INSIDER

Már 12 ezer mutációja van a koronavírusnak!

Japánban négy, Brazíliából érkezett embernél azonosították a koronavírus legújabb mutációját. Angliát egy gyorsan terjedő mutáció miatt zárták le, Dél-Afrikában pedig megint más koronavírus-változat szedi az áldozatait. A Ripost dr. Rusvai Miklós víruskutatót kérdezte, mit is jelent valójában a mutáció és miért jelennek meg a koronavírus újabb és újabb változatai. 
  • Szerző: Ripost

A vírus genetikai kódja 29811 elemből áll. Ha egy is megváltozik, az azt jelenti, hogy mutálódik a vírus.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Dr. Rusvai Miklós Olvasói fotó

A génállomás másolása során változik a vírus

A genetikai anyag másolása során a másolást végző enzim hibákat vét, mondja dr. Rusvai Miklós.

„Hétköznapi példával élve ez olyan, mintha egy gépíró egy közel harmincezer betűből álló szövegnél melléütne egy-egy betűt. Tehát egy-egy elem megváltozik” – magyarázza a virológus.

A mutációk túlnyomó része nem változtatja meg a vírust, legalábbis a lényeges tulajdonságai megmaradnak.

A koronavírus nagyon hajlamos a mutációra

„A mostani koronavírus alapvető tulajdonsága például az, hogy lázat, légzőszervi betegséget okoz, ez az ismert mutációkra is jellemző” – folytatja a professzor. „Az is lényeges, hogy a vírus milyen ellenanyagokat képez a szervezetben és hogy milyen a külalakja. Ezek mind olyan genetikailag kódolt tulajdonságok, mint ahogy a mi génjeink meghatározzák, hogy kék vagy barna szeműek, szőkék vagy barna hajúak vagyunk-e.”

Az esetek többségében néma mutáció történik, ami azt jelenti, hogy a vírus alapvető tulajdonságai nem változnak meg.

„Jelenleg már több mint 12 ezer mutánst ismerünk. Ezek 99 százaléka nem befolyásolja a vírus semmiféle tulajdonságát” – hangsúlyozta a víruskutató.

A vírusok természete, hogy változnak

Vannak stabil vírusok, mint például a herpeszvírus, ami évtizedek óta nem változott, más vírusok, például az influenza, hajlamosak a mutációra. Az is a genetika anyagukban van kódolva, hogy milyen gyorsan változnak.

„A DNS-vírusok lassan, az RNS vírusok gyorsan változnak” – tájékoztatott a szakember. „A koronavírus nagyon hajlamos a mutációra, rendkívül gyorsan változtatja a tulajdonságát, akárcsak az influenzavírus. Utóbbi esetében pont ezért kell évente új vakcinát készíteni ellene. Azon senki sem akad fenn, hogy az influenzavírusnak évente, igen rövid idő alatt új vakcinát állítanak elő, amiatt viszont sokan aggódnak, hogy a koronavírus elleni vakcina gyorsan elkészült és a mutációi miatt esetleg újabb vakcinára lehet majd szükség.”

A vakcina előállításánál figyelembe veszik a mutációkat

Az, hogy több mutáns van, csak azt jelenti a vakcinakészítés szempontjából, hogy több komponenst kell beletenni. Az ilyen vakcinákat társított vakcinának hívják, ami azt jelenti, hogy nemcsak egy, hanem több mutánst is tartalmaz, hogy mindegyik ellen védekezni tudjon a szervezet. A Pfizer-BioNTech mRNS alapú vakcináját például húsz mutánsra vizsgálták, mindegyiknél hatékony volt. Azt nem lehet állítani, hogy mindegyik oltás minden mutáns ellen biztosan véd, de akit beoltottak, annál mindenképpen sokkal kisebb a kockázata annak, hogy a betegség súlyossá válik.

A mutációknak más-más jellemzői lehetnek

Az angol mutáció

Ez két tulajdonságában változott meg. Az egyik, hogy nagyon nagy számban termelődik egy-egy sejtben, akár 70 százalékkal több is termelődik belőle, mint a korábbi változatból. A másik, hogy erősebben tud kötődni a sejtekhez, azaz a tüskefehérje jobban képes kapcsolódni, emiatt nagyobb a fertőzőképessége.

A dél-afrikai mutáció

A tüskefehérjéje változott, de csak kis mértékben.

A brazil mutáció

Elég jelentős a változás a tüskefehérjében. Brazíliában már korábban oltottak a vírus eredeti változata ellen, tesztelték az orosz, a kínai, az amerikai vakcinát is. Most azt figyelik, hogy az új mutáció megfertőzi-e a beoltott embereket vagy sem.

 

És ezeket olvastad már?