KÜLFÖLD

Figyelmeztet az ENSZ: 1,7 millió ismeretlen vírus van a nagyvilágban, többségük veszélyes az emberekre

Ha nem teszünk határozott lépéseket a járványok kialakulásáért felelős környezetpusztítás ellen, akkor olyan vírusok jelenhetnek meg a világban, melyek letarolják az emberiséget, a ma ismert gazdasági, politikai és társadalmi rend pedig megszűnik létezni.

Az ENSZ égisze alatt működő Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) kiadott egy tudományos jelentést, melyben arra figyelmeztetnek, hogy a nagyvilágban megközelítőleg 1,7 millió felfedezésre váró vírus található, melyeknek több mint a fele embereket is képes lehet megfertőzni, tehát potenciálisan járványveszélyes kórokozóként kell kezelnünk őket – írja a Daily Mail internetes kiadása.

A nyugati sajtóban nagy port kavart jelentést egy 22 szakértőből álló testület állította össze, melyben német, francia, amerikai, holland, spanyol, kanadai, norvég, sőt egy magyar tudós is megtalálható, Földvári Gábor parazita és kórokozó kutató személyében.

A 108 oldalas dokumentum szerint a Covid-19 a hatodik olyan világjárvány, amely a spanyol influenza 1918-as kitörése óta az emberiséget sújtja. Ezekért a járványokért minden esetben olyan kórokozók feleltek, melyek állatoktól származtak, de a megjelenésünk szinte teljes mértékben az emberiség környezetpusztító tevékenységének köszönhető.

Az állatokról emberekre (és fordítva) terjedő betegségeknek – tudományos nevükön zoonózisoknak – közel egyharmada azért jelenik meg, mert folyamatosan pusztítjuk a vadállatok természetes élőhelyét, melynek köszönhetően növekszik a kontaktusok száma köztünk és közöttük. Egymás életterébe történő behatolás pedig fokozza a másikra veszélyes vírusok és baktériumok átadásának lehetőségét.

Évente körülbelül 5 fertőző betegség ugorja át a faji gátat és terjed állatról emberre. A hírhedt Covid-19, ami szinte biztosan denevérektől származik, csak egyike volt ezeknek a betegségeknek 2019-ben.

A jelentés szerzői szerint a biológiai sokféleség megőrzése, és az emberiség környezetpusztító tevékenységének visszaszorítása az egyetlen megoldás arra, hogy ne kerüljünk a „járványok időszakába”. Ha sok egyéb mellett nem teszünk az erdőirtások és a vadon élő állatok szisztematikus kiirtása ellen, akkor a koronavírusnál sokkal veszélyesebb fertőző betegségek fogják felütni a fejüket.

Az esőerdők szisztematikus kiirtása nagyban hozzájárul az új járványok kialakulásához. (Forrás: Greenpeace)

„Nincs semmiféle rejtély, amiről nem tudnánk a COVID-19 – vagy bármely modern járvány – kialakulását illetően. A járványok megjelenéséért pontosan ugyanazok az emberi tevékenységek tehetőek felelőssé, amelyek az éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség csökkenését is előidézik. Például a drasztikus változások a termőföld használatának módjában; a mezőgazdaság bővítése és intenzívebbé tétele. Emellett fontos szerepet játszik a fenntarthatatlan globális kereskedelem. Az ipari termelés és a fogyasztás megzavarja a természetet, és fokozza a vadon élő állatok és az állatállomány pusztulását, valamint a kórokozók és az emberek közötti kapcsolatok számát. Mindez pedig járványokhoz vezet”

- mondta a jelentéssel kapcsolatban Peter Daszak, az IPBES és a EcoHealth Alliance elnöke egy sajtóközleményében.

Az amerikai zoológus szerint az emberiség hatalmasat téved, ha azt hiszi, hogy közegészségügyi intézkedések segítségével, például védőoltásokkal, képes gátat szabni a jövőben érkező fertőző betegségeknek, mivel ezek lassú és bizonytalan megoldások. És egyszer csak jönni fog egy olyan járvány, amire képtelenek leszünk időben reagálni és szó szerint letarol minket, a ma ismert gazdasági, politikai és társadalmi rend pedig megszűnik létezni.

Közgazdászok egyébként nemrég kiszámolták, hogy a koronavírus-járvány 8–16 billió dollár kárt okozott a világgazdaságnak 2020 júliusáig. Meglepő lehet, de a korábbi járványok sem múltak el jelentős gazdasági károk nélkül: a nyugat-afrikai ebola-járvány például mintegy 54 milliárd dollárba került 2014-ben, míg a dél-amerikai zika-járvány körülbelül 7–16 milliárd dollár kárt okozott 2015–2017 között.

Az IPBES jelentése arra figyelmeztet, hogy ezek a számok eltörpülhetnek a jövőben érkező járványok által okozott gazdasági károk mellett, és már csak ezért is fontos lenne több figyelmet fordítani a megelőzésükre.

A koronavírus-járvány 8–16 billió dollár kárt okoztak a világgazdaságnak 2020 júliusáig. (Forrás: NJBIA)

„Megúszhatjuk a járványok korszakát, de ehhez sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a megelőzésre. Az a tény, hogy az emberi tevékenység képes volt alapjaiban megváltoztatni természetes környezetünket, nem feltétlenül jelent negatív eredményt. Ez ugyanis meggyőző bizonyítékot szolgáltat arra, hogyha akarjuk, akkor képesek vagyunk irányítani a jövőbeni járványok kockázatának csökkentéséhez szükséges változásokat. Ez előnyt jelentene a természetvédelem és az éghajlatváltozás ügyének egyaránt”

- zárta gondolatatait Peter Daszak, aki azt is megjegyezte, hogy nem csak a kormányok, a nemzetközi szervezetek és a multinacionális vállalatok, hanem az emberek is sokat tehetnek a járványok kialakulása ellen azzal, hogy odafigyelnek és nem pusztítják a közvetlen környezetüket.

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?