POLITIK
Egyoldalú próbálkozás volt.
Az orosz hadsereg két ballisztikus és egy irányított légi rakétával, valamint 108 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat szerdára virradóra, az ukrán légvédelem a drónok zömét elfogta ugyan, azonban a csapásoknak legalább két halálos áldozatuk és több sebesültjük is van, valamint lakóházak és polgári infrastrukturális létesítmények is megrongálódtak – jelentették ukrán katonai és helyhatósági források.
Az ukrán légvédelem az ország északi és keleti régióiban 89 drónt hatástalanított, azonban 8 helyszínen mindhárom rakéta és 9 drón célba talált, egy esetben pedig roncsok lezuhanását jelentették – tette közzé Telegram-csatornáján a légierő parancsnoksága. A hivatalos közlemény kiadáskor néhány drón még az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.
Május 6-ára virradóra az orosz hadsereg légicsapásokat mért Harkivra, Zaporizzsjára, valamint Krivij Rihre, a csapásokban legalább egy ember meghalt, többen pedig megsebesültek – tette közzé az érintett régiók katonai kormányzóinak és szakszolgálatainak hivatalos információi alapján az Unian hírügynökség.
Ihor Terehov, Harkiv polgármestere arról számolt be, hogy Novobavarszkij kerületben egy drón egy családi házba csapódott, minek következtében tűz ütött ki. Egy ember megsebesült, és hét ház is megrongálódott. A Sevcsenkivszkij kerületet is légicsapás érte – fűzte hozzá.
Az ukrán hírügynökség Ivan Fedorov, Zaporizzsja megye katonai kormányzójának Telegram-bejegyzését idézve azt jelentette, hogy a régióban egy infrastrukturális ipari létesítményt is légitámadás ért. Arról is beszámolt, hogy 43-ra nőtt a keddi orosz támadás sebesültjeinek száma, közülük 18-an szorulnak kórházi kezelésre, négyük állapota súlyos.
A reggeli órákban az északkelet-ukrajnai Szumi közelében dróncsapás ért egy személygépkocsit, a sofőr megsebesült, utasa a helyszínen életét vesztette – tette közzé Oleh Hrihorov Szumi megyei katonai kormányzó Telegram-bejegyzése alapján az Interfax-Ukrajina hírügynökség.
A légicsapások kapcsán Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en úgy nyilatkozott: Oroszország megsértette az Ukrajna által május 6. nulla órától kezdeményezett tűzszünetet. „Az Oroszországi Föderáció május 9-i álszent tűzszüneti felhívásainak semmi közük a diplomáciához. Putyin csak a katonai parádékkal törődik, nem pedig az emberek életével”
– fogalmazott a külügyi tárca vezetője.
Legalább öt civil vesztette életét egy éjszakai dróntámadásban a Krím félszigeten, miközben a légvédelem kétségbeesetten próbálta megállítani az érkező eszközöket. A támadás egy szélesebb offenzíva része lehetett, amely már a hátország biztonságát is megkérdőjelezi.
Dróntámadásban haltak meg civilek Dzsankojban - képünk illusztráció Fotó: DMYTRO SMOLIENKO Forrás: NurPhoto
A Krím félszigeten fekvő Dzsankoj városát ukrán pilóta nélküli repülőgépek támadták meg, a csapás következtében legalább öt civil életét vesztette, írja az Origo. A hírt a Krími Köztársaság vezetője, Szergej Akszjonov jelentette be Telegram-csatornáján, hangsúlyozva, hogy az áldozatok ártatlan lakosok voltak. A politikus részvétét fejezte ki az elhunytak hozzátartozóinak, és biztosította a közvéleményt arról, hogy a hatóságok minden szükséges támogatást megadnak az érintett családoknak.
Célkeresztben a Krím
A támadást követően a helyszínre azonnal kivonultak a mentőszolgálatok és más illetékes szervek, amelyek a következmények felszámolásán dolgoznak - írta a Life.ru.
Akszjonov közlése szerint a helyzetet személyesen felügyeli, és arra kérte a lakosságot, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, valamint kizárólag hivatalos forrásokból tájékozódjanak.
Az incidens nem elszigetelt eseményként történt, hanem egy szélesebb körű, a Krím több pontját érintő dróntámadási hullám része volt. A beszámolók szerint az orosz légvédelem folyamatosan próbálta elhárítani a beérkező eszközöket. A közeli Szevasztopol városában például a hatóságok szerint egyetlen éjszaka alatt 12 drónt semmisítettek meg a levegőben. A régió más területein is észleltek hasonló támadásokat, amelyek ellen légvédelmi rendszerekkel léptek fel.
A történtek illeszkednek az utóbbi időszakban tapasztalható, egyre intenzívebb drónhadviselésbe, amely nemcsak a frontvonal közelében, hanem attól távolabb eső területeken is érezteti hatását. Korábbi hírek szerint még Moszkvában is történt hasonló incidens, amikor egy drón egy felhőkarcolóba csapódott a Kreml közelében.
