tóth gabi
Gondos, nagyarányú teszteléssel eredtek a koronavírus törzsek és mutánsok nyomába. A szigetország virológusai alapos munkát végeztek.
Nagy visszhangot váltott izlandi kutatók állítása, miszerint a koronavírus negyven-féle változatát találták meg.
A mutációkat koronavírus-betegek tesztjeinek összehasonlítása után fedezték fel, csaknem 600 eset kielemzése után. A vírus pontos genetikai elemzése után azt állítják, hogy a vírus könnyen változik, mutálódik, nekik 40-féle különböző változatot sikerült beazonosítaniuk.
Ennek révén, nemzetközi adatbázisok segítségével a vírusok eredetét is sikerült feltárniuk.
Az izlandi tudósok szerint a hozzájuk bejutott vírusok három európai országból – Ausztriából, Olaszországból, illetve Angliából kerültek Izlandra.
Azt is sikerült nyomon követniük, hogy hét fertőzött ember ugyanazon a nyilvános labdarúgó-mérkőzésen vett részt, nézőként Angliában.
Az izlandi vírus-szakértők találtak olyan beteget is, akiben kétféle vírus volt jelen, egy az alapesetnek számító vírus és egyidejűleg egy új vírusmutáns is.
Külön mutánsnak számítanak azok a fertőzöttek, akik Ausztriában, síelés közben kapták el a fertőzést. Az angliai labdarúgó mérkőzés nézői is egy külön vírusváltozattal fertőződtek meg.
Már Kínában is a koronavírus két mutációját azonosították a pekingi egyetem kutatói, amelyeket L és S mutációknak neveztek el.
Az ő adataik szerint a betegek mintegy 70% -a kapta el az L törzset, amely agresszívebb és gyorsabban terjed, mint az S- mutáció.
Az S-vírustörzs kevésbé agresszív, a tudósok azt feltételezik, hogy ez volt a vírus első törzse, amely képes volt embereken megtapadni és szaporodni.
A vírus visszaszorításán tevékenykedő kínai tudósok már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a vírus mutálódni fog, és későbbi, őszi visszatértekor magasabb halálozási rátával jelentkezik. Mások ezt cáfolják, ugyanis pont az ellenkező változatot tartják valószínűnek: a koronavírus a nyáron visszaszorul, mivel addigra már kialakulhat a társadalom immunitása.
Ian Henderson, au ausztráliai Queenslandi Egyetem molekuláris biológiai osztályának igazgatója szerint a fő veszélyt az jelenti, hogy ma a vírusok könnyen terjedhetnek a világon egészen addig, amíg nem mutálódnak, vagy az immunitás ki nem fejlődik. A legfontosabb kérdés az, hogy egy korábban megfertőzött személy mennyi ideig lesz immunis vagyis védett.
A vírussal kapcsolatban azt kell kiemelni elsősorban, hogy még mindig sötétben tapogatózunk. Az immunitásról egyszerűen még nincs elegendő információnk. – mondta nagyon őszintén Henderson.
Egyes szakértők azon az állásponton vannak, hogy a koronavírus csakúgy mint az influenza, tartósan velünk maradhat egy szezonális, vagyis évről-évre visszatérő járvány formájában. Mások viszont úgy gondolják, hogy a magas halálozási arány miatt nem szabad hagyni, hogy a koronavírus velünk maradjon. Vagyis minél előbb „üzembiztos” védekezési lehetőségeket, például védőoltást kell kifejleszteni.
Hogy kezelik ma a súlyos koronavírus betegeket? Koronavírus esetén is tüneti kezelés alkalmazható bizonyos készítményekkel, amelyeket minél korábban kezdenek el adagolni, annál hatékonyabbak. Az influenza esetében létezik vírusellenes szer, az oseltamivir, ami képes megakadályozni, hogy az influenzavírus a légúti nyálkahártya sejtjeihez kötődjön. A koronavírus kezelésével rengeteg kutatás foglalkozik. Amióta azonosították a vírus genomját, ez nagymértékben segíti a betegség felismerését, illetve a védőoltás kifejlesztését. Ám ez utóbbi egy-két évet is igénybe vehet. Ma már arról szólnak a hírek, hogy bizonyos gyógyszerek, amelyeket más betegségek kezelésére használnak, megfelelő kombinációban hatásosak lehetnek a súlyos koronavírusos betegek esetében is. Ilyenek a HIV-vírus ellen alkalmazott szerek, vagy például a malária kezelésében használt szer, ezeket a nagyon súlyos esetekben már kipróbálták. Egy másik lehetőség a betegséget átvészelt emberek vérében található koronavírus elleni ellenanyagok, melyeket – a gyógyultak véréből kivonva – esetleg fel lehet majd használni mások gyógyulásához.