POLITIK
Hova lett a CDU régi dicsősége?
A jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) a legerősebb párt Németországban a YouGov közvélemény-kutató legfrissebb, szerdán közzétett felmérése szerint.
Az április 10. és 13. között elvégzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 27 százaléka az AfD-t támogatja, ami 1 százalékpontos emelkedést mutat az előző hónaphoz képest.
Friedrich Merz kancellár konzervatív tömbje, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) támogatottsága 3 ponttal esett, jelenleg 23 százalékon áll, ami a legalacsonyabb szint a YouGov-felmérésekben 2021 decembere óta.
A koalícióban részt vevő Szociáldemokrata Párt (SPD) is gyengült, népszerűsége 13 százalékon áll.
A Zöldek támogatottsága 14 százalékra, a Baloldalé pedig 10 százalékra nőtt, ami 1-1 százalékpontos emelkedést jelent.
A Szabaddemokrata Pártot (FDP) és a Sahra Wagenknecht Szövetséget (BSW) a parlamentbe jutási 4 százalékos küszöb alatt mérték.
A YouGov felmérésében
a válaszadók 79 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedetlen a kormány teljesítményével, miközben ez az arány tavaly júniusban még 55 százalék volt.
Más közelmúltbeli közvélemény-kutatások is az AfD erősödését jelezték. Az INSA intézet felmérése, amely a Bild című napilap vasárnapi kiadásának készült, a CDU/CSU-t 25 százalékon, az AfD-t pedig 26 százalékon mérte. Az Infratest dimap felmérése pedig 26 százalékot jelzett előre a CDU/CSU-nak és 25 százalékot az AfD-nek.
Február végén már, a német szövetségi választásokat követően – melyet ugyan a Friedrich Merz vezette uniópártok szövetsége (CDU/CSU) nyert meg – is sokat erősödtek Alice Weidelék. Az akkor legfrissebbnek számító közvélemény-kutatás szerint ez idő alatt a CDU/CSU elvesztette támogatói egytizedét, míg az Alternatíva Németországért (AfD) ötödével növelte táborát.
Energiapolitikai fordulatot céloz Németország legtámogatottabb pártja, az Alternatíva Németországért (AfD). A párt a Balti-tenger felszíne alatt futó Északi-Áramlat gázvezetékeken való szállítás helyreállításával szeretné elérni, hogy Németország olcsóbb és kiszámíthatóbb energiaforrásokhoz jusson. Az energiapolitikai irányváltás jegyében a nukleáris energiát is visszaemelnék a német energiamixbe.
Az AfD javaslatának súlyát az adja, hogy Németország jelenlegi kormánypártjai teljesen elzárkóztak az Oroszországból való közvetlen energiaexporttól az Ukrajnai háború miatt.
A vezetékeket 2022. szeptemberében rongálta meg súlyosan egy terrorakció, az ügyben alapos gyanúval már tavaly őrizetbe vettek egy ukrán férfit.
A német pártok népszerűségi versenyét vezető AfD szerint Németországnak saját érdekei alapján kell diverzifikálnia az olaj- és gázellátását, miközben nem szabad új importfüggőségekbe sodornia magát. Az energiafordulat másik pillére az atomenergia. A párt újraaktiválná a 2023-ban leállított német atomerőműveket, és közben a szénről, valamint a földgázról sem mondana le.
A párt megszüntetné a szél- és napenergia támogatásait, valamint visszavonna több olyan zöldátállási törvényt, amely a párt szerint rontotta a német gazdaság versenyképességét.
A mostani álláspont nem a semmiből jött. Az AfD Szász-Anhaltban frissen elfogadott, több mint 150 oldalas kormányprogramja ugyanezt a politikai világképet tükrözi.
A dokumentum Oroszországgal szemben is másfajta hozzáállást sürget, ellenzi az energiaszankciókat, javítaná a kapcsolatokat Moszkvával, sőt még az orosz nyelv oktatásának bővítését és iskolai csereprogramokat is kilátásba helyez.
Mindez közvetlenül szembemegy a jelenlegi német kormány és az európai mainstream irányvonalával, amely az orosz kapcsolatok fokozatos felszámolását tekinti stratégiai célnak.
Volodimir Zelenszkij berlini látogatásán Friedrich Merz német kancellárral egyeztetett, ahol a felek stratégiai szintű védelmi együttműködésről állapodtak meg, többek között légvédelmi rendszerek és drónok közös gyártásáról. A német fél újabb katonai segélycsomagokat is bejelentett. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem kér „könnyített” EU- vagy NATO-tagságot, hanem teljes jogú, erős partnerként kíván csatlakozni.
Merz és Zelenszkij megállapodott a háború folytatásáról Forrás: AFP
Mint ismert, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 14-én Berlinbe látogatott, ahol tárgyalásokat folytatott Friedrich Merz német kancellárral. A megbeszéléseket követően a két ország több megállapodást írt alá a védelmi együttműködés erősítéséről, majd közös sajtótájékoztatót tartottak. A főbb nyilatkozatokat a Suspilne gyűjtötte össze.
Volodimir Zelenszkij szerint tízféle megállapodást írtak alá, köztük olyanokat is, amelyek légvédelmi rendszerek és drónok közös gyártásáról szólnak. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Európában jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő gyártókapacitás.
Biztosítanunk kell, hogy Ukrajna együttműködjön az EU-val ezen rakétavédelmi rendszerek gyártásában. Egyszerűen nincs elegendő gyártókapacitás Európában. Csapatunk megkezdi a konkrét munkát. A mi tapasztalatunk, a mi javaslataink és a drónjaink a leghatékonyabbak
– mondta. A német kancellár úgy fogalmazott, hogy az együttműködés stratégiai szintet ért el. Kiemelte: Berlin és Kijev nemcsak a védelemben, hanem a digitalizáció és a közszolgáltatások területén is együttműködési megállapodást kötött, amely adatcserére is kiterjed.
Merz újabb katonai segélycsomagokat is bejelentett Ukrajna számára.
Ezek légvédelmi rendszereket, nagy hatótávolságú fegyvereket, drónokat és lőszert tartalmaznak. – Ma új segélycsomagokról állapodtunk meg, elsősorban a légvédelem, a nagy hatótávolságú fegyverek, a drónok és a lőszerek terén – mondta Zelenszkij. Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy a tárgyalások eredményeként Németország újabb hozzájárulást ad az ukrán dróngyártáshoz. Emellett szóba került a PURL program is.
Zelenszkij a jövőben rendszeresen egyeztetne
Az ukrán elnök kiemelte: több mint húsz év után először tartottak kormányközi konzultációkat a két ország között a védelmi együttműködésről. Ezt jelentős politikai eredménynek nevezte, és jelezte, hogy a jövőben rendszeressé tennék az egyeztetéseket.
A kormányközi konzultációk tárgya a védelmi együttműködés, a közös védelmi termelés. Arra számítunk, hogy a kormányok közötti következő konzultációkra jövőre ismét sor kerül, és nem újabb húsz év múlva
– mondta. Zelenszkij elutasította az EU- és NATO-tagság „egyszerűsített” formájának lehetőségét. Szerinte Ukrajnának teljes jogú tagságra van szüksége. Merz ezzel szemben a fokozatos közeledést hangsúlyozta, és azt mondta, Ukrajna jelenleg is teljesíti az ehhez szükséges feltételeket. A berlini látogatás után Zelenszkij Norvégiába utazik, majd Rómában találkozik az olasz miniszterelnökkel, Giorgia Melonival.
Ripost hírek