Bár abban az esetben nem voltak sérültek, az esemény rávilágított arra, hogy a támadások egyre mélyebben hatolnak be az orosz területekre. Mint arról lapunk is beszámolt, a moszkvai támadás alig néhány nappal a május 9-én, a Vörös téren megrendezésre kerülő, győzelem napja alkalmából tartott felvonulás előtt történt.
A RIA Novosztyi orosz katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg jelentős számú kolumbiai zsoldost vezényelt Szumi megyébe, a védelmi állások megerősítése érdekében.
Katonák az ukrán fronton Fotó: Jose Colon Forrás: Anadolu/AFP
Szumi térségében több olyan egység is megjelent, amelyek kolumbiai állampolgárokból állnak. Ez nem csupán a rádiólehallgatások alapján ismert, hanem a terepen is találtak holttesteket, amelyek ezt megerősítik. Nem egyszerűen kisebb réseket tömnek be velük a fronton, hanem jelentősebb szerepet játszanak a védekezésben
– állította a hírügynökségnek nyilatkozó forrás, írta meg az Origó.
A The Wall Street Journal korábban arról írt, hogy a szumi frontszakaszon az ukrán hadsereg kénytelen bevetni elit alakulatait, hogy feltartóztassa az orosz előrenyomulást. A lap szerint ukrán katonák is elismerték, hogy a frontvonal megtartása emberi veszteségek szempontjából súlyosabb árba kerül, mint ahogy azt remélték.
Vlagyimir Putyin a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén beszélt először nyilvánosan az úgynevezett „biztonsági zóna” kialakításáról Szumi megyében. Állítása szerint Ukrajna támadó hadműveletei a Kurszki területen Oroszországot válaszlépésekre kényszerítették, ennek következményeként Oroszország létrehozott egy biztonsági zónát, amely Szumi térségében 8–12 kilométer mély.
Putyin hangsúlyozta, hogy nem céljuk Szumi város elfoglalása, de ezt a lehetőséget nem lehet kizárni. Az orosz hadsereg műveletei a térségben a konfliktus logikáját követik, és Moszkva nem Ukrajna kapitulációjára törekszik, hanem a harctéren kialakult realitások elismerésére.
További Külföld híreink
Szumi megye az elmúlt hónapokban egyre jelentősebbé vált az orosz–ukrán frontvonal szempontjából. A határ menti térséget folyamatos támadások érik, miközben a térség a stratégiai elhelyezkedése miatt mindkét fél számára fontos.
A kolumbiai zsoldosok megjelenése a térségben azt mutatja: Kijev külföldi harcosokat is bevet a legveszélyeztetettebb szakaszokon, hogy megállítsa az orosz nyomulást.
Noha az ukrán vezetés hivatalosan nem kommentálta a kolumbiai zsoldosok jelenlétéről szóló híreket, az ukrán hadsereg egyre nehezebb emberi és logisztikai helyzetben próbálja fenntartani a védekezést egy több ezer kilométeres frontvonalon.
Élesen bírálta a külföldi zsoldosok ukrajnai szerepvállalását Gustavo Petro kolumbiai elnök. A dél-amerikai ország vezetője szerint több ezer, katonai kiképzéssel rendelkező kolumbiai állampolgár harcol az ukrán oldalon, és közülük sokan értelmetlenül halnak meg a fronton.
Illusztréció (Fotó: AFP)
A kolumbiai államfő a közösségi oldalán úgy fogalmazott: mintegy hétezer kolumbiai vesz részt egy idegen háborúban, miközben hazája nem kíván a halál exportőrévé válni, írta a RIA Novosztyi.
Petro emlékeztetett arra is, hogy Kolumbiában törvény tiltja a zsoldosságot, és az ország nemrég csatlakozott a toborzás és finanszírozás elleni nemzetközi egyezményhez.
Több lap korábban írt arról, hogy egyre több külföldi harcos jelenik meg az orosz–ukrán frontvonalon: a Kurszki területhez tartozó Gornal közelében tavaly kolumbiai zsoldosok próbálták feltartóztatni az orosz erőket.
A kolumbiai elnök már korábban is bírálta a jelenséget, tavaly nyáron például az ország kirablásának nevezte, hogy képzett katonák külföldi konfliktusokban vállalnak szerepet. Megjegyzései akkor hangzottak el, amikor arról érkeztek hírek, hogy továbbra is jelentős számban utaznak kolumbiaiak Ukrajnába harcolni.
A beszámolók szerint Latin-Amerikából sokakat magas fizetéssel és kedvező szolgálati feltételekkel csábítanak a frontra.
A valóság azonban gyakran egészen más: a zsoldosokat a harcokban súlyos veszteségek érik, és haláluk esetén a hozzátartozók sokszor nem jutnak hozzá az ígért juttatásokhoz.
Ripost hírek
