Már Magyarországon is jelen van a hantavírus? – ezt mondja a magyar virológus
A fertőzések gyakorisága miatt ismét reflektorfénybe került a hantavírus. Tudtad, hogy bizonyos típusai Magyarországon is jelen vannak? Bár a hantavírus hazánkban is okoz megbetegedéseket, Rusvai Miklós szerint az Andok változat elterjedésének esélye egyelőre alacsony.
Az újabb hantavírus-fertőzéshullám következtében, az MV Hondius óceánjárón kialakult járvány után sokakban felmerült a kérdés: vajon Magyarországon is kialakulhat hasonló járványhelyzet? A szakértők szerint egyelőre nincs ok pánikra, de a hantavírusokkal kapcsolatban érdemes tisztában lenni a veszélyekkel, különösen azért, mert bizonyos típusaik hazánkban is jelen vannak.
Fontos tudnivalók a hantavírus kapcsán!
A napokban a sajtóban gyakran említett megfertőződések hátterében az úgynevezett Andok-vírus állt, amely a hantavírusok egyik ritkább, de ugyanakkor veszélyesebb típusa. Ez az egyetlen olyan ismert hantavírus, amely emberről emberre is képes terjedni. Ennél a vírusnál a hosszú, akár 40 napos lappangási idő miatt a fertőzöttek tünetmentesen is utazhattak, így alakulhatott ki a fertőzéslánc az óceánjárón. A WHO szerint a vírus elsősorban rágcsálókról kerül át az emberre, de az Andok-vírus esetében szoros kontaktus útján emberi fertőzéssel tovább terjedhet. A betegség kezdetben influenzaszerű tüneteket okoz:
láz, hidegrázás, izomfájdalom és fejfájás jelentkezhet, súlyos esetekben pedig légzési elégtelenség és tüdőödéma is kialakulhat.
– írta meg a Ripost korábban.
Magyarországon is jelen vannak hantavírusok?
Sokan nem tudják, de Magyarországon is előfordulnak hantavírus-fertőzések, mivel a vírusokat két csoportra oszthatjuk:
- Van az úgynevezett Andok változat, tehát a dél-amerikai típus. Az, ami az atlanti-óceáni kirándulóhajón fertőzést okozott, és ez is a legveszélyesebb. Ez ahogy említettük, tüdőgyulladást, tüdőödémát is okozhat.
- Viszont az úgynevezett „óvilági” hantavírusok már Eurázsiában elterjedtek, és főként vesekárosodással, magas lázzal járó megbetegedéseket okozhatnak. Ezek általában jóval enyhébb lefolyásúak, mint az amerikai kontinensen ismert változatok.
Magyarországon évente néhány tucat hantavírusos esetet regisztrálnak.
A fertőzés leginkább olyanokat érinthet,
akik rágcsálók vizeletével, nyálával, vagy ürülékével szennyezett porral kerülnek kapcsolatba
– mondta el lapunknak Rusvai Miklós, aki arról is beszélt, hogy a feltételezhetően Argentínából származó vírus európai elterjedésének az esélye jelenleg nagyon alacsony.
Az egyik legfontosabb tényező, hogy az összes ismert vírus közül ez az, ami leginkább képes emberről emberre terjedni. Reméljük, hogy ez a képessége nem fokozódik
– fogalmazott a virológus.
Bár a vírus genetikai szerkezete alapján ugyan nem lehet teljesen kizárni egy mutáció lehetőségét, de ennek nagyon kicsi az esélye. Szerintem most, hogy a világ figyelme egyébként is a hantavírusokra irányult, egy esetleges veszélyesebb változatot jó eséllyel időben felismernénk
- tette hozzá a virológus.
Egy dolog azonban aggasztó: még nincs vakcina a hantavírus ellen!
Az Európai Gyógyszerügynökség keddi (ápr. 12.-i) közlése szerint jelenleg nincs engedélyezett gyógyszer vagy vakcina a hantavírus ellen. Bár Kína és Korea egyes területein már alkalmaznak helyi fejlesztésű oltóanyagokat, ezek Európában még nem engedélyezettek. Több gyógyszergyártó – köztük a Moderna – is dolgozik már egy vakcina kifejlesztésén, de ezek még kísérleti fázisban járnak.
Rusvai Miklós szerint ugyanakkor a fertőzés emberről emberre történő átadása általában hosszabb, szoros kapcsolatot igényel, ezért nem kell új világjárványtól tartani.
Ripost hírek
