FAZÉK

Tényleg le kell-e csipkedni a spenót szárát, vagy meg lehet enni azzal is?

Itt a spenótszezon, és amikor megvesszük a friss, élénkzöld leveleket a piacon, biztos megnézzük, milyen a nyele. Ugyanis a hagyományos receptúrák szerint ez az, amit el kell távolítani a spenótlevelekről...
  • Szerző: D.K.

A tavasz legszuperebb zöldsége a spenót, mely a medvehagyma mellett a legkorábban jelenik meg a piacokon. És bár fagyasztott állapotban egész évben hozzáférhető a boltokban, mondanunk sem kell, hogy óriási a különbség a friss leveles és az ipari módon feldolgozott és fagyasztva tárolt spenót között. Az persze nyilvánvaló, hogy aki télen-nyáron a fagyasztottra szavaz, rengeteg időt spórol magának, aki viszont a minőséget, illetve az egészséget tekinti fő szempontnak, biztosan veszi a fáradságot és megküzd a friss, leveles spenóttal. Megéri!

EZEKET OLVASTAD MÁR?

A piacon legalább fél kiló spenótlevelet kell venni egy főzelékhez, de ez bizony csak két főre elég. Aki egy egész családra készít vacsorát, jobb ha kilónyit vásárol belőle – ez a mennyiség körülbelül meg is tölt egy bevásárlószatyrot. Tehát ennyi spenótlevelet kell egyesével megtisztítani és közben a szárát is eltávolítani. Szögezzük le: ez egy meglehetősen időrabló tevékenység. Kérdés, hogyan lehetne felgyorsítani a műveletet.

A spenótot legkényelmesebben a mosogatóban tudjuk megmosni. Öblítsük ki a kagylót, töltsük meg vízzel és zúdítsuk bele a spenótleveleket. Forgassuk át többször a leveleket, így a rájuk tapadt homok és föld nagy része azonnal lejön. Húzzuk ki a dugót, eresszük le a vizet úgy, hogy egyik kezünkkel félrehúzzuk a spenótot, a másik kezünkkel segítünk, hogy a homok mind lefolyjon a vízzel. Dugjuk be újra a dugót, engedjünk friss vizet, forgassuk át a spenótot. Ezt követően – amennyiben sikerült zsenge leveleket vásárolnunk – nyugodtan tegyük szárral együtt a tálba, amiből majd dolgozunk.

Elég csak az öregnek tűnő levelekről lecsippenteni a szárat – ezek ugyanis fűszerű rostként ronthatnak majd a spenótból készült étel minőségén.

A gyenge szárak viszont semmilyen érzékelhető minőségromlást nem idéznek elő, sőt megjelenésében is izgalmasabbá teszik a spenótos fogásokat.

Arról nem is beszélve, hogy a spenót levélnyele ugyanúgy vitaminban és ásványi anyagban gazdag, mint maga a zöld levél, hiszen itt húzódnak azok a rostok, melyek a gyökerek által a földből felszívott tápanyagokat a levél felé szállítják.

Egyébként a különbség szinte alig érzékelhető! Íme, egy adag szár nélkül leforrázott spenótlevél:

És így néz ki ugyanaz a minőségű spenót, levélnyéllel együtt leforrázva:

 

Háziasszonyok részéről fel szokott merülni az a kritika, hogy a turmixgép forgóegységére rácsavarodnak spenótlevélen maradt rostok. Ezt is ki lehet küszöbölni, hiszen az étel készítése előtt éppen elég a leforrázott spenótleveleket egy deszkán átvágni – így rusztikus lesz az étel megjelenése, míg a turmixolós módszer egyöntetű híg pürét eredményez, ami valljuk be, nem is feltétlenül gusztusos.

Ha pedig nem sikerült igazán gyenge, friss spenótot vásárolnunk, további trükkökkel könnyíthetünk magunkon. Néhány háziasszony a levél hátulján fölfelé húzva távolítja el az erősebb levélnyelet, mások a főérnél félbehajtják a spenótlevelet és egy ollóval hosszában lenyisszantják ezt a részt.

Sok sikert mindenkinek a spenótos ételekhez, hiszen ilyenkor tavasszal nincs is jobb. Végezetül még egy jótanács: bármit készítetek spenótból, használjatok hozzá minél több fokhagymát! Rendkívül jól passzol össze a két ízvilág, és ez a két alapanyag együtt valóságos vitaminbomba!

És ezeket olvastad már?