Ennyi adót kell idén fizetnie annak, aki kiadja a lakását

Aki kiadja valakinek a saját ingatlanát és ebből bevételt szerez, annak adót kell fizetnie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), méghozzá negyedévente. Utánajártunk, áfát kell-e fizetni, illetve hogy hogyan kell kiszámítani a lakás-bérbeadásból származó jövedelmet. Íme a részletek!

Ennyi adót kell fizetni 2023-ban

Ha valaki kiadja a lakását, annak az ebből származó jövedelme után - egy kivétellel - 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie negyedévente, a következő hónap 12. napjáig. Ha cég vagy egyéni vállalkozó veszi ki az ingatlant, akkor annak kell az adóelőleget levonni és megfizetni a bérbeadó számítása alapján. Azt viszont nem árt tudni, hogy a jövedelem nem egyezik meg a bevétellel, mert a költségeket le lehet vonni a befolyó összegből - hívja fel a figyelmet a NAV.

Kell adószámot kiváltani ehhez?

Alapvetően ingatlant bérbe adni adószám nélkül, az adóazonosítóval is lehet. Kivéve ha a bérbeadó:

• egyéni vállalkozó;
• olyan ingatlant ad ki (például garázst), amelynek bérbeadása nem áfamentes,
• maga választja az áfaalanyiságot,
• közösségi adószám kiváltására kötelezett,
• számviteli bizonylat helyett számlát vagy nyugtát állítana ki.

Adószámot az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) vagy az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) a 'T101 jelű adatlapon lehet igényelni.

Az ingatlan-bérbeadás jövedelmének kiszámítása 

Nem a teljes bérleti díj után kell 15% adót befizetni, csak az így keletkezett jövedelem után. A jövedelmet a bevételből, a költségek levonásával kell kiszámítani. Ezt kétféleképpen lehet megtenni: 10%-os költséghányad megállapítással vagy tételes költségelszámolással.

• 10% levonása költségként: a bevétel 90 százaléka után kell befizetni a személyi jövedelemadót. Akkor célszerű ezt választani, ha a bérbeadás nem jár kiadásokkal.
• Tételes költségelszámolás: a bérbeadó a bérbeadással kapcsolatban felmerült, számlával igazolt, kifizetett kiadásokat levonhatja a bevételéből. Levonható költségeknek számítanak a használattal kapcsolatos kiadások, például a rezsiköltség, a karbantartás, javítás, felújítás költségei, valamint az értékcsökkenés.

Mi számít bevételnek?

A társasház biztosítási és takarítási díja, a közös képviselő díja, a felújítási alapba fizetett összeg, a közös költség - még ha az tartalmaz is például vízdíjat, szemétdíjat -, a fix összegű bérleti díj, amiben benne van a rezsiköltség is, vagy a fix összegű költségtérítés. Ezen kívül bevételnek számít az, ha a bérbeadó átalánydíjat fizet a közmű-szolgáltatónak, de bérlője a fogyasztásmérő-órák állása szerint fizeti neki a rezsit.

Mi nem számít bevételnek?

2019. január 1 óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításához nem kell bevételként figyelembe venni a közüzemi számlák díjait, még akkor sem, ha azt a bérlő fizeti. Ehhez az kell, hogy a lakás bérlője a fogyasztásmérők által mért pontos összeget fizesse ki a bérbeadónak, és a bérbeadó is a tényleges fogyasztás alapján számoljon el a szolgáltatóval.

Ha számlát nem is, igazolást kapnia kell az albérlőnek

Aki magánszemélyként adja ki a lakását és nem vált ki adószámot, amivel számlát adhatna, annak is kell valamivel igazolnia az albérlője felé, hogy átvette a bérleti díjat. Ennek a papírnak a neve számviteli pénzügyi bizonylat. Ezen szerepelnie kell egy sorszámnak, a bérbeadó nevének, címének, adóazonosító jelének, a bérlő nevének, a bérbe adott ingatlan címének és a bérleti díjnak.

Ha a bérleti díjat átutalással fizeti a bérlő, akkor nincs szükség bizonylatra.

Mikor nem kell adót fizetni a lakásbérbeadás után származó jövedelemből?

Ha a főbérlő egy másik településen bérel egy másik lakást legalább három hónapja, akkor a bérbeadásából nem kell adóelőleget levonni, amennyiben a bérbeadó nyilatkozik saját bérleti díja beszámításáról.