Orosz várost támadtak drónokkal az ukránok

Ukrán drónok épületeket rongáltak meg és evakuálásra kényszerítették a hatóságokat Kazanyban, az ukrán határtól mintegy ezer kilométerre fekvő közép-oroszországi városban – közölték helyi tisztviselők szombat reggel, hozzátéve, eddig nem érkezett jelentés áldozatokról.

„Ma Kazanyt hatalmas dróntámadás érte” – közölte a várost magában foglaló Tatár Köztársaság vezetője, Rusztam Minnihanov a Telegramon üzenetküldő alkalmazáson. „Ha korábban ipari vállalatokat támadtak, most az ellenség reggelente civileket támad, közvetlenül az otthonaikban” – írta.

A helyi hatóságok szerint néhány lakost evakuáltak, de számuk nem ismert. A kazanyi városháza közölte, hogy a támadások több városrészben tüzeket okoztak, és a tűzoltóság a helyszínen van. A közösségi oldalakon és az orosz médiában közzétett videókon látható, amint a drónok magas épületeknek csapódnak.

Rusztam Minnihanov sajtóirodája közölte, hogy nyolc drónt regisztráltak. Az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta Ukrajnát, hogy „polgári infrastruktúrát” vett célba Kazanyban. A tárca közölte, hogy hat drónt semlegesítettek vagy megsemmisítettek, de nem közölte a teljes számot, és azt sem, hogy az eszközök közül bármelyik eltalálta-e célpontját.

A Volga partján fekvő Kazanyt többször érte ukrán dróntámadás, ezek az eszközök főképpen a hadsereghez kapcsolódó ipari létesítményeket célozták. A város Moszkvától mintegy 700 kilométerre keletre fekszik.

Az Oroszországi Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség (Roszaviacija) szerint szombat reggel ideiglenesen leállt a légi forgalom a kazanyi repülőtéren. A tatárföldi köztársaság Telegram-csatornáján közölte, hogy az ünnepi szezonra való tekintettel biztonsági okokból lemondták a hétvége minden nagyobb nyilvános rendezvényét.

Több mint ezer, Oroszország oldalán Ukrajna ellen harcoló észak-koreai katona halt, illetve sebesült meg – közölte hétfőn a dél-koreai haderőnemek egyesített vezérkari bizottsága (JCS).

„Úgy becsüljük, hogy az ukrán haderő ellen nemrég harcba indult észak-koreai csapatok vesztesége mintegy 1100 fő” – írta közleményében a JCS. A dél-koreai vezérkar olyan előkészületeket is megfigyelt, amelyek arra engednek következtetni, hogy Észak-Korea újabb csapatokat tervez Oroszországba küldeni, erősítésként, vagy az ott harcoló katonák felváltására.

A Dél-Korea által gyűjtött hírszerzési információk arra utalnak, hogy Phenjan „önmegsemmisítésre képes drónokat gyárt és szállít Oroszországnak, 240 mm-es rakétaindítókon és 170 mm-es önjáró ágyúkon túl” – írta még a JCS.

A dél-koreai hadsereg úgy véli, hogy Phenjan Oroszország segítségével hagyományos katonai képességei korszerűsítésére készül az ukrán hadsereggel folytatott harc tapasztalataira alapozva.

„Ez a velünk szembeni északi katonai fenyegetés fokozódásához vezethet” – szögezi le a dél-koreai haderőnemek egyesített vezérkari bizottsága. A dél-koreai hírszerzőszolgálat a múlt héten százra becsülte a kurszki régióban elesett észak-koreai katonák számát, és ezerre a sebesültekét.

December 17-én Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka kijelentette, hogy az orosz hadsereg „intenzív támadó műveleteket hajt végre (a délnyugat-oroszországi) Kurszki területen, aktívan felhasználva az észak-koreai hadsereg egységeit”, hozzátéve, hogy ez utóbbiak már „súlyos veszteségeket szenvedtek”.

Orosz rakétatámadás érte péntekre virradóra Kijevet, a csapásokban két ember megsebesült, több épület megrongálódott – közölték helyi tisztviselők.

Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője szerint a támadás nyomán városszerte tüzek keletkeztek, és egy irodaház is megrongálódott.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere elmondta, hogy a támadásban legalább két ember megsebesült. Az éjjel folyamán az ukrán légvédelem jelentette, hogy Kijevet rakétatámadás érte, és lakosság számára kiadta az erre vonatkozó figyelmeztetéseket.

Lakossági beszámolók szerint az éjjel több robbanást is hallani lehetett az ukrán fővárosban.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollárt folyósított Ukrajnának kritikus költségvetési kiadásainak finanszírozására – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn.

Az IMF a forrást az Ukrajnának tavaly megajánlott, négy évre szóló, 15,6 milliárd dolláros keretből utalta át. Ukrajnának eddig 9,8 milliárd dollárt szabadítottak fel ebből a keretből hat részletben.

A hétfőn bejelentett hitelrészlet átutalását megelőzően az IMF szakértői november közepén zárták le az Ukrajnára vonatkozó hitelprogram felülvizsgálatát és arra jutottak, hogy a mintegy ezer napja tartó háború okozta pusztítás ellenére a gazdaság továbbra is ellenállóképességet mutat.

Jelezték ugyanakkor, hogy „a kilátások továbbra is rendkívül bizonytalanok, Oroszország ukrajnai háborúja továbbra is súlyosan megviseli Ukrajna népét, gazdaságát és infrastruktúráját.”

Az IMF szakértői szerint Ukrajna reál GDP-növekedése 4 százalék lesz az idén, jövőre azonban 2,5-3,5 százalékra lassul a bővülés az energiainfrastruktúrában keletkezett komoly károk és a munkaerőhiány miatt.