A változás szele meglegyintette Európát, földindulásszerű változások várhatók

Az európai jobboldal hamarosan a virágkorát élheti! A jövő évi francia választások nagy esélyese a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés, Németország legnépszerűbb pártja az AfD, a lengyeleknél visszajöhet a Jog és Igazságosság pártja, a szlovénoknál is végül Orbán Viktor szövetségese lehet a befutó, míg Ausztriában is az Osztrák Szabadságpártnak van a legtöbb szavazója. De nézzük részletesen, hogy pontosan hol és mi várható.

Németország

Miközben a jelenleg a Merz vezette német nagykoalíció komoly válságban van, és a népszerűségük rohamos tempóban csökken, aközben az Alternatív Németország (AfD) egyre több szavazóval bír. Történelmi áttörést értek el a hétvégén például Brandenburg tartományban is, ahol a párt jelöltje, René Stadtkewitz már az első fordulóban megnyerte a polgármester-választást Zehdenick városában.

A május eleji országos felmérés pedig azt mutatja, hogy míg az AfD egy most vasárnapi választáson a szavazatok 27 százalékát szerezné meg, addig a Merz-féle CDU 23 százalékkal állna a második helyen. Egy másik felmérés pedig azt mutatja, hogy az emberek többsége azt szeretné, ha az AfD adná a következő kancellárt. Ez azért is lényeges, mert a CDU és a német szocialisták összefogva többséget alkotnak, így hiába nyerne az AfD, a kormányalakítás lehetőségét a nagykoalíció kapná.

Franciaország

A francia baloldal továbbra is mélyen megosztott. Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali politikus már bejelentette, hogy negyedszer is indul az elnöki tisztségért, miközben több más baloldali szereplő – köztük Raphael Glucksmann európai parlamenti képviselő és még François Hollande volt szocialista elnök is – szintén fontolgatja az indulását.

Mindeközben a jobboldalon Marine Le Pen továbbra is az egyik legesélyesebb jelöltnek számít, noha még vár egy júliusi bírósági döntésre, egy európai parlamenti pénzekkel kapcsolatos ügyben. Ha eltiltanák a közhivataltól, helyette Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés fiatal elnöke indulhatna. A közvélemény-kutatások szerint mindkettőjüknek rendkívül erős a támogatottsága.

Lengyelország

Miután tavaly a Jog és Igazságosság jelöltje nyerte a lengyel államfői választást, így sokan nagy esélyt adnak arra, hogy a Mateusz Morawiecki vezette párt hamarosan visszatérhet a hatalomba. A lengyel pártelnök a 2026-os CPAC Hungary-n is fontos beszédet mondott:

Szlovénia

Másfél hónappal a szlovén parlamenti választás után, még mindig nem tudott megalakulni az új kormány. A voksolást megnyerő Szabadság Mozgalom vezetője, Robert Golob nem járt sikerrel a koalíciós tárgyalásokon. Az államfő ezek után kijelentette, hogy nem kér fel senkit kormányalakításra, hanem a pártok képviselőire bízza, hogyan oldják meg ezt a hálátlan feladatot. Egyelőre úgy tűnik, hogy Orbán Viktor szövetségese, Janez Jansa lehet így a befutó, aki megkezdte az egyeztetést a kormányalakításhoz. Ugyanakkor, ha május közepéig nem dől el, ki lesz a következő kormányfőjelölt, akkor előrehozott választások jöhetnek Szlovéniában.

Ausztria

Tovább erősödött az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a friss közvélemény-kutatások szerint. A minap közzétett közvélemény-kutatás szerint a Szabadságpárt már 36 százalékon áll, miközben a kormányzó ÖVP–SPÖ–NEOS-koalíció népszerűsége jelentősen csökkent. A gyenge költségvetési helyzet, a megszorítások és a belpolitikai problémák miatt, a hárompárti kormány egyre nehezebb helyzetben van, és egy előrehozott választás akár történelmi vereséget is hozhatna a kormánypártoknak.