kulcsár edina
Az ivóvíz ellátás napjainkban egyre nagyobb problémát jelent, de most lehet, hogy megoldást talált két francia cég, akiknek sikerült ivóvizet előállítani tengervízből. Két teljesen különböző technológiát használnak, de mindkettő nagyon hatékonynak bizonyul.
Manapság a Földön rendelkezésre álló vízkészlet 97 százaléka a tengerből származik, ami eredetileg fogyasztásra alkalmatlan, ráadásul a maradék 3 százaléknyi édesvíz egyre nagyobb ütemben fogy, így hát égető problémává nőtte ki magát a lakosság ivóvíz ellátása.
A Föld hét milliárd lakosából mintegy két milliárdan nem jutnak rendszeresen ivóvízhez. Emiatt a vízgazdálkodás minden bizonnyal az elkövetkező évek egyik legnagyobb kihívása lesz, mivel a népesség növekedésével a helyzet még tovább fog romlani. Most azonban úgy tűnik, hogy két francia vállalat is megtalálta a módját annak, hogy ivóvizet állítsanak elő tengervízből. A két vállalat egymástól függetlenül, műszaki szempontból teljesen eltérő módon oldotta meg a problémát.
Az egyik cég, az OFW Ships egy régi orosz kompon telepített egy speciális rendszert, mely 300 méteres mélységből szivattyúzza fel a tengervizet, ezután megszűri, csökkenti a só-és klórtartalmát, végül pedig palackokba töltik az immár iható vizet. A palackozó gépsor igen hatékony, hetente egymillió üveg ivóvizet állít elő.
Az Ôdeep névre keresztelt enyhén sós ízű palackozott ivóvíz 78 tengeri ásványt tartalmaz, viszont egyelőre elég borsos áron lehet hozzájutni, ugyanis egy palack ára 1,9 euró, ami a hagyományos ásványvíz árának a hatszorosa.
A Marine Tech nevű másik cég desztillációval teszi ihatóvá a tengervizet, melyet egy Helio névre keresztelt nagy gömb alakú tartályba gyűjtenek. A gömb neve utal a technológiára, a napsütés hatására a gömbben lévő víz felmelegszik 100 fokra, kiválik belőle a só és a tiszta ivóvíz lecsapódik a gömb falán. A magas hőmérsékletnek köszönhetően elpusztulnak a vízben lévő baktériumok, így egészséget ivóvizet kapunk. Egy gömb ára 2000 euró és naponta 10-12 liter ivóvíz előállítására képes, ami egy öttagú család napi szükségleteit fedezi. A gömbökből már vásároltak Tahitin, Maliban és az Omán Szultánságában is, ahol ennek köszönhetően nagy mennyiségű ivóvizet tudnak előállítani akár a sivatag közepén is.
18 ezer sótalanító szerte a világon
A tengervíz sótalanítása a régebbi energiaigényes eljárásokkal legnagyobb mértékben eddig ott volt jellemző, ahol olcsó az energia, viszont kevés a víz.
Jelenleg már 18 ezer tengervíz-sótalanító működik szerte a világon, és ezen belül több tízre tehető azok száma, amelyek nagy mennyiségben, iparszerűen állítanak elő vizet. Százmillió ember iszik ilyen eljárással nyert ivóvizet Ausztráliában, Dél-Afrikában, Kínában, Hongkongban, Indiában, Mexikóban, a közel-keleti országokban, Kaliforniában, Spanyolországban, Cipruson, Máltán, Gibraltáron, sőt, most már Angliában is. Nem gondolnánk, hogy az esős északon szükség van rá, de Londonban is naponta 150 millió liter édesvizet gyártanak tengervízből, miután a város vízigénye meghaladja a régióban kiaknázható édesvízforrásokat. A kaliforniai San Diegóban naponta 190 millió liternyi ivóvizet állítanak elő, de az igazán nagy üzemek a Közel-Keleten vannak, az egyik Szaúd-Arábiában, ahol naponta egymillió köbméter tengervizet dolgoznak fel, Izraelben pedig a vízigény hozzávetőlegesen 40 százalékát már sótalanított tengervízből elégítik ki.