Te tudod, melyik vitamint melyikkel érdemes bevenni, hogy tényleg hassanak? Orvos adott választ!

A szervezet számára létfontosságú vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek nagy részét táplálékkal juttatjuk be, ezek elengedhetetlenek a normális működéshez, ám a modern életvitel, az állandó rohanás, a stressz, a rossz táplálkozás és a különféle betegségek előidézhetnek hiányállapotokat, ezzel együtt egyéb egészségügyi problémákat. Ilyenkor érdemes vitaminokhoz, étrend-kiegészítőkhöz és nyomelemekhez nyúlni kiegészítő megoldásokként, ám nem mindegy, hogyan - írja a Fanny magazin.

Fókuszban: a felszívódás

A vitaminokkal kapcsolatban a legfontosabb tudnivaló, hogy két csoportra osztjuk őket. Az első a zsírban oldódók kategóriája, ilyenek például az A-, E-, D- és K-vitaminok, amiknek, ahogyan a nevük is mutatja, szükségük van zsírra, vagyis zsírokban gazdag ételekre a lehető legjobb felszívódáshoz. A másik csoport a vízben oldódó vitaminok, mint a C- és B-vitaminok (ide tartozik a B7-vitamin, más néven biotin vagy a B9 -vitamin, azaz folsav), amiknek egy része felszívódik, ami pedig nem tud, az a vizelettel kiürül. Szervezetünk rövid ideig (körülbelül 9 napig) képes elraktározni őket, ezért sokkal ritkább a túladagolás veszélye. Rendszeres és állandó szedésük nem szükséges, csak bizonyos állapotokban, ilyen például terhesség idején a folsav, vagy gluténmentes étrend esetén a B-vitaminok.

– Vannak olyan vitaminok, amiket a bélbaktériumok termelnek meg (például B12), ehhez prebiotikumokra van szükség – magyarázza dr. Bajnok Éva belgyógyász, endokrinológus, obezitológus. – Ilyenek a savanyú káposzta, méz, fokhagyma, hagyma, joghurt. Működik tehát a szervezetünkben egy természetes vitamintermelés, amit a D-vitamin kapcsán is jól ismerünk: a napsütéses hónapokban, ha legalább 20 percet éri a naptejjel nem kezelt bőrt a fény, ezt a valójában már hormonként nyilvántartott anyagot a szervezetünk képes előállítani és raktározni az őszi hónapokig. Október 1. és március 31. között azonban napi 2000 egység vitamin szedése ajánlott. Ez az egyetlen, igazolt, mindenki számára szükséges pótlásra szoruló vitamin. Fontos elmondani, hogy ha konkrétan igazolt egy vitamin vagy ásványi anyag hiánya, azt érdemes célzottan kezelni, nem pedig összetett formulákkal. Vitaminpótlásra alapvetően felszívódási zavarban lehet szükség. A normál bélbaktérium-flóra felborulása is okozhat vitaminhiányt, a B12- és a zsírban oldódó vitaminokét. A cél ilyen esetben lehetőleg a bélflóra helyreállítása.

Mit szedjünk együtt?

– A zsírban oldódó vitaminok egyik jellemzője, hogy a felszívódáskor egymással versengenek, ugyanakkor raktározódnak a szervezetben, ezért akár túl is adagolhatók – hívja fel a figyelmet a szakértő. – Hogy ezt megelőzzük, mennyiségben és időtartamban is fontos a pontos adagolás. Az ásványi anyagok felszívódása savas közegben ideális, ezért a legismertebbet, a ferro hatóanyagú vaskészítményeket C-vitaminnal érdemes bevenni, (utóbbi akár frissen facsart gyümölcslé is lehet) étkezés előtt. Ezekkel egy időben viszont semmi mást nem érdemes szedni, ugyanis nem szívódnak fel. A könnyebben felszívódó ferri hatóanyagú pirulákat étkezéstől és C-vitamintól függetlenül lehet szedni. Jó, ha tudjuk, hogy jelentős vashiányt nem érdemes multivitaminból pótolni. Egy másik tanács, hogy a C-vitamint célszerű több kisebb adagban bevenni a nap folyamán, például 5 x 200mg dózisban, mivel csak korlátozott mennyiségben tud felszívódni. Az A- és E-vitamin egymás

hatékonyságát erősítik, akárcsak a magnézium és B-vitaminok, főként a B6-vitamin. Utóbbiak egymás felszívódását is segítik.

Inkább ne egyszerre

A várt hatást hátráltathatja, ha bizonyos vitaminokat egyszerre szedünk, ezen kívül arra is érdemes figyelni, hogy egyes készítmények mellett milyen gyógyszereket használunk.

– Bizonyos antibiotikumokat két órával a magnézium tartalmú készítmény bevétele előtt, vagy négy-hat órával azután javasolt bevenni. Az éhgyomorra szedendő gyógyszerek esetén is érvényes ez a megállapítás, mert a magnézium gátolja azok felszívódását (például pajzsmirigyhormonok, egyes csontritkulásra ható szerek, gyomorvédők). Szintén nem javasolt a magnézium és a kalcium egy időben való szedése, mert ezek versengenek a felszívódásért. Előbbi, ha nem szívódik fel, hasmenést is okozhat. A vitaminokkal kapcsolatban számos ajánlás létezik arra vonatkozóan, hogy mikor melyik készítményt ajánlott használni. Alapvetően igaz, hogy a várt hatás elérése érdekében érdemes felderíteni, milyen vitaminra, mekkora dózisban és mennyi ideig van valójában szükségünk. Ha többféle készítmény is alkalmazunk egyszerre, számoljunk utána, vagy kérjük gyógyszerész segítségét – javasolja a belgyógyász.

Szöveg: Légrádi Júlia

Szakértő: dr. Bajnok Éva belgyógyász, endokrinológus, obezitológus