tóth gabi
Bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe a dobostorta és bővült a Magyar Értéktár is – tájékoztatta az Agrárminisztérium kedden az MTI-t.
Az összegzés szerint a Hungarikum Bizottság döntése alapján a Magyar Értéktár része a jellegzetes dunántúli pásztorhangszer, a hosszifurugla; a regölés, a magyar cifraszűr és a betyárköltészet.
A bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe 71 érték, a Magyar Értéktárba 167 érték tartozik.
A közleményben olvasható, hogy Nagy István szerint az értékmentés egyre jobban felértékelődik, ezért fontos feladatnak nevezte a települési, megyei és nemzeti értékek számbavételét, megőrzését, továbbörökítését a Hungarikum Bizottság keddi ülésén.
Bár a magyar cukrász szakma sok-sok évvel ezelőtt kezdeményezte a dobostorta hungarikummá nyilvánítását, egészen 2016-ig kellett várni, hogy a világszerte ismert és kedvelt édesség – első lépésként – bekerüljön a Magyar Értéktárba, azaz a hungarikumok előszobájába, most pedig végre elnyerte ezt a megtisztelő címet.
1884-ben a legenda szerint Dobos C. József cukrászmester vajat köpülő inasa véletlenül porított süvegcukrot tett a vajba só helyett, ugyanis a kor szokásai szerint így tartósították a vajat. Dobos ahelyett, hogy kidobta volna az “elrontott” vajat, megkóstolta, és ízletesnek találta. Kísérletezni kezdett vele, majd így megalkotta az akkor újdonságnak számító vajas krémet. Akkoriban csak a főzött krémet ismerték és használták, Dobos mester viszont olyan tortát akart kreálni, ami hűtés nélkül is eláll.
1885-ben Budapesten rendezték meg az első Budapesti Országos Általános Kiállítást, ahol Dobosnak saját pavilonja volt. I. Ferenc József és Sissi az elsők között kóstolhatták meg ezt a tortát, amely alapjaiban különbözött a kor más tortáitól.
Titkos recept
A torta hatalmas sikere kapcsán mindenki a receptet akarta megfejteni. Tucatjával vásárolták a dobostortát, hogy kielemezzék és megfejtsék készítésének titkát. Ez egy cukrászmester kivételével senkinek sem sikerült: Reidl József volt az egyetlen, aki megközelítette az eredeti receptet. Dobos alkalmazottait munkatársainak tekintette, és igyekezett beavatni őket a műhelytitkokba is, akik ezzel soha nem éltek vissza. Hiába keresték meg őket más cukrászok, a titkot hűen őrizték.
Dobos rengeteget bosszankodott a cukrászok silány utánzatain, végül 1906-ban átadta a fővárosi Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületének az eredeti dobostorta receptjét. Ezzel feladta üzletét, nem keresett utódot, kiárusította boltját. A mester nem sokat törődött az elismeréssel, csak arra volt büszke, hogy ő a dobostorta első készítője, kitalálója, és saját nevével látta el a tortát. Így halt meg szegénysorban, hátrahagyva azt a tortát, melyet most már a hungarikumok között köszönthetünk..