orosz katonát engedtek el az ukrán hatóságok, cserébe pedig 150 ukrán hadifoglyot adtak át a kijevi vezetésnek.
Az orosz katonák jelenleg a Fehérorosz Köztársaság területén vannak, ahol megkapnak minden szükséges pszichológiai és orvosi támogatást és kapcsolatba léphetnek hozzátartozóikkal. A kiszabadult katonákat az Oroszországi Föderáció területére viszik orvosi ellátásra és rehabilitációra az orosz védelmi minisztérium egészségügyi intézményeibe
– tette hozzá a tárca. Az orosz védelmi tárca hangsúlyozta, hogy a fogolycserére az emírségek humanitárius erőfeszítéseinek köszönhetően került sor.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök későbbi közleményében a moszkvai bejelentéssel szemben azt állította, hogy 189 ukrán hadifogoly szabadult ki.
Az UNIAN ukrán hírügynökség a fogolycseréket koordináló kijevi stábra hivatkozva arról számolt be, hogy a háború kirobbanása óta 3956 ukrán szabadulhatott hadifogságból, közülük az idén 1358-an.
Az ukrán elnök azzal vádolta meg a szlovák kormányfőt, hogy az orosz elnök utasítására második energiafrontot nyitott Ukrajna ellen.
Volodimir Zelenszkij az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta: „úgy fest, (Vlagyimir) Putyin arra utasította (Robert) Ficót, hogy nyisson egy második energiafrontot Ukrajna ellen a szlovák emberek kárára”. Hozzátette, szerinte „csak ez magyarázhatja, hogy Fico azzal fenyegette meg Ukrajnát:
A szlovák miniszterelnök egy péntek este közzétett Facebook-videóban azt mondta: megtorló intézkedéseket vezethet be Ukrajnával szemben Szlovákia abban az esetben, ha Kijev újév után valóban leállítja az orosz gáz tranzitját Szlovákia felé.
– közölte Fico.
Szlovákia idén január és november között 2,4 millió megawattóra áramot szállított Ukrajnának, ami az előző év azonos időszakához képest 152 százalékos növekedést jelentett – derült ki a Reuters hírügynökség egy korábbi jelentéséből.
A szlovák miniszterelnök pénteken azt is közölte: az orosz gáz alternatív útvonalakon történő szállítása jelentős többletköltséggel járna. Az ukrajnai tranzit leállítása az Európai Unió versenyképességét is hátrányosan érintené, becslései szerint a 27 tagállamnak az ebből adódó költségei a 120 milliárd eurót is elérhetik a következő két évben – tette hozzá.
Fico vasárnap Moszkvában járt, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. Putyin néhány nappal később elmondta, hogy a szlovák miniszterelnök kifejezte készségét arra, hogy hazája az orosz-ukrán tárgyalások helyszínéül szolgáljon. Az orosz elnök hozzátette: Moszkva nem ellenzi ezt a felvetést.