KÜLFÖLD
Egyre több családra helyez terhet a szomszédunkban dúló fegyveres konfliktus. Az Ukrajnában zajló háborúba a tervek szerint hamarosan már az egyetemistákat is bevonhatják, miközben egyre durvábbak a fogságba ejtettekkel szembeni eljárások.
Ukrajna fiataljainak és családjainak egyaránt komoly terhet jelent a háború. Miközben Ukrajnában a mozgósítás szigorításán gondolkodnak, a családok számára nagy kihívás, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a fogságba esett vagy eltűnt családtagjaikról. A helyzet sajnálatos módon akkor sem egyszerűbb, amikor a fogvatartottak hazatérnek.
Fokozódik a helyzet Ukrajnában – családokat és fiatalokat is utolérhet
A több mint öt éve zajló háborúnak egyre csak bővül a frontvonala. Kedden, az ukránok által javasolt tűzszünet hivatalos beállta előtt mindössze néhány órával Harkivban támadást indítottak az oroszok. Legalább 27 ember halt meg, 20-an pedig megsérültek.
Néhány nappal ezelőtt az orosz tass.ru pedig arról írt, hogy Ukrajnában tovább szigorítják a mozgósítást. Az orosz biztonsági szervek úgy tudják, a területi toborzóközpontok felkeresik azokat a vállalkozásokat, ahol tartalékosok dolgoznak,
az ukrán védelmi minisztérium pedig felülvizsgálja az egyetemisták halasztási jogát, hogy több embert lehessen bevonni a katonai szolgálatba.
Arról is beszámoltak, hogy a mozgósítási bizottságok ellenőrzik majd a nagykövetségek és konzulátusok közelében tartózkodó ukrán férfiak dokumentumait is a tervek szerint, valamint az edzőtermekben is razziákat tartanak.
Egyes hírportálok értekeznek a foglyul ejtett civilek állapotáról is. Mint kiderült, a családtól elválasztott foglyok helyzete mind a családok, mind az elfogott személyek esetében kritikus.
A családok számára a stressz más, de legalább olyan súlyos; egy szerettünk elvesztése, általában információ nélkül. Tudják, hogy a szerettük szenved valahol, de nem tudják hol, milyen állapotban, vagy hogy egyáltalán életben van-e. Ez a bizonytalanság nagyon terhes. Az emberek utána néznek, interjúkat hallgatnak fogságba ejtettekkel, próbálják összerakni, mi történhet ilyenkor. Ez viszont sokszor súlyosbítja a félelmüket, mivel a legrosszabbakat vetítik rá a saját helyzetükre. Amikor pedig valaki hazatér, a helyzet nem oldódik meg csak úgy. A hazatért nagyon megváltozik, pszichológiai és néha fizikai értelemben. Ugyanakkor a családot is mélyen érinti a stressz és a trauma. Ezzel az integrálás nehéz lehet
– nyilatkozta a The Good Men Project lapnak Kosztyiantin Davidenko humanitárius segítő. A férfi régóta dokumentálja a fogságban elkövetett visszaéléseket, közvetíti a foglyul ejtettek nyilatkozatait, kapcsolatban tartja őket a családjukkal.
Nem ritka, hogy rosszul azonosítanak hazatérteket, vagy későn igazolják valaki halálát. Más helyzetekben előfordul az úgynevezett túlélői bűntudat, amikor is az egyik családtagot elviszik, a másikat nem. Különösen nagy nyomást jelent ez olyan szülőknek, akiknek a gyerekeit vitték el, miközben ők maguk "megúszták".
Az elkövetők általában megalapozottnak érzik a fogságba ejtettekkel szembeni bánásmódjukat. Az ukránokat olyan ellenségeknek látják, akiket "helyre kell tenni" vagy "fel kell szabadítani", emiatt többször eldurvult a fogvatartók viselkedése.
Ripost hírek
