Megküzdött a mellrákkal Bori, most a sorstársain segít

Halom Bori: Ha csak egyetlen nőt meggyőzök, nyert ügyem van.

egészség

betegség

Nyolc évvel ezelőtt alakult a Mellrákinfó Egyesület. Alapítója, vezetője és motorja Halom Bori, aki 2012. novemberében kapta kézbe saját diagnózisát, miszerint mellrákja van. Ő azóta megküzdött a gyilkos kórral, és úgy tűnik, győzött. Missziója és küldetése, hogy önkéntes kollégáival az érintetteket segítsék, és emellett minden nőt meggyőzzenek arról, hogy a mellrákszűrés valóban életet ment, hiszen 98 százalékban a betegség gyógyítható - írja a Metropol.

Fáradhatatlanul tartanak felvilágosítást különböző cégeknél, rendezvényeken. Senkinek sem mondanak nemet, aki megkeresi őket.

Van, hogy 5 nő ül előttem egy előadáson, van, hogy 80, van, hogy akár százan is hallgatnak online, de ha csak egyetlen nőt meggyőzök arról, hogy menjen el szűrésre, már nyert ügyem van

– vallja a HALOMBORI, akinek a neve így egybeírva csupa nagybetűvel gyakorlatilag fogalom. Fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy egyetlen nőt se veszítsünk el mellrákban, és rengeteg ötlete van, hogyan lehet megszólítani őket, hogy menjenek el szűrésre.

A nevéhez fűződik például a Pink Gasztro kampány és a Pink Péntek a pékségekben nevű esemény. Utóbbihoz kézműves pékségek csatlakoznak, amelyek rózsaszín pékáruval népszerűsítik az emlőrákszűrés fontosságát, a Pink Gasztro programhoz pedig számos hazai vendéglátóhely társul, rózsaszín ételeket és italokat felvéve az étlapjára októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában. A Mellrákinfó Egyesület a pink ételekből-italokból befolyó összegből kap támogatást, amit aztán jótékony célra fordítanak. Tavaly például vénaszkennert vettek a székesfehérvári kórháznak.

Ezt a betegséget nem lehet megelőzni, viszont a rendszeres szűréssel időben felismerhető és 98 százalékban gyógyítható. Mégis kevesen, a nők 40-50 százaléka jár csak el a szűrővizsgálatokra. Bár a kezemben lenne a megfelelő eszköz, módszer, amivel a – még – nem érintett nőket is meg tudom szólítani. Egész évben igyekszünk aktív kommunikációt folytatni velük is, ahogy az érintettekkel, de néha azt gondolom, bárhogy „kiabálunk”, nem hallják meg. Talán ha fizetnénk minden nőnek, hogy elmenjen a számára megfelelő vizsgálatra? Lehet, hogy kéne csinálni egy közvéleménykutatást, hogy ki, milyen jutalomért menne el

– töprengett el a beszélgetés közben Bori, aki rengeteg sorstársának nyújt segítséget és ad reményt hihetetlen energiával és életigenléssel. Pedig amikor 10 éve megtudta a szörnyű diagnózist, az ő világa is összedőlt.

Miután jól kibőgtem magam, és elmondtam a szűkebb környezetemnek, nem volt más választásom, mint összeszedni magam és tenni, amit az orvos mond. Volt egy emlőeltávolító műtétem, amivel egy időben betettek egy expander nevű, bőrtágítót a mellem helyére, amit hétről-hétre töltöttek föl egy fiziológiás sóoldattal, hogy a kellő méretre táguljon a bőr, hogy legyen helye a későbbi végleges implantátumnak. Ezután kaptam 6 kemoterápiás kezelést, amitől nekem is kihullott a hajam, majd 28 sugárterápiás kezelést. A legvége ennek a hosszú útnak a mellbimbó, az areola tetoválás, amivel lezárja az ember ezt a kicsit sem könnyű, sokszor kimerítő, elkeserítő hosszú utat. Szoktam mondani, hogy azért ez nem egy nátha

– mesélte Halom Bori, aki a betegsége első pillanatától blogolt, majd megalapította a Mellrákinfó Egyesületet, mert tudta, érezte, hogy ez az ő útja.

Nemrég Csopakon szerveztek konferenciát az érintett nőknek, ahol számos szakembertől kaphattak és kérhettek információt, tanácsot, és tabuk nélkül beszélgethettek a betegségükről és a gyógyulás folyamatáról.

Nem tudom, hogy jól csinálom-e vagy sem, de az biztos, hogy amikor a kendős, parókás hölgyek önfeledten kacagnak pár percre megfeledkezve a saját bajukról, akkor az nekem maga a mennyország

– mondta Bori, akinek az előadásai felérnek egy stand up műsorral is, hiszen mindig megnevetteti a hallgatóságát.

Az időben felismert mellrák gyógyítható

Magyarországon évente 8500 nőnél diagnosztizálnak mellrákot, és körülbelül 2500 nő hal meg a késői felismerés miatt. Rendszeres mammográfiai szűréssel a betegség a korai stádiumban rendkívül jó arányban gyógyítható. De míg a skandináv országokban a nők 80 százaléka jár rendszeresen szűrésre, addig ez a szám nálunk csak 40 százalék körül van.

Ha kétséged van, vagy bármit tudni szeretnél, van egy zárt Facebook-csoport: Mellrák után is van élet – együtt könnyebb. Ebbe a felvételt az [email protected] emailcímen lehet kérni.