FAZÉK
Ahány ház, annyi szokás. Van, aki a tejes palacsintára esküszik, van, aki csak ásványvízzel, és van, aki egyszerre mindkettővel készíti a tésztát! De vajon kinél lehet az igazság?
Sok háztartásban tej nélkül, csak liszt, tojás, szóda és só felhasználásával készítik a palacsinta tésztáját. Ez a hagyomány a családban, ezt tanulták a szülőktől, nagyszülőktől, vagy más, egészségügyi megfontolásból hagyják ki a tejet a receptből. Az így kapott tészta ízében is jellegtelenebb, de állagában is más, mint a tejes változat. Sokkal vékonyabb, szárazabb, nyúlósabb lesz így a palacsinta tésztája.
Ezzel szemben a tejjel készített ízletesebb, kellemesen vastag, rugalmas állagú, és nagyon jól lehet harapni. Persze ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy minden hozzávalóból a megfelelő mennyiség kerüljön a keverőtálba, mert az arányokat, és így a tészta sűrűségét nehéz eltalálni. Ha viszont sikerül, akkor az állaga mellett az íze sem fog csalódást okozni.
De hogy az igazság mindkét oldalnak kedvezzen: a tökéletes palacsintatészta alapanyaga a liszt, tojás, tej, szóda (szénsavas ásványvíz) és só. Ugyanis a szóda titka az, hogy kicsit lazít a tészta szerkezetén, és így nem lesz annyira sűrű az állaga sütés után.
A palacsinta sütésén azonban legalább olyan sok múlik, mint az alapanyagokon és az arányokon. Nem jó ötlet például kristálycukrot rakni a tésztába, mert sütés közben könnyen leragadhat. A hiedelemmel ellentétben teljesen mindegy, hogy teflon vagy vasserpenyőben sütik ki a palacsintát, letapadás ellen érdemes egy kis olajat csurgatni a tésztába és jól elkeverni vele. Így elegendő lesz csak az első sütés előtt vékonyan kiolajozni a serpenyőt, a tésztában lévő olaj elég lesz utána. Minden merítés előtt érdemes megkeverni a masszát, ne csak a tetejéről szedjünk a serpenyőbe.
A kész palacsintákat sokáig melegen tarthatjuk a saját gőzében, ha letakarjuk egy másik tányérral vagy alufóliával. Így sokáig friss marad a tészta és órákkal később is jóízűen fogyaszthatja a család apraja és nagyja.
Ripost hírek
