kulcsár edina
Régen az ország egyik legnagyobb nevettetõje volt, ma egy jó szándékú barátja gondoskodik róla, és nyomorog.
Egyre rosszabb állapotban van a nagybeteg Paudits Béla. A színész egészsége már annyira megromlott, hogy jelenleg ágyhoz kötötten él, egyetlen segítsége pedig még mindig jóakarója, János, aki kedvességből segít neki. Problémái évekkel ezelőtt egy gyomorfekéllyel kezdődtek, ami azóta csak rosszabb lett: jelenleg egy laparoszkópos műtétet sem tud kifizetni, pedig nagy szüksége lenne rá.
"Nagyon rosszul vagyok továbbra is. Itthon vagyok ágyhoz kötötten. Valóban erőtlen már a hangom, legutóbb a torkomat is vizsgálták. Minden bajom van már, és persze nyomor a köbön. Talán segíthetne a problémákon egy bizonyos laparoszkópos műtét, de nincs nekem erre több százezer forintom."
Azt érzem, hogy nincs semmi remény. A halálom minden pillanatban várható
- közölte elkeseredetten a Lokállal.
A színész úgy döntött, halála esetén ápolójára, Jánosra hagyja apró otthonát.
"Mi mást tudnék hagyni rá? Ezt és a nyomort. János szeretetből segít. Egyébként pedig nem tudná fenntartani magát. Sokat segít nekem, rendbe teszi a kertet, vagy elmosogat, de ő sem tud meggyógyítani."
El kell fogadni a helyzetemet, én már nagyon nem küzdök semmiért. Fáj minden mozdulat, a hangom is elment.
"Az az igazság, hogy nem tudok már harcolni. Eleve nem vagyok egy harcos alkat, és ezt tudom is magamról…"
Paudits Béla kilátástalan helyzetbe került, egyetlen esélye, ha valaki megszánja, és kifizeti számára a műtét és a gyógyszerek árát.